Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Néprajztudomány - †Zentai, János: Baranya magyar főkötői

256 ZENTAI JÁNOS a konty, alig van. Nagy utánjárással sikerült csak két elég rossz állapotban levő darabot felkutatni Katádfán. Ezt iparos készítette Szigetváron. * * * Még egy ilyen újabbkeletű főkötőről van valami halvány adtunk. Ez a Pécs szomszédságában levő Keszü községben volt használatos. Nevén kívül szinte már semmit sem tudnak róla. Állítólag az első világháború táján élt rövid ideig. Két érdekessége van; egyik, hogy itt viselték, ahol egyébként a főkötő viseletének nincs hagyománya, (még néhány szomszédos községekből is került elő adat), másik a neve — túronyi konty. Ez is rejtély egyelőre; Turony nem is nagyon közeli falu, és ott konty nevű főkötő viseletéről nincs tudomásunk. Lakói a katolikus keszüiekkel szemben református külső-drávaszögiek; eredetileg a drávaszögi hímzett főkötőt viselték, majd ennek elhagyása után a magyar fejkötőt. Nem lehetetlen viszont, hogy ez utóbbi juthatott el ide valahogy, ez mellett szól az, hogy a magyar fej kötő nevet is említették, a jelzett viseletükkel kapcsolatban. Amíg pontosabb adatok valahogy elő nem kerülnek, a végső szót nem mondhatjuk ki vele kapcsolatban. * * * Az eddig ismertetett főkötők általában fő-, tehát felső ruhadarabok voltak, még akkor is, ha alkalmanként, leginkább templomozáskor, esetleg gyászban, valami lepellel be is fedték.. De voltak olyan főkötők is, amelyeket kizárólag csak alsó ruhadarabként viseltek, fejkendő alá. Ilyeneket is használt a baranyai magyarság, habár ritkán. ALSÓ FÖKÖTÖK A kelet-mecsekalji néprajzi csoportnál, ahol а В típusú főkötő terjedt el, ismeretes és használt volt egy nagyméretű, fehér vászonból készült főkötő, a sipka. (57. kép). Minthogy egymagában sohasem viselték, csak kendő alá, természetesen egész egyszerűen készült, dísztelenül, esetleg a szélére fehér csipkét varrtak. Kikeményítették, hogy merevebb tartást biztosítson a fölé kötött, elég nagyméretű és így nehéz fejkendőnek. (58. kép). 57. kép 58. kép Öreg- vagy özvegyasszonyok viselték, akiket színes főkötő már nem illetett. * * * Az előző néprajzi csoporttól nyugatra, közvetlen szomszédságában van a szintén katolikus geresdháti néprajzi csoport. Asszonyai nem viseltek főkötőt, csak fejkendőt. De ismert volt náluk is egy főkötő — fejkötő, fékötő, konty •—, ami egy nagyon egyszerű kelméből készült, akkoia, hogy éppen csak befödje a hajkontyot. Minthogy béleletlen, puha, a fejkendő állását nem igen módosítja, inkább csak a fölé kötött, leginkább selyem, fejkendőt védi a hajzsírosodástól. * * * A teljesség kedvéért még megemlítjük a gyermekfőkötőket. Ilyet is használtak, lehetett is némi népi formájuk, de sohasem voltak anynyira jellegzetesek, mint a felnőtteké.