Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

166 KOVÁTS VALÉRIA A falkutatás során megállapítottuk, hogy az emeleti helyiség teknőboltozata az épülettel szervesen összetartozik. Ugyanazzal a vakolási technikával készült vakolat borítja, mint a négy falat, tehát eredeti, az épület falaival egykorú boltozat maradt az utókorra. A feltárt, megtisztított falakon díszítésnek, feliratnak semmi nyomát nem találtuk. A vakolatmegtisztítás során napvilágra kerüli a helyiség profilált párkánya, továbbá mind a négy falsíkban kisméretű, részben profilait, részben sima szamárhátívben végződő falifülkéket találtunk, melyeket jellegzetes XVIII. századból való nagyméretű téglákkal falaztak be. A déli falsíkból négy, a nyugatiból kettő, az északiból három falifülke került elő. (5—6. 5. kép. Az emeleti helyiség egyik profilált falifülkéje. (Fotó Nádor) 77—78. p. 83. p. i. m. 1963. 67. p. 77—78. p. 79—80. p. i. m. 1964. 19—24—26. p. i. m. 1965. 78. p. 88—89. p. 91. p. 120. p. i. m. 1966. 121—124. p. 135. p. 1967. 26—28. p 78 p. — Evlia Cselebi: i. m. 9. p. erről a vakolatról Temesvár váránál így ír: „Az ügyes építőmester ... gipsszel és mésszel bevonva fehér színű várat épített..." Ezt a vakolatot rendkívül erősnek tartották, s cölöpöknél tömítésre is használták. Evlia uo. így folytatja: „...a cölöpsor közét az ügyes mester mésszel és gipsszel oly tömötté tette, hogy az ágyúgolyók, ha falak közé mennek is, az ágyuk repesztéseitől éppen semmit sem kell félni." kép.) A kutatás során megállapítottuk, hogy a kis falifülkék közül az északi, valamint a nyugati falban lévőket áttörték, s az épület északi részénél még három ferde irányú nyílást is készítettek. Majd ezeket is befalazták a falifülkékhez hasonlóan. Feltételezésünk szerint az oldalazó lőrésekhez hasonló kis nyílásokat az ostromzár időszakában a császári katonaság készíthette. Feltételezésünk szerint az elhagyott, de jól megépített téglaépületet, mely a blokád vonalán belül esett a császári katonaság felhasználhatta őrhelynek. A kis kémlelőnyílások a támadás irányába, a török város felé néznek, tehát a török katonaság nem készíthette ezeket. A nyílásokat később a fülkékkel együtt ismét befalazták, mikor az épületet ismét felhasználták a visszafoglalás után. Az emeleti helyiség ablakainak kutatása során a nyílásokat áthidaló szemöldökgerendákat megtaláltuk mind a három téglány alakú, egyenes záródású ablaknál. A keleti oldal két ablakánál a nyílást kívülről sima, díszítetlen, fogasvésővel megmunkált kőkeret szegélyezi.

89 Az ablaknyílást kívülről elzáró kovácsoltvas keresztkötése a magyarországi török vasrácsokkal azonos módon történt.

90 Ugyanezt a típust találjuk az Ali basa dzsámijánál, valamint a Szulejmán dzsáminál Szigetváron.

91 Az emeleti he89 Hasonló díszítés nélküli kőkeret került elő több hódoltságkori épületnél a budapesti kutatások során. Gerő Győző: Buda török műemlékei 40—44. p. 31. kép. Budapest régiségei: 1956. 128—129. p. 42. kép, 1958. 139. p. 149. p. 78 kép. 1959. 140—141. p. 89—90. kép. 160. p. 101. kép.; 1960. 83. p. 19. kép. 1961. 44. p. 56—57. p. 89. kép. 1962. 145—150. p. 99. p. 1963. 89. p. 1964. 89. p. 19. kép. 1965. 45. p. Pécsen a Gázi Kászim pasa dzsámijánál is hasonló egyenes záródású ablakkereteket találunk: Gerő Győző: Pécs török műemlékei. 18. 19. p. 11—12. kép. 19—20. p. — Ugyanezt a típust mutatja a szigetvári vár délkeleti bástyájánál Ali pasa volt emléktáblájának kerete is Fényképe közölve: Molnár József: Szigetvár török műemlékei 8. kép. 17. p. — Ezt az egyszerű keretelési módot mutatja be a hódoltságkori anyagon: Archeven i. m. 1430. 1564. kép. a keretekre vonatkozóan 709—715. p. 90 Molnár József: Török vasrácsok a hódoltságkori magyar anyagban. (Műemlékeink) 1964. 14—15. p. 31—34. kép. Ezen kívül Budapest régiségei 1959. 145. p. 120. kép. — A török vasrácsokra vonatkozóan: Archeven: i. m. 712—715. p. Szerkezetileg legközelebb állnak a magyar anyaghoz az 1588. kép 714. p. Ezen klasszikus formában mutatja be az eredetileg oktaéder formában megmunkált vasöszszefogó testet, amely a magyar területen kissé elnyúlva jelentkezik. A hódoltság korának ez a rendkívül egyszerű, amellett teljesen biztonságos ablakrácsa a birodalom minden helyén megtalálható, helyenkénti módosulásokkal, s időnként kissé díszesebb formában. 91 Mindkét helyen ma már nem található vasrács. Ezeket az átépítés folyamán eltávolították. A vári dzsámi megmaradt rácsait Andrássy Mihály az egykori tulajdonos levetette, s a rácsok közül