Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 147 tévesen. Lásd bővebben PAPP L., Rékavár és 1963 évi felderítő ásatása. Pécs, 1969. Rászló GY. 1/372 Ratkóca 1542: Rathkocha OL. Conscr. Die. 14/3; 1554, 1565, 1582: Radkofcsa K. 244; 1712: pr. Ratkócza, desertum Ratkócza ~ Rakocza OL. U. et С. 15: 54, fol. 31—34; 1808: Ratkócza pr. L; 1856: Ratkócza — e, leg, sz (Bükkösd) BmK. 45; 1865: Ratkócza erdő — e (Uo.) K; 1883: Ratkóca psz. (Gorica); 1907: Ratkócza (Bükkösd), Ratkóczapuszta (Gorica) Hnt.; 1944: Ratkócapuszta (Bükkösd) Hnt. Ravaszlik CS. III/473. 1542: Rawazlyk OL. Conscr, Die. Tolna m.; 1554, 1565, 1582: Ravaszlik K. 421 ; 1855: Rovasz lik — r (Alsómocsolád) BmK. 196; 1883: Ravaszliki M(ühle) (Uo.); 1894—1904: Ravaszliki malom (Uo.) NB. 2381. A ravasz jelentése itt 'róka'. Ravaszlik (hn.) 1329/XIV.: transit qd. vallem Roazlyck vocatam Gy. 1/326; 1883: Rohosztlék (Garé). Az egykori Kisdér határjárásából ismert hn. Regénye GY. 1/373 Régsződ CS. 11/519. A Cs.-tól említett 1476: Silva Cher al. nom. Regzewd in territorio p. Gywrws (gr. Zay cs. It. P. V. 14 után) adat nem helységre mutat, és a következő helységnevektől független. 1710k.: Rugsczut — Egerág után említik OL. U. et С. 37:47, 292. t.; 1855: Rög szedés, Rög szedés — r, sz (Egerág) BmK. 71; 1883: Bozgodif!] m.[alom] (Uo.); 1894: Rögzodf!] (Uo.) BiU. 163; 1894—1896: Rőgzöd — sz, Rőgződi malom (Uo.) Uo. 164/1; 1853: Rögződ — r (Diósviszló) BmK. 340; 1855: Rögződ—x (Uo.) BiU. 990; 1866: ua. — sz (Uo.) Uo. 991. További felderítést kívánó m. hn. Rétfalu GY. 1/373 Rév GY. 1/373 Révfalu K. 701 Rohoszlék lásd Ravaszlik (hn.). Románfölde GY. 1/373 Romonya 1542: Romonya OL. Conscr. Die. 50/5; 1554, 1565: Romona K. 596; 1714: p. Romanya — m. falu OL. U. et С. 31:29, fol. 386; 1786: Romonya KORABINSKY 605. A név összevethető Romagna olasz tartomány nevével, ahonnan olasz telepesek kerülhettek Baranyába, s nevüket őrizheti falujuk neve, miként a Velence községek lakóiét. Gyengíti feltevésünket az, hogy Darázs határából is ismerjük e nevet : 1855 : Romonya •— r, sz (Darázs) BmK. 61; 1866—7: Romonye — r (Uo.) BiU. 127/1; 1874: ua. (Uo.) Uo. 128/1. Rónádfaöva) 1710 k.: Ronadfa — Hernádfa előtt említik, Giügfa... Ronatfa OL. U. et С. 37:47, 27. és 38. t.; 1806: Ranódfaf!] — Hernádfa mellett L. térképén; 1808: Ranádfa vei Ronatfa pagus h. L.; 1836: Rónádfa FÉNYES 1836, I, 33; A Ranódfa alakok a Rano(l)dfa(lva) helységnévvel történő tévesztésből származnak. Ság GY. 1/303, 374 Sálfölde GY. 1/374 Sámod GY. 1/375 Sarádi csatorna 1860k.: Sarádi csatorna (Kaposszekcső) BiU. 326. Az elpusztult Sárád emlékét őrzi (Cs. Hl/448). 