Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVARON 179 s ez a katonaságnál még fokozódik. A kis épü­let felső helyisége kisebb őrségnek valóban szolgálhatott volna szálláshelyül. Ennek nem maga az épület, hanem az épület helye mond ellent, amely a város déli és keleti kapujához egyaránt távol volt, s nem nyújtott jó rálátást a déli környékre. A helyszínrajz szerint a kis török épület a külvárosban állott, közel a török lakta város­hoz. Közvetlenül a Siklós felé haladó út mellett nem nagy távolságra a Kanizsa, valamint Pécs felé kiépített utaktól. Az épület alsó helyisége feltehetően raktárhelyiség lehetett, s a felső he­lyisége szállóhelyiség. Az épület kétszintes meg­osztása, raktárhelyiség, szálláshelyiség, s az utóbbiban a különböző eszközök elhelyezésére szolgáló falifülkék arra engednek következtet­ni, hogy a kis épület a Szigetváron megfordu­lók, idegenek, kereskedők szálláshelye, vagyis karavánszeráj, — hán — lehetett. Hasonló épü­lettípust Bulgáriából ismerünk. (24. kép). Ennek feljáró része csaknem teljesen azonos a sziget­vári épülettel, csak maga az épület jóval na­gyobb alapterületet foglal el. 115 A különböző vi­dékek ősi karavánszeráj, valamint hán épület­típusát nem kereshetjük Magyarországon a XVI—XVII-ik században, a keleti vidékektől teljesen elütő egymáshoz közeleső városok, más típusú kereskedelmi életében. 116 A keleti formák­115 P. Mijatev: Weltliche Bautätigkeit. 63—82. p. Acta Históriáé Artium. Tom. XIV. Fase. 1—2. 1968. Archeven: i. m. 756—788. p. 1178. 1192. 1194—1197. kép. Fekete i. m. 415—416. p. Foerk 11—13. p. 116 A hanok-, karavánszerájok nagyságára vonat­kozóan többször találunk Evlia Cselebinél említést a déli, balkáni vidék leírásánál. A magyar terüle­teknél csak számbaveszi, de egyetlen épületet sem ír le, nyilván egyik sem volt jelentős. I. 416. 456. 479. p. II. 315. 416. p. 24. kép. „öreg han" Szilisztrából (Fotó Mijatev után) tói elütő, bár azokból kiindult épülettípusokat találunk a Balkánnak egykori hódoltságkori te­rületén, Jugoszláviában és Bulgáriában. 117 Felté­telezésünk szerint a fennmaradt kis épülethez még több fából készült épületrész tartozhatott, melyeknek ma már nyoma veszett. Lehetséges, hogy a visszafoglalás előtti időszakban már le­égtek, s így csak a karavánszeráj, hán épüle­tének legjobban megépített főépülete vészelte át a visszafoglalás időszakát. Feltételezésünk szerint a meglévő épület földszinti helyisége raktári célokat szolgálhatott, s az emeleti közös szállóhelyiségben az idegenek kisebb, értéke­sebb málnájukkal együtt a fal mentén aludtak. A kis épület nagyobb területtel együtt bizton­ságosan megépített kerítéssel lehetett ellátva, s itt S2:ínek, fészerek, itatókutak, kocsikat és ál­latokat befogadó helyiségek lehettek, ha nem is pontosan olyan elrendezésben, mint ahogy a Balkánon fennmaradt karavánszeráj oknál és hánoknál látható. 118 Evlia Cselebi szigetvári város leírásánál említ egy fogadót. 119 Lehetséges, hogy e fogadó való­ban a város területén állt, s később Evlia Csele­bi szigetvári látogatása után, tehát 1664 után készült el ez a másik, a külvárosi fogadó. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Evlia Cselebi is; tévedhetett, mint ahogy ezt több vá­ros esetében kimutatták, — sa város felsorolt épületeinél tett említést a külvárosban álló épü­letről. Bár határozott bizonyítékaink nincsenek ennek a kis épületnek, a karavánszeráj rendel­tetésére — határozottsággal csak azt állíthatjuk, hogy a lakóházak típusához közeláll. Feltétele­zésünket nyomatékosabbá tette, az épület kö­zelében 1968-ban feltárt négy hódoltságkori itató kút, továbbá az, hogy 1969-ben az, épülettől né­hány méterre vastag kőfal töredék került elő az út csatornamunkái során. Magyarországon kívüli területen feltételez­zük, hogy a Bástya utcai hódoltságkori épület­hez hasonló épületek még állnak. Erre vonat­kozóan csak akkor tudunk végleges választ ad­ni, s csak akkor tudjuk az épület egykori ren­deltetését véglegesen, határozottan megválaszol­ni, ha a mindennapi élet e szerényebb típusú építészeti alkotásairól is jelennek meg publiká­ciók. 117 Archeven i. m.: 416—418. p. Fekete: 415. p. 118 P. Mijatev. i. m. 63—82. p. 119 Evlia Cselebi i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom