Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Néprajztudomány - Zentai, Tünde: A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése Ormánságban
A KÍSÉRTET ÉS A VISSZAJÁRÓ HALOTT 299 da van. 21 A magyar nyelv szótára szerint „ijesztő lélek". 22 A néprajzi szakirodalomban először Ipolyi Arnold írja körül a kísértet lényét: „így tartja már a nép, hogy az illetőleg el nem temetett, a rósz lelkiismerettel megholt, bizonyos vétkekért eleget nem tevő, vagy ha utódjai legalább elmulasztanak érte eleget tenni, sőt őt ellenein megbosszulni, mégtorlani st. sírjában nem leli nyugtát, visszajár házába, vagy az élőkhöz, ellenei vagy övéihez, kikkel még ügye van, vagy hogy csak bizonyos alkalmakkor és helyeken jelenik meg, melyek sorsával, bűnével st. összefüggnek", 23 amely pontos jellemzése a visszajáró halottnak. Felfogásával nem áll egyedül. Kármán József a babona elleni vitairatában a következőket olvashatjuk: „Kísértetnek tartják rendesen a meghalt gonosz embereknek lelkeit; szinte azokét is, a kik pénzt ástak el, vagy erőszakos halállal múltak ki." 24 Kovács János Szeged néphitéről úgy tájékoztat bennünket, hogy kísértet a „hazajáró lélek képviselője", „hazajáró kísér tetek"-ről beszél. 25 Róheim Géza a kísértetet a bűnös életű emberből véli származtatni, és a hiedelmet általánosnak mondja az egész európai folklórban. 20 Dézsi Lajos kísértete azért kénytelen bolyongani, mert életében nem tisztelte szüleit és nem könyörült a szegényeken. 27 Solymossy Sándor szerint a kísértetjárás hiedelme a lélekvándorlás hitéből veszi eredetét, halál után a lélek „láthatatlanul bolyong". 28 Szendrey Zsigmond azt írja, hogy a kísértetek büntetésből járnak, azokból lesznek, akik életükben gonoszak voltak. 29 Ezekhez kapcsolódik újabban Ferenczi Imre megállapítása: „A testet öltött lélek jellegzetes megnyilvánulása a kísértet". A halott lelkéről van szó, amint ez a részletezésből kiderül, a határkövet elmozdító paraszt, a szófogadatlan vadász, a mérnök, aki rosszul mért, az öngyilkos, az átoksújtotta', az erőszakos halállal halt lelkéről, akiknek vezekelniök kell holtuk után. 30 Balassa Iván a Karcsai mondákban határozottan elválasztja a kísértetmondákat a halotti témájúaktól, viszont néhány mondát, amelyeknek főszereplője olyan visszajáró halott, akit nem a háznál látnak, idesorol. 31 Mindezeknek a munkálatoknak az ismételt áttekintése nem haszon nélkül való, a leszűrhető 21 Csűry B. 1935. 514. 22 Czuczor—Fogarasi 1865. III. 852. 23 Ipolyi A. 1854. 262. 24 Kármán J. 1877. 142. 25 Kovács J. 1901. 365. 26 Róheim G. 1925. 83. 27 Dézsi L. 1928. 216. 28 Solymossy S. 1937. 407. 29 Szendrey Zs. 1938. 272. 30 Ferenczi I. 1960. 14. 31 Balassa I. 1963. 184.; 298—299. (63. 172. sz. mondák.) konklúzió az, hogy az adott anyag kínálta tanulságokra kell alapoznunk megállapításainkat, ami azonban semmiképpen sem jelentheti az informátorok alkotta terminus technikusok feltétel nélküli elfogadását. Ha a kísértet és a halottak vonatkozásában a megnevezést és a fogalmat adekvátnak tekintenénk, amint ez a szakirodalomban gyakori, a visszajáró halottak csoportját szinte teljes egészében kísértetként kellene aposztrofálnunk. — Az ormánsági nép azt tartja, hogy kísértet az, aki halála után hazajár, olyan valamik, akik éjjel járnak és akiknek lólábuk van. 32 A kísértet mondakör hiedelemháttere a lélekvándorlás hitéből, a démonelképzelésekből, a középkori keresztény felfogás 33 (ördögi jelleg) rétegeiből szövődött. A halott .hazajárásának képzete is a lélekhiten alapul, ezért kapcsolódik oly szorosan a kísértethez, kimutathatóan egyházi elemek azok, amelyek a haza járás okára szolgáltatnak magyarázatot. 3 ' 1 Nem a megoldás revelációja, de egyfajta interpretálása lehet a kérdésnek az a megállapítás, hogy a kísértet lénye a visszajáró halottnak a tulajdonosától elidegenült, dehumanizálódott, ismeretlen bolyongó lelke. Nagy mennyiségű adat tanulmányozása után óhatatlanul felmerül ennek az értelmezésnek a lehetősége. A kísértetek és halottak mondakörei országszerte elterjedtek. Belső összetettségüktől függetlenül eléggé sztereotip jellegűek. Az ormánsági mondáknak ugyanaz a kliséje, mint a magyar nyelvterület bármely más részén, ugyanazokból az elemekből építkezik. A mondai kísértet megjelenési formái és funkciói is hasonlóak vagy megegyezőek. Ezek után sorravesszük, melyek azok a funkciók, amelyeket a kísértet betölt. Ügy tűnik, mintha legfőbb funkciója a jelenés lenne, különböző félelmes formában, mely által (halálra) rémíti a halandókat. A jelenséget röviden leginkább úgy jellemezhetnénk, hogy megjelenik, eltűnik. (Lénye mindig ismeretlen, a továbbiakban is.) (Lásd alább a 3, 4, 5. sz. mondákat!) 35 Az ember nyomába szegődik, kíséri (1, 2, 10. sz. monda.) 36 32 Zentai T. 1969. 97.; részletesen: 90—106. 33 Ferenczi I. 1960. 14. 3 ^ Dégh L. 1957. 313. 35 Simonsuuri, L. В 101—200 „Erscheinung, Ereignis". 1961. 45—46.; Hegedűs L. 1946. 95—96.; Kiss G. 1937. 143—144. Kodolányi J. 1955. 3.; Lackovits M. 1969 54.; Lengyeltóti J. 1953. 1—2.; Rakovszky L. 1910. 31.; Voigt V. 1961. 54—55.; Zentai T. 1969. 90—105. 36 Balassa I. 1963. 184. 380—81. 418—419. (63. 269. 297. sz. mondák); Berze Nagy J. 1940. III. 346.; Diószegi V. 1953. 74.; Lackovits M 1969. 94.; Madarassy