1855 k.: Sárád — leg, r, sz, láp (Vásárosdombó) BmK. 330; 1859 е.: Sarádi mező — sz (Kaposszekcső) BiU. 324; 1860k.: Sarádi rét —- r (Uo.) Uo. 326; Sarádi oldal — leg, sz (Vásárosdombó) Uo. 961; 1863/869: Sarádi— r, Sarádi dűlő — sz (Jágónak) U. 310; 1898: Sárád (Jágónak) Uo. 311; 1899: Sárád Nyr. 191; 1900: ua. — leg (Vásárosdombó) Uo. 959/1, 2; 1962: Sárád. Jágónak, Kaposszekcső és Vásárosdombó hármashatáránál keresendő helye. Sárhát erdő (hn.) 1865: Sarhádf!] (Darázs) Pesty IV, 133; 1866: Sár hát — e (Mohács) BiU. 543/1, 2; 1880: Sárhát — láp (Darázs) BT; 1880/885: Sár hát — e (Mohács) BiU. 547; 1885) 886: továbbá a... „Sárháton" (Mohács) Mohácsi úrb. jzőkv. Sári GY. 1/375 és Felsősári Sári berek (hn.) 1853: Sári berek — leg, láp, sz, r (Egyházasharaszti) BmK. 95; 1866: Sári berek — leg (Uo.) BiU. 228/a; 1870: ua. — r (Uo.) BiU. 231. Sárkány (hn.) 1866-7: Sárkány — erdős sziget, Sárkányt Duna — folyóág (Darázs) BiU. 127/1, 2; 1874: Sárkány — erdős sziget (Uo.) Uo. 128/2; 1877: Sárkány Duna, Kis Sárkány Duna — folyóág (Hercegszöllős) Pécsi ÁFTH. Kataszt. vázl.; 1880: Sárkány — több kisebb szigetre bomlott erdős sziget (Uo.) BT; Sárkány — nádas, erdős sziget (Darázs) BT; 1907: Sárkánysziget (Vörösmart) Hnt. (Magyarsarlós GY. 1/376 Sarok GY. 1/376 Sásd CS. m/448 Sátorkő CS. III/448. Lásd REUTER 1961, 354, 1968, 82. Schlossberg (hn.) 1855: Schlossberg — e, sz (M áriakéménd) BmK. 135; 1875/877: Schlosberg — sző (Uo.) BiU. 368; 1894—1904: Schloszbergäker und Weingärten (Uo.) NB. 2983; 1935: Schlossberg (Uo.) Száz. 1935: 682; 1957: Várhegy, Schlossberg — a domb tetején a régi kéméndi vár maradványaival, Schlossäcker — sz. Sebes GY. 1/376 Sédfő 1., 2. GY. 1/376 Selisce (hn.) 1882: Selisce — Sv. Gjuragjtól és Podgajcitól ÉK-re dombon, településre alkalmas helyen. Seli»te(hn.) 1882: Seliste (Újbezdán). Sellye GY. 1/377 Senye GY. 1/377 Sepse GY. 1/377 Siger GY. 1/378 Siklós GY. 1/378 Sikota CS. 11/640 Somberek GY. 1/283 (Berek alatt), Cs. 11/522 Staragroblje (hn.) 1883 : Stara groblje (Ivándárda). (J. H.) Staroselo (hn.) 1882: J [äger]. H [aus]. Staro selo (Kácsfalu). Vö. GY. 1/299 Ebres alatt elmondottakkal. Sukurica (hn.) Vö. GY. 1/378 Siger címszavánál írtakkal. Súlyos CS. 11/522. 1854: Sujjosto — láp (Gordisa) BmK. 86; 1858/859: Kenderes vagy Sulyós — r (Matty) BiU. 505; 1866: Súlyos — r (Uo.) Uo. 507; 1873: Súlyos — r (Uo.) Uo. 508; 1894—1904: Súlyos (Uo.) NB. 2538 Sumony GY. 1/379 Süllőd GY. 1/379 Szabák GY. 1/379 (Székely)szabar CS. 11/522 Szabás GY. 1/379 Szabó GY. 1/379 (Mecsek)szabolcs GY. 1/380 (Dráva)szabolcs CS. 11/523 Szágy 1554: Aszágy K. 213; 1804: Szagy KAtl. Szajk GY. 1/380 (Mecsek)szakál GY. 1/380 Szalánta GY. 1/380 Szalatna(k) CS, III/449 Szamáros CS. III/449, BÉKEFI 1894, 111—2. 1865: Szamáros — e (Féked) Kszb. 1959: Számáros — e(Uo.). Szántó 2. GY. 1/380 Szaporca GY. 1/380 Szapud GY. 1/381 Szarándok CS. Hl/458. 1854: Szarándok — sz (Godisa) BmK. 85; 1857e.: Szarándoki Puszta határa, Szarándoki határ (Kisbodolya) BiU. 82; 83; 1864/889/892: Zarándok — sz, r (Godisa) K; 1894—1904: Szarándok (Uo.) NB. 2563. A környékbeliek idősebb korosztálya a Bakóca — godisai MÁV állomást csak „szarándoki állomás"-nak nevezte.