Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Gungl, Ferenc. A baranyai falujáró mozgalom keletkezésének történelmi körülményei (1945–1948)

202 GUNGL FERENC landóan a vidéken tartózkodtak és személyes jelenlétükkel lelkesítették a kommunistákat.

23 A választási kampánymunka során nagymértékben növekedett a falusi kommunista pártszervezet összlétszáma. A patronált falvakban 1000 dolgozó paraszt lépett a Kommunista Pártba. Magyarszéken 24, Mecsekfaluban 21, Mecsekpölöskén 23, Ligeten 19, Mecsekjánosiban 14 dolgozó paraszt kérte a felvételét a Kommunista Pártba.

24 A Kommunista Párt az 1947-es választások során a legerősebb párt lett az országban. A kommunisták az országgyűlésben 100 mandátummal rendelkeztek, 10 kommunista főispán és az államhatalmi funkciók jelentős részét a kommunista vezetők irányították és ellenőrizték. Baranya megyében és Pécs városában is hasonló volt a helyzet. A párt olyan falvakban kapott abszolút többséget, ahol már korábban erős kommunista szervezetekkel rendelkeztek, Mecsekszabolcs faluban 54,8, Vasason 41,9, Somogyon 40,5, Komlón 42,1, Nagymányokon 35,9, Szászvárott 39,8 százalék arányában szavaztak a tömegek a Kommunista Párt politikájára.

25 A választások után Magyarország társadalmi és politikai viszonyaiban alapvető változások jöttek létre. A Kommunista Párt 1948. januárjában megtartott országos pártértekezletén értékelte az ország külpolitikai és belpolitikai helyzetét és megjelölte a népi demokratikus forradalom további teendőit. A konferencián ismételten foglalkoztak a falu járó mozgalom helyzetével, s szerepével a forradalom további menetében. Ezt követően tartották meg a vidéki pártszervezetek megyei, járási, városi konferenciákat, és határozatokat hoztak a falujáró mozgalomról. A Kommunista Párt Baranya megyei konferencia határozata megállapította, hogy a pécsi-baranyai forradalmi munkásmozgalomnak végre sikerült a dolgozó paraszti tömegeket megnyerni. A kommunista párt megyei szervezeteiben a dolgozó parasztok aránya 33,8 százalékra növekedett.

26 A helyi pártkonferenciák után a falusi szociáldemokrata, parasztpárti és kisgazdapárti szervezetekből átléptek a parasztok a kommunista pártszervezetekbe. Oyan példa is akadt, mint Vasason, ahol a Szociáldemokrata Párt tagsága 1948. február 21-én egyöntetűen kimondta feloszlatását, s a tagok mindannyian át23 P. T. I. Arch. 274—19. 24 P. T. I. Arch. 274—16/84. 25 P. T. I. Arch. 274—16/84. 20 P. T. I. Arch. 274—9/41., 274—16/74. léptek a kommunista pártszervezet tagjai sorába.

27 A két munkáspárt egyesülése után a falujáró mozgalom szervezeti rendszerében nem lényegbevágó, de változások jöttek létre. A korábbi években tevékenykedő falu járó csoportokat átszervezték, s összetételük nagymértékben megváltozott. Falu járó népnevelő csoportokat hoztak létre, amelyeknek alapvetően a korábbi munkamódszer szerint kellett dolgozni a tömegpolitikai munkában, de most már más feladatok megvalósításáért. A falusi népnevelők politikai munkájáról a pécsbányatelepi népnevelő csoport vezetője az újságírónak a következőket válaszolta: ,,. . . Az a célunk, hogy a város és falu között a kapcsolatot minél szorosabbra fűzzük. Meg akarjuk mutatni a falusi dolgozóknak, hogy nemcsak akkor megyünk közéjük, amikor szavazatukra van szükség, hanem amikor segítségükre lehetünk. Rendszeresen felkeressük őket vasárnaponként, ilyenkor magunkkal visszük kultúrgárdánkat és szórakoztatjuk a falvak lakosságát. Legutóbb kijavítottuk a hercegtöttösiek 3 traktorját, bevezettük a villanyt a szegényebb sorsú gazdákhoz, lakásokat, gazdasági épüeteket hoztunk rendbe. Elvállaltuk a görcsönyi általános iskola kijavítását .. ,"

28 így kezdtek hozzá az új falusi népnevelő csoportok a szocializmus építésének megvalósításához. Huszonöt esztendővel ezelőtt a falu járó mozgalmat a kommunisták indították el; az ipari és mezőgazdasági munkások, dolgozó paraszti tömegek emelték magasra a nemzeti megújhodás zászlaját, az ő kezükből vették át a Magyar Dolgozók Pártja, később a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai, hogy egyszer s mindenkorra befejezzék falun a szocializmus alapjainak lerakását, a munkások a parasztokkal közösen létrehozzák a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. A falu járó mozgalom az elmúlt negyedszázad alatt tartalmában és formájában változott, de mindig egy célt szolgált; a dolgozó parasztok életének megjavítását, kulturális színvonalának állandó emelését. Vajon ki tudná elválasztani egymástól azokat a kommunistákat, akik ott voltak a falu járó mozgalom bölcsőjénél, és azokat, akik ma segítik a falusi mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítását. A kommunisták falujáró mozgalma ma a szocialista társadalom teljes felépítését szolgálja. 27 P. T. I. Arch. 274—16/74. 28 Űj Dunántúl 1948. augusztus 1.