Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron
TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON 171 ik századi vasrács eltávolítása után láthatóvá lett az egykori farács maradványa a nyílás felső részénél. (12—13. kép.) A vízszintes deszka függőlegesen tagolt, bemélyedő részeinél vasszögeket találtunk az egykori kereszteződési helyeken. Az ablaknyílás vizsgálatánál még egy keresztpánt fészkét megtaláltuk a falban, s így a farács rekonstruálható lett. Hasonló farács volt az északi ablaknyílásnál is, itt a felső vízszintes deszka részét találtuk meg a falban. A rács függőleges pántjait az ablaknyílás felső és alsó gerendájához erősítették. Mivel a nyugati ablaknyílás szerkezetileg megegyezik a keleti és az északival, így feltételezzük, hogy itt is volt farács, azonban az ablaknyílás körül a későbbi falkibontás során ezt megsemmisítették, s nyomtalanul eltüntették. A farács szerkezetének vizsgálata azért volt jelentős, mivel a magyarországi hódoltságkori 12. kép. A földszinti helyiség keleti ablakának farács maradványa, — felülnézet 13. kép. A földszinti helyiség keleti ablakának farács maradványa. (Fotó Nádor) építészeti anyagban eddig nem került elő farács. 92 A földszinti és az emeleti helyiséget vízszintesen elválasztó keresztgerendák és az erre helyezett padló fészkeit megtaláltuk, s így a szerkezet, valamint a két helyiség pontos magassága megállapítható lett. A keresztgerendák nem csak az épület belső térségében helyezkedtek el, hanem a két rövidebb, vagyis a keleti és nyugati falban is megtalálhatók voltak a gerendaüregek. Közvetlenül a keresztgerendák alatt az épület falában gerendaüregeket találtunk. A két hosszabbik falban, vagyis az északiban és déliben két-két üreget, a keletiben szintén kettőt, míg a nyugati falban csak egyet. Itt viszont kisméretű karók üregeinek nyomát találtuk a keresztgerenda ürege alatt, a fal síkjára merőlegesen. Vagyis a szokásos hálós falszerkezet itt is megmutatkozott oly módon, hogy a falban elhelyezett gerendákat a keresztgerendák keresztezték. (14. kép.) ïgy a látható, a falon kívüli gerendasorok falban folytatódó fészkei, valamint a falban elhelyezett gerendák kereszteződésével létrejött háló az épület falait összefogta a térelválasztó gerendasorok közbeiktatásával. 93 Egykor a keresztgerendákat oszlopok tarthatták a földszinti helyiségben. A kutatás előtt öt, a legújabb korban épített téglapillér tartotta a kereszgerendákat. A téglapillérek elbontása után a földszinti helyiségben több aknában kutattunk az egykori tartóoszlopok maradványai után, de nyomukat már nem találtuk meg. Feltehetően fából voltak, s elkorhadásuk után a 92 Magyar területen irodalmi anyagban sem ismerünk hódoltságkori farácsot. A török fa, valamint stukkó rácsokra vonatkozóan: Archeven i. m. 710—715. p. 93 Hálós fagerendaszerkezetet találtunk a Szigetvár vár falainál is. Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez. 235 p. 24. kép. Ugyancsak a vári dzsáminál is: Gerő Győző: A szigetvári Szulejmán Szultán dzsámi (Műemlékvédelem) 45. p. Hálós szerkezet kimutatható a hódoltságkori erődítéseknél is. Gerő: Hol állott a Kakas bástya Bud. Rég. 1961. 19—34. p. Gerő Győző: Adatok a budai vár török kori építéstörténetéhez. Bud. Rég. XVII. 1956. 267. p.
