Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére

A HAZAI NÉMETSÉG SZERVEZKEDÉSE 189 Hont, Békés, Arad megyéket és mindenütt szervezeteket hoztak létre. A toborzásra jelvények és igazolványok kiadására engedélyt nem kértek, mindez féllegálisan történt, hasonlóképpen propaganda tevékenységükhöz. Amit a hivatalos újságok nem írtak meg, s a politikusok nem mondtak ki a német birodalommal kapcsolatban, az a hűségmozgalom kultúrdélutánjain részben elhangzott, különösen élesen bírálták a náci Németország lelki és területi irredentizmusát. Éltek tehát az országban és a megyénkben clyan német lakosok is, akiket nem sikerült bevinni a Volksbundba, akik nemcsak távoltartották magukat a fasiszta szervezettől, hanem aktívan szembefordultak a nácizmussal.

57 Többségüket a falvak németjei adták, de a bányavidékeken is akadtak a mozgalommal kapcsolatot tartó munkások.

58 Erre utal az a körülmény is, hogy a felszabadulást követően a MESZHART szénbányáknál megalakult az Antifasiszta Svábok Szövetsége elnevezésű szervezet, mely nagyrészt a korábbi németajkú ellenállókat tömörítette soraiba.

59 „A Hűséggel a Hazához" mozgalom laza szervezeti életet élt, munkáját jobbára kampányszerűen végezte. Időközönként összejöttek, alkalomról-alkalomra megbeszélték tapasztalataikat, illetve megjelölték teendőiket, amelyeknek megvalósítása roppant nehéz körülmények között folyt a német lakosság körében.

60 A mozgalom vezetői arra törekedtek, hogy a „túlzó német öntudatosodás" és „elnyomatás hódító szellemével" szemben biztosítsák a magyar nemzet szuverenitását és megtartsák a hazai német kisebbséget a magyar állam iránt korábban mutatott hűségben. Ki akarták ragadni az álpróféták, a hazaáruló, érdekhajhászó lelkiüzérek karmaiból, hogy visszavezessék őket a lojalitás útjára,

61 tömöríteni kívánták az antihitlerista németeket a Volksbund-mozgalom letörésére, vagy legalább ellensúlyozására.

62 Eközben azonban néha az ellenkező végletbe estek, a fasiszta pángermán agitáció ellensúlyozását a magyar asszimilációs törekvések fokozásával kívánták biztosítani. Tagjaiktól — hibásan — nemcsak államhűséget, hanem a magyarsággal való azonosulást követelték. Jól érzékelteti e felfogás káros hatását a Megyei Nemzeti Bizottság ülésén ismertetett levél, mely sze58 Né|szava, 1945. jún. 23. 59 Brrf. В I. Pécsi NB i. 151—230. 215/1947. 60 Kopasz Gábor: Adatok a Volksbund szervezkedés történetéhez... Janus Pannonius Múzeum Ï965. évi Évkönyve 285. old. 61 OL NH II. Főoszt. 126/1945. (A hűségmozgalom vezetőinek memoranduma.) 62 PÁL Földhiv. 26. 3025/1945. (Dr. Schmidt Miklós mohácsi ügyvéd beadványa.) rint Rüll János hűségmozgalmas egy német századosnak, aki jelvényének levételére szólította fel, a következőképpen válaszolt: „A jelvénytől nem válok meg, hogy magyar vagyok azt nem tagadom, hiszen apám is az volt és a fronton hősi halált halt hazájáért. Kijelentem, hogy az egész famíliám magyar volt és az is marad örökké !"бз A hűségmozgalom gyakorlati tevékenysége nem volt széles hatósugarú, a német fasizmus magyarországi erőinek lefogására elégtelennek bizonyult, — ami magyarázható a tagság viszonylag kis számával, az akkori politikai helyzettel, a mozgalom céljaival stb. — mégis a harc viszonylag széles skáláját ölelte fel. Gyakran szerveztek kisebb szabotázsokat,

64 melyekkel nyugtalanították a Volksbund híveit. Akcióik többnyire spontán megmozdulások voltak, melyekben főként diákok vettek részt. Agitációt folytattak a magyar nyelvű iskoláztatás érdekében, amiben természetesen a maguk részéről példát mutattak.

65 Felléptek az SS-be való besorozás ellen, — akik tehették — csatlakoztak a honvédséghez, beléptek az ún. önkéntes ezredbe (Csatay), hogy a németek elől meneküljenek.

66 Bojkottálták a Volksbund szervezeteket és azokat az iparosokat, kereskedőket, akik tagjai lettek a szervezetnek.

67 Az ország megszállása urán Hitlerellenes röplapokat szerkesztettek, írógéppel sokszorosított német nyelvű nyomtatványokon antifasiszta indulókat terjesztettek az iskolákban.

68 A Volksbund ellensúlyozására helyenkint polgári gazdaköröket szerveztek, némelyek a szervezet megbízásából kémszerepet vállaltak a Volksbundban, hogy a szembenállókat idejében tájékoztathassák az ellenük irányuló akciókról. Mások a hűségmozgalomban végzett munkájukat párosították a demokratikus pártok valamelyikében való részvétellel, amire társaikat is ösztönözték, sőt arról is vannak adataink, hogy a mozgalom hívei partizánok bújtatására vállalkoztak. Az elmondottak azonban többnyire egyedi esetek voltak, nem öltöttek szélesebb méreteket.

69 Tevékenységük jórészt a magyar állam melletti aktív kiállásukban öltött testet. Magyarországhoz való tartozásuknak számtalan 63 Pécs és Baranya m. NB. i. 23/1947. (Jegyzőkönyv.) 64 Lármát keltettek, megrongálták a biztosítékokat, betörték az ablakokat a Heim-okban stb. (Ambruszt György Pécs, 39-es dandár u. 17. sz. lakos visszaemlékezései.) 63 Bm. B. I. Pécsi N. B. i. 131—251. 131/1946. 66 PÁL Földhiv. 270/3674/1945. (A Tárcsa-Keresztes pusztai igénylők kérelme.) 67 PÁL Bm. It. Pécs város és Baranya m. NB. i. 389/1946. (Jegyzőkönyv.) 68 Bm. B. I. Pécsi Nb. i. 1945 51/100. 52/1945. 69 Bm. B. i. Pécsi NB. i. 1946. 131—250. 131—1946.