Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Török hódoltsági épület Szigetváron

TÖRÖK HÓDOLTSÁGKORI ÉPÜLET SZIGETVÁRON KOVÁTS VALÉRIA Az oszmán török birodalom legnagyobb uralkodója Szulejmán szultán személyesen hét hadjáratot vezetett Magyarország ellen.

1 Utolsó hadjáratának időszakában, Szigetvár ostromakor 1566-ban halt meg a városhoz közel eső fővezéri sátrában.

2 A vár elfoglalását már nem érhette meg, ez néhány órával halála után következett be.

3 A vár kapitánya, a legendás hírű Zrínyi Miklós, a magyar történelem egyik legkiválóbb személye 2000—2500 katonájának az élén hősi halált halt a vár védelmében.

4 A négy különálló, fallal körülvett erődítésből jóformán nem maradt semmi, minden megsemmisült, el1 Magyarország története 1526—1970 Budapest. 1962. 5—52 p. a hadjáratok térképe a 16. p. után következő oldalon. Gögbügin Tayyib: Nagy Szulejmán 1566 Szigetvár elleni hadjáratának előzményei. (Szigetvári Emlékkönyv. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések, 1966.) Bp. 1966. 53—59 p. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. III. k. írta Szekfü Gyula 11—577 p. részletes bibliográfiát ad a korszakra vonatkozóan 575—625 p. 2 Takáts Sándor: A Nagy Szolimán császár sírja. (A török hódoltság korából) Bp. év nélkül 121— 132 p. Kováts Valéria: Szigetvári néphagyományok II— III. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1962) 270—272 p. 3 Thury József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban török forrás szerint (Musztafa Szelaniki történetíró Szigetvár ostromáról) Hadtörténeti Közlemények 1891, 221 p. Thury József: Katib Mohamed zaim: dsami-ettevarikh (Történetek gyűjteménye) с munkájából az 1566. évi hadiárat leírásánál más- török történetírók Szulejmán halálára vonatkozó munkáját is felsorolja. (Török—magyarkori történelmi emlékek). II. k. Bpest. 1893. 388 p. 4 Waczulik Margit: Szigetvár 1566. évi ostroma az egykorú történetírásban. (Szigetvári Emlékkönyv) Bp. 1966. 288—289. p. Babies Andrásné: Szigetvári Zrínyi Miklós bibliográfiája (Szigetvári Emlékkönyv) Bp. 1966. 375— 397. p. Bende Kálmán: Zrínyi Miklós a szigetvári hős (Szigetvári Emlékkönyv) Bp. 1966. 15—51. p. D—r Gavre Skrivanic: Turski pohod na Sziget 1566 (Vojni Musej JNA 4) Beograd 1957 (Szigetvár 1566. évi ostroma; Hadtörténeti Múzeum kiadványa) 185—214. p. Minor

szky, W.—Wilkinson, I. V. S.: The Chester Beatty Library. A catalogue of the turkish maégett.

,:; A vár /édői a negyvenszeres túlerővel szemben az egy hónapig tartó harc alatt, néhány túlélőtől eltekintve, mind meghaltak.

6 Az egykori magyar város lakosságának nagy része elmenekült az ostrom előtt, s az erszág nyugati határszélén telepedett le.

7 Akik túlélték az ostromot, azokra részben a halál, részben a rabság, vagy rabszolgaság várt.

8 Szigetvár elfoglalásával a hódító török dunántúli területe ismét növekedett. A győzelem után a hódítók nyomban hozzáláttak a romok eltakarításához, az erődítések helyreállításához, s az oszmán török állami és vallási életben jelentős szerepet betöltő győzelmi dzsámi építéséhez is hozzáfogtak.

9 A vár elfoglalásáért mondott hálaadó imádságot állítólag már ebben, a várban gyorsan megépített Szulejmán dzsámiban tartották.

10 Szigetvár magyar végvárból török végvár lett, s 122 évig a hódító oszmán török birodalom egyik nyugati végvárának a szerepét töltötte be.

11 Az ostrom elől elmenekült magyar lakosnuscripts and miniatures. Dublin, 1958. — 19—21. p. 413. sz. kódex. Ahmed Feridun: Nuchet el-esrar-el-ahbar der Sefer-i Szigetvár (Szigetvár elfoglalásának története) Istanbul. Topkapi Sarayi Museum. Hasine H. 1339. A munkát ismerteti Kováts Valéria, A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum kiállításának török miniatúráiról. (Művelődési tájékoztató) 1966. dec. 107— НО. p. előtte 4. oldal képestábla. 5 Kováts Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez. (JPM Évkönyv) 1966. 2Э7—235. p. további irodalom. 6 Gömöry Gusztáv: Adalék Szigetvár 1566. évi ostromának történetéhez (Hadtörténelmi Közlemények). 1894. (539—544. p.) 7 Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903 291—292. p. 8 Waczulik Margit i. m. Lásd az egykorú szigetvári ostromleírásokat. Hóman Bálint—Szekfü Gyula i. m. 402—408. p. további irodalommal. 9 Thury József: i. m. (Hadtörténelmi közlemények) 1891. 221. p. 10 ou. — Sajnálatos, hogy Thury a török újjáépítésnél nem adja teljes fordításban Szelaniki munkáját. Csak összegezi, s így részletesen nem ismerjük az építkezésnek a fázisait, sem a módját. 11 Németh Béla: i, m, 297—298. p.