Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Komanovics, J.: A hazai németség volksbundista – illetve hűségmozgalmi – szervezkedése, különös tekintettel Baranya megyére

A HAZAI NÉMETSÉG SZERVEZKEDÉSE 187 rá, amikor fanfarok és rekedt „Sieg Heil"-ek üvöltése mellett Hitler majd bejelenti a totális győzelmet." 42 A legvérmesebbek 1944-ben is ar­ról áhítoztak, hogy lent az Al-Dunán meg fog alakulni a független „sváb" birodalom, az ún. Prinz-Eugen-Land, s akkor nagy úr lesz min­denki, aki fel tudja mutatni azt, hogy német és nem paktált a magyarokkal/* 3 A népcsoportvezető 1944 elején több felhívás­sal fordult a magyarországi németekhez, kérve, hogy minden tekintetben támogassák Németor­szág háborúját. „A Führer akarata, hogy a ma­gyarországi németek fokozottabb mértékben lépjenek be a fegyveres SS-soraiba. A háború döntő szakaszába érkeztünk. Mi a Führer fel­hívását kitüntetésnek vesszük, mert egyúttal elismerést jelent, hogy a Führer a mi Waffen SS önkénteseink teljesítményével elégedett". És valóban többen úgy harcoltak a fasizmus olda­lán, hogy kivívták a fasiszta vezetők elismeré­sét. „A német népcsoportok harci magatartása példás" — állapította meg Himler. 44 Az ország megszállása — melynek előkészí­tésében és végrehajtásában is részt vállaltak/* 5 — öntudatukat és elszántságukat tovább növel­te, még keményebb lett a hangjuk, még erősza­kosabbak fellépéseik, melyhez bátorságot a né­met katonaság jelenlétéből merítettek. Ettől kezdve az aktív volksbundisták visszavonhatat­lanul hátat fordítottak hazájuknak és a magyar nep rovására kritikátlanul támogatták a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érde­keit. Sokan beálltak német katonának, részt­vettek a rendfenntartó alakulatok munkájában, s tömegesen léptek a fegyveres SS-be, ahol nem­csak részvételük nagy számával tűntek ki, ha­nem kegyetlenségükkel is. A náci vezetőktől be­folyáson magyarországi volksbundisták a vé­rengzésben túlszárnyalták a birodalmiakat is, amit azok az üldözöttek bizonyítanak, akik a náci haláltáborokból élve megmenekültek/* 6 A lejtőn nem volt megállás, Basch 1944 tava­szán a megszállás után minden németet fegy­verbe szólított: „A führer egyenruháját viselni a jövőben az ország valamennyi németjének szent kötelessége lesz".'* 7 Áprilisban a népcso­portvezető már számot adott az újabb eredmé­nyekről és elemezte a politikai helyzetet a pécs-budai külvárosi katholikus körben tartott előadásában. „A magyarországi fegyelmezett 42 Talpassi Tibor: i. m., 25. old. 43 Kis Üjság, 1946. márc. 9. 44 Arató Endre: A Volksbund és a harmadik bi­rodalom. (Valóság 1961. 1. 89—90.) 45 Komlós János: Elárvult ország. (Gondolat 1961. 14. és 68. old.) 46 Arató Endre : Der Volksbund der Deutschen in Ungarn" ... 289. 296. old.) 47 Arató Endre: Uo. németség a gáncsoskodás ellenére is, eddig 100 000 önkéntest küldött az első SS-sorozáson a Führer zászlaja alá. Magyarországon a német­séget két táborba akarják osztani: egyik az ún. nemzethű magyarbarát tábor, a másik pedig a Volksbund tábor. Ez fájdalom a németségnek. Magyarországon a német szervezkedés szétzül­lesztését hangoztatták, amikor jött március 19. Hitler nem hagyta cserben a benne bizakodókat és alkalmas időben jelentkezett. Erre ellenfelei leforrázva dadogták, hogy igaz a Wermacht be­jött az országba, de majd el is megy és minden marad a régi. Az országban majd most indul meg az igazi átalakulás. A mai naptól megszűnt a Volksbund és helyébe lépett a Volksgruppe, ennélfogva, aki német népi csoport bármelyik tagjának ellene volna, magát a Führert sérti meg. Nincs magyarérzelmű és volksbundista német többé, hanem csak egyszerűen népi német van. Hitler parancsa, hogy a 17. életévtől 62 éves korig sorozásra köteles jelentkezni minden német. A magyar tisztviselők kötelesek ezt támogatni. Ne féljenek senkitől, mert Hitler biztonságos védelme alatt állanak." 48 Ami a megszállás után bekövetkezett az or­szágban, példátlan még a Volksbund történeté­ben is. A szervezet úgy viselkedett, mintha Ma­gyarország a Német Birodalom része lett vol­na. 49 Az ország német megszállása után lapjaik­ban valósággal hemzsegtek az antiszemita fel­hívások és cikkek. Egyes helyeken vésztörvény­székeket állítottak fel, s politikai ellenfeleiket brutálisan kivégezték. 50 Adatokat bocsátottak a német hadsereg részére, amivel haladó szelle­mű embereket szolgáltattak ki az önkénynek. Arra törekedtek, hogy Magyarország politikai vezetésében olyan jobbratolódást hozzanak lét­re, amely népellenes törekvéseiket még jobban elősegíti. Erre alkalmasnak találták a magyar 48 BM. B. I. Pécsi N. B. i. 1945. 181—180, 131/1945. 49 Jól érzékelteti ezt Baranya vármegye közgyű­lésének erre vonatkozó határozata: „Ennek az or­szágnak megfizetett ügynökei, a „Drang nach Osten" burkoltan vagy nyíltan vallott jelszavának jegyé­ben a magyarországi németség tervszerű bomlasz­tására megalakították a Volksbundot, amely legve­szedelmesebb fegyvere lett a nagynémet propagan­dának, és amely velünk mindenkor sorsközösség­ben élő nép lelki hasadását csakugyan elő is idéz­te. Ez a propaganda 1933 óta a féktelenségig foko­zódott és 1944. március 19. után csúcspontját érte el. Csak aki ennek légkörében élt, tud arról képet adni, hogy ez mily lelki szenvedést jelentett. Meny­nyi keserűséget és megaláztatást kellett elviselni, hányszor kellett hangos ellenséggel szemben né­mán folytatott küzdelemben, ökölbeszorított kézzel tűrni, erőt merítve abból a meggyőződésből, hogy egy nemzet becsületébe nem lehet büntetlenül, az erőszak jogán belegázolni és el kell jönnie a fele­lősségrevonás idejének". (PÁL Baranya vm. Köz­gyűlési jkv. 1945. 3—4. old.) 50 Szabad Nép, 1945. május 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom