Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Aknai, Tamás: Szecessziós sajtógrafika

SZECESSZIÓS SAJTÓGRAFIKA 349' szélsőségeként is feltűnhet a kezdeti, csak hangulatot erőteljesen tükröző fázis és a befejező ornamentális absztrakcióban megjelenő fázis összefonódó, egyidejű jelentkezésében. A Magyar Költők Albumához a Wodianer kiadó 1898-ban könyvtábla pályázatot hirdetett. A pályázat feltételei között az első: ,,A címlap magyaros motívumból megkomponált díszitmény legyen és csak modern stílben készült alkotásokat veszünk figyelembe". A kifejezések tükrözik azt a kétarcú folyamatot, mely a szecesszió feltűntével, avval egy időben a magyar ornamentális díszítőstílust is felkarolni igyekezett. A kiadó szándékaihoz hozzájárult a hivatalos művészetpolitika milleneumi magyarság-apológiája. A szándék azonban a megvalósulás anyagi alapjának, a magyar népművészet kutatásának híján beérte az internacionális szecesszió jegyeinek ismételgetésével. Ezt bizonyítják a nyertes címlapok. Greguss Gizella szalagmotívumokba zárt; mag, és kabaktérmés ornamense nem hasonlatos egy magyar vidék arányos elvonatkoztató figuráéi ójához sem, de Horti Pál arab és más távolkeleti írásjegyeket felhasználó megoldása és Mészáros László hatalmas boltozatos indahálóban szorongó kartusa sem, amelyben az eklektikát idézi a negédesen beállított olvasó emberfej. A historizmus terhei ugyan eltűntek a tervekből, de másfajta terhek foglalták el helyüket. A dekórum-jelleg kizárólagossá tétele, a harsány és sokszor expresszív formák a föléjük rendelt írásművek hangulatát nem erősítik meg, hanem tompítják. (1. és 2. kép) A tipográfia esztétikájának kimunkálatlansága miatt a nyomdai mű egészét semmilyen ítélet nem illette a korabeli sajtó a nyomatok, címlapok „sajátszerűségében" látta értéküket.

8 Ha a díszítő metódusok szervetlenül kapcsolódtak elkészülésük, alkalmazott jellegük meghatározta hordozójukhoz, a szöveghez, informatív, vagy propagandatív felhívásokhoz, lényegüket tekintve mégis a nagyipari- manufakturális művészet-termelés hozta létre őket, adott helyet nekik. A szecesszió lázba hozta a vonalat, aztán a lágy vonalvezetés divatja után a használhatósági arányt lefokozó tendenciák veszélyeztették a díszítmény hordozóját; a tapétastílus bizarr gazdagsága, szentimentális-erotikus tematikák (3. kép), amelyek kis idő elteltével vagy teljesen eltűntek a tipográfiából, vagy budoárok falaira vonultak vissza. Jellemző ábrázolás Pogány Vilmos 1906-os rajza a Magyar Iparművészet 1909-es számában Rózsaffy Dezső: Látogatásson Claude Monetnál című cikke kö8 FRECSKAY Endre: Tudósítás a bécsi Secession kiállításáról. Magyar Iparművészet. 1898. rül. A giccs-nomenklatura minden eleme szerepel a rajzon; a rózsa, csittet intő töviskoronás Krisztus-fej, rózsatőt fakasztó szív, a közhely felől banalitásba olvadó egymásra borult szerelmes (?) pár (4. kép). Minden mindez egy Monet-val foglalkozó írás körül. A művészetek népszerűsítésének ilyen fiaskói károsan befolyásolták a műkereskedelemben a szecesszió pozícióját, és mert tömegesen fordul1. kép 2. kép