Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Martyn Ferenc és a „Párizsi iskola” (1926–1940). Részlet az életmű monografikus feldolgozásából

332 HÁRS ÉVA tájékozott az ember és ahol tíz perc alatt megtanulhat utazni a Metro-val és ahol olcsó az élet, finomak az emberek, ahol a legszebb gyűjtemények egymás mellett — később talán rendezem majd ezeket a képeket, a közvetlen hatás valóban elámító.

2

" Martyn igyekezett Párizs művészeti atmoszférájából, minél többet magába szívni. Figyelő szemmel járt, de óvakodott attól, hogy a látott új eltérítse szándékától: „Minden szabad időm, igazán szólva fél napokat töltök kiállítások között és bár szédületes a hatás, az oly gazdagon hangzó kórus, semmiféle változásnak nem állok szolgálatába, de nagyon sokat, rengeteget tanultam és sok kérdésben tisztultak problémáim. Minderről tanú a mappám, melyben immár harminc felé közeledik a művek száma és amelyek az elmúlt nyár minőségéhez mérten mégiscsak egészen mások/'

3 — írta Pécsre küldött levelében, alig három hónappal Párizsba érkezése után. A mappában sorakozó művek többnyire színes krétarajzok és vízfestmények, témájuk Párizs — az új élmények, friss benyomások feljegyzései, a Notre Dame, a Quai St. Michel, a Szajna-part, a műteremnek nevezett apró manzárd szoba részlete, egy-egy arckép, önarckép. Rengeteg terve volt s megállás nélkül dolgozott. A városképekből „Párizsi utca" címmel kompozíció sorozatot állított össze. Közöttük későbbi festmények terveivel, előképeivel is találkozunk. E sorozatból talán a legszebb, legérettebb alkotása a párizsi Notre Dame-ot ábrázoló pasztellkép. Bársonyos felületével, a szürke és kék színek gazdag árnyalati tagoltságával vetekszik a 1. A párizsi Notre Dame — Notre Dame de Paris 1926. 37x45 cm. Pastel. En bas gauche: MARTYN PARIS 926. Propriété privée. 2 Martyn Ferenc levele Párizsból Török Lajoshoz Pécsre 1926. szept. 27., dec. 19. 3 Martyn Ferenc levele Párizsból Török Lajoshoz Pécsre 1927. I. 23. kép kompozíciós rendje, a vertikális egyenesek és átlós ívelések feszülő egyensúlya. A fiatal művész kis pasztellképén fölényes biztonsággal érzékelteti a francia gótikus építészet e legszebb emlékének monumentalitását, magávalragadó élményét. A „Padlásszobában" című vízfestménye már a párizsi új benyomások, a múzeumi kiállításokon látott fauvista szín- és formafelfogások hatását mutatja. Feltűnő e kép érzékeny vonalritmikája, a színeknél is erősebben hangzó rajzi elemek szépsége. A Párizsban eltöltött első hónapok festői emlékezései — a ránkmaradt képek — arról tanúskodnak, hogy Martyn Ferenc először a város architektúra lis szépségét és a benne lüktető, élő hétköznapok színes valóságát ölelte magához. Képi feljegyzései az élmények, hatások még közvetlenebb, odaadóbb átélését segítették. Egyúttal azonban a valóság művészi kifejezésének mind magasabb igényű megoldására ösztönözték, hisz minél jobban megismerte környezetét, annál igazabban kívánt szólni róla. Martyn hamarosan otthon érezte magát Párizsban. Nem gondolt azonban arra, hogy végle gesen letelepedjék. Párizst nem új otthonának, de az egyedül lehetséges műhelynek tartotta. Művészi elképzeléseinek megvalósításához az „École de Paris" légköre megfelelő biztosítékot nyújtott. A világ minden tájáról idesereglett kitűnő művészek között néhány magyarral is találkozott. Ekkor már Párizsban élt Beöthy István, Kolozsváry Zsigmond. Prinner Anna, Tihanyi Lajos. A múzeumok gyűjteményeinek megismerése mellett velük, vagy általuk tájékozódott a kortárs képzőművészetben is. A Seuphor által említett „Sacre de Printemps" galéria kiállításaira, előadásaira rendszeresen eljárt s megismerte mindazokat, akik a művészeti élet irányításában számottevőek, hangadók voltak. 1927-ben még arra gondolt, hogy pécsi barátait követve, a Bauhaushoz csatlakozzék.

4 Jól ismerte a dessaui műhely tevékenységét, volt iskolatársaival is többször találkozott. Mégis, a nyári szünidők és a különböző európai országokban tett tanulmányútjai, látogatásai után mindig és újra Párizsba tért vissza. A Bauhaus iparművészeti és építészeti kutatásai Martyn festői érdeklődését nem elégítették ki. A párizsi „műhely" ezzel szemben döntően és végérvényesen meghatározta művészete fejlődésének irányát. Az első benyomások, a párizsi utca forgatagának leíró ábrázolásai mellett már bonyolultabb feladatok megoldása izgatta. 1927-ben készült művei között két olyan képpel találkozunk, amelyek a közvetlen megfigyelések tolmácsolásán túl szimbolikusak, vagy átvitt értelmezésű 4 „Most már bizonyos, hogy ősszel Berlinbe, illetve Dessauba, a Bauhausba fogok áttelepedni." Levele Török Lajoshoz, 1927. II. 22