Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Aknai, Tamás: Szecessziós sajtógrafika

358 AKNAI TAMÁS 16—17—18. kép 19—20. kép Ezek az apró nyomatok, díszlécek, ex librisek a szecesszióban forgalmazott ékítményeket gyakran már humoros összetételekben hordozzák, számban kisebb, kifejezőkészségben erőteljesebb művekről bizonykodván. (11—21. kép.). Ezek a kis formák szépen alkalmazkodtak a könyvtáblák belső borítójához, nem terjengtek túl a jelentésük megszabta határokon, finom kiképzésük, és a történeti stílusokat megidéző formáik méltán érdemelték ki Alexander Bernát szavait: „A művészetnek egyik gyökere a rnűvességbe torkollik, ennek gyakorlatiasságából szívja életerejét. A művészek előzői a művesek. A mester haladtában mind célszerűbbé alakítja művét, a célszerűség pedig nem egyéb, mint teljes átszellemítése a műnek, organikussá tétele. (Fogalmazásán erős nyomokat hagyott Bücher műveinek tanulmányozása). A forma szépsége elfeledteti velünk a többi hiányzó kelléket, de a művész felfedezi a részek összekötésének azt a törvényét, mely különbözik a célszerűség kialakította egységtől, illetve hozzácsatlakozik, mint a stílusegység."

39 A szecesszió sajtógrafikájában a képtelenségek és határozatlanságok jelentették az egységesítő tendenciát, de mindez az emberi akarat, művészi szándék gáttalan kiélésének következménye, az ipari felfedezések, gyarmatosítás, konfekció okozta sikerélményé. A szecesszió — mert a történelmi stílusokat tagadva szándékozta az új formanyelv általánosító, fokozottan absztraháló felhasználásával kialakítani sajátos arcélét — a legkönnyebben válhatott csírájává á századforduló formabontó stílusirányzatainak, amelyek más és más karakterrel áramlottak a sajtógrafikai műfajok mindegyikébe, új analízisért, vagy új szintézisért. Azok a lapok

; amelyek nem alkalmazhattak és foglalkoztathattak grafikust, tipográfust, (aki 39 ALEXANDER Bernát: Művészetről, művészeti nevelésről. Budapest. 1908. 104.