Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Muzeológia - A Baranya megyei múzeumok 1969. évi működése
A BARANYA MEGYEI MUZEUMOK 1969. ÉVI MŰKÖDÉSE Az 1969. évi munkaterv és a teljesített munka elemző vizsgálata során megállapítható, hogy múzeumi szervezetünk a lehetőségekhez és körülményekhez képest munkáját a tervben előírtak szerint végezte. Tervünk teljesítését segítette, hogy múzeumunk és dolgozóink szoros kapcsolatban vannak mindazokkal az intézményekkel és üzemekkel, párt- és állami szervekkel, amelyektől munkánk eredményessége jelentős mértékben függ. Dolgozóink a különböző társadalmi szervezetek és bizottságok munkájában többnyire funkciót viselnek és tevékenységükben a múzeumi és politikai szempontokat kölcsönösen érvényesítik. Ez évben (a terven kívüli célfeladatokhoz nyújtott póthitellel együtt) 3 millió forintból gazdálkodtunk. Személyi változások : Dr Dankó Imre 1969 júliusában megvált múzeumunktól és a debreceni Déri Múzeum, ill. a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok Igazgatóságának élére került. A Janus Pannonius Múzeum eu a Baranya megyei Múzeumi szervezet vezetését Hárs Éva művészettörténész vette át, aki mint a Képző- és Iparművészeti Osztály vezetője, múzeumunknak 1955 óta dolgozója. A Baranya megyei Tanács múzeumunk népművelő munkájának hatékonyabb szervezésére egy fő népművelő állást biztosított, dr. Bandi Gáborné személyében. Zentai János néprajz-szakos munkatársunk nyugdíjazását kérte és helyére Zentai Tünde néprajzos segédmúzeológus nyert kinevezést. Zentai János mint nyugdíjas, részfoglalkozású kutatóként továbbra is múzeumunk állományában maradt. A Művelődési Minisztérium bérkeretet biztosított képzőművészeti restaurátori állás szervezésére. Ennek eredményeként kjeprestaurátori kinevezést kapott Tarai Teréz Is grafikai restaurátori kinevezést Pinczehelyi Sándor. Tudományos tevékenység : A tudományos munka a hároméves terv célkitűzéseinek megfelelően, a reális ütemben haladt. Dolgozóink a felvett nagyobb témakörökhöz kapcsolódóan, megoldották a tervévre vállalt részfeladataikat. A JPM Régészeti Osztályának tudományos tevékenysége a szakosodásnak megfelelően három nagyobb kérdéscsoport körül folyt. Az 1968-ig végzett nagyobbméretű gyűjtő-ásató tevékenység tudományos feldolgozása és beépítése a Dunántűi, ill. a Kárpát-medence korai történetébe, az 1969-től indult 3 éves terv főfeladata. Az osztály kiemelt profilfeladatai: a kő- réz- és bronzkor történeti, valamint a népvándorláskori és korai Árpád-kori történeti rekonstrukciós munkák 1969-ben a tervnek megfelelően folytatódtak, vagy részleteiben befejeződtek. a) Aspiránsi feladatként folytatódott a Dunántúl ie. ' II. évezredi történetének feldolgozása. A kölni egyetem szerkesztésében készülő európai kőkortörténeti monográfiasorozat részeként elkészült a „Die Lengyelkultur in Ungarn" című kötet kézirata. Folytatódtak a Fejér megyei Múzeummal és a Magyar Nemzeti Múzeummal közös munkában készülő „Dunántúli bronzkori földvár kutatás" feldolgozási feladatai is. (Bandi Gábor). b) A megye népvándorláskori és Árpád-kori történetének feldolgozási témájában elkészült a MTA megbízásából: „Baranya megye avarkori leletei" (Avar Corpus) című munka. Megkezdődött a megye honfoglaláskori temetőinek corpus munkálata is. Folytatódott a pécsváradi apátság és vár középkori építéstörténetének rekonstrukcióját célzó feldolgozás (ásatással együtt). Baranya Árpád-kori népességének feldolgozásán belül folytatódott a majsi temető feldolgozása. (Kiss Attila). c) A terület régészeti kutatásaira támaszkodva a hároméves kutatási terv-periódusban fog kibontakozni a JPM önálló antropológiai tudományos programja. Ennek jegyében megkezdődött a közép-európai mezolitikus népességek vizsgálata (jugoszláv kooprodukcióban). Elkészült a Lengyeli kultúra (dunántúli későneolitikus és korarézkor) népességének embertani rekonstrukciója. Folytatódtak a majsi X— XI.
