Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Természettudomány - Horvát, A. O.: Újabb adataok a Mecsek hegység geobotanikai ismeretéhez. (A Mecsek növényföldrajzi vázlata)
18 HORVÁT A. OLIVÉR A pécsi Mecsek és Szársomlyó déli oldalának száraz füves növénytársulásában (CleistogeniFestucetum rupicolae) sok, a karsztbokorerdővel rokon szubmediterrán (21,4%) fajt és számos kontinentális flóraelemet lehet találni. Ugyanakkor a Mecsek nyugati felében, ugyancsak déli kitettségben, a Mecseken a Jakabhegy permi homokkövéből keletkezett talaján és Mecsekszabolcsnál kiterjedt hegyi rétek találhatók, de ezekben már csak 16,7%-kal szerepelnek a szubmediterrán elemek. A Keleti Mecsek déli lejtőjén a vastag talajréteg lehetővé tette mindenütt az erdők kialakulását és így itt nem találunk füves lejtőket. 5. Délkelet-Dunántúl és környékének növényföldrajzi térképe [eredeti, Horvát; 1968.] III. A HEGYSÉG NÖVÉNYFÖLDRAJZI HELYE AZ ORSZÁGBAN „Legutolsó felosztásában Soó (Károlyi — Pécs, .1968, 342—344. 1. v. ö. e munkában idézett irodalmat) — hasonlóan Borbás (1900) felfogásához— a nyugat-balkáni flóratartományt (Illyricum) egészen a Balatonig terjeszti, beleértve Dél-Dunántúlt Zalával együtt (Soó, 1980, 1961, 3.964). Szerzők e felfogást azért nem tudták magukévá tenni, mert bár a területen számos illyr növényfaj él, ugyanakkor pannon endemizmusok is bőven előfordulnak és az Illyricum igazi területénél kontinentálisabb klímában számos kontinentális eltérjedésű növényfaj található, melyek a Nyugat-Balkán területére már nem jutnak el. Másrészt, ha a Dél-Dunántúlt a Nyugat-Balkánhoz fonjuk, akkor logikusan következik, hogy a szintén átmeneti jellegű és szintén semmi pannon endemizmust felmutatni nem tudó Nyugat-Dunántúlt a Keleti-Alpokhoz (N0ricum) kapcsoljuk teljes egészében. Ez pedig már túl szélsőséges álláspont volna. Inkább maradunk amellett, hogy Nyugat-Dunántúlból is csak a legalpinabb jellegű kis részeket kapcsoljuk a Keleti-Alpokhoz. Ugyanakkor Dél-Dunántúlból a tényleg teljesen balkáni jellegű Villányi-hegység számos illyr és mediterrán fajával tényleg az Illyricumhoz vonható, hasonlóan járhatunk el a Zákány—Örtilos alatt húzódó dombsorral, melynek flórája sokban eltér a Zalai-dombvidék többi részétől. A Zalai-dombvidék többi részét Belső- és Külső-Somoggyal és a Mecsekkel együtt pedig meghagyjuk a Pannóniai flóratartományon belül. Az ide- vagy odasorolás egyébként nem lényeges kérdés, hiszen mindkét koncepció magában foglalja az átmeneti jelleget, csupán arról van szó, hogy a határt hol vonják meg." (Idézet Károlyi—Pécs művéből.) Logikusan ide kapcsolható Mäusel— Jaeger— Weinert (1965, 52. p.) megállapítása Baranyával a Dráván túl határos, északkeleti illyriai nö6. Mecseki gyertyános-tölgyes a Kisréten [Querco petraeae — Carpinetum. Mecsek „Kisrét".]
