Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 145 vörös barátok kolostora (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1880: Monyorós — e (Uo.) BT; 1883: Monyoros mellett állítólag egykoron szerzetes kolostor állott fenn. BU. 68; 1884: Monyorós. Monyorós GY. 1/344 Mórágy CS. III/442 Mosa GY. 1/339 Mozsgó (Dombró) GY. 1/298 Munkád GY. 1/344 Nádasd (Mecsek)nádasd Nádasd Nadica Nagyág GY. 1/344 CS. Ш/410 CS. П/510 GY. 1/344 1487 : Mich. Warath deNaghagh Z. XI, 471; 1542: Naaghag OL. Dica Tolna т.; 1554: Nagyág К. 352;^ 1712: Dorf Nagy Ág OL. U. et С. 15: 54; 1751: p. Nagy-Ágh BamL. Conscr. Dom.; 1907: Ág, Nagyág Hnt. Tipikus víznévből alakult helységnév. (Siklós)nagyfalu GY. 1/345 Nagyhomok (hn.) lásd Homok. Nagyirtás (hn.) 1835/857: Nagy Irtás — sz (Gödre —Vidág puszta) BiU. 215; Nagymányok CS. Ш/440 Nagymáté 1864: Nagy máté — e (Bakóca) Kszb.; 1907, 1944: Györgymajor (Uo.) Hnt. Ma gyakorlati­lag csak a Nagymáté név járatos. Nevét feltételezhetően az 1554-ben említett Nagy Máti egyházaskövezsdi adózótól kapta (K. 218). Nagytelek (hn.) 1866: Nagy Telek — leg, e (Mohács) BiU. 543/2; 1880/885 : ua. (Uo.) Uo. 547; 1884/886: a topolovaczi fő-lineától kiindulva a kii- és nagy telkek közt végződő dűlő vonalon... továbbá a „kis telket" és a „nagy telket" ... Mohácsi úrb. jzőkv. Nagyváty GY. 1/403. A volt nagyvátyi ispánság területére vonatkozó, kiadatlan középkori okleve­lek XVIII. századi — ismeretlen rendeltetéssel összegyűjtött — másolatait tartalmazza a pécsi püspöki It, fasc. 1171 jelzésű kötete (dr. Petrovich E. gyűjt.). Nagyvölgy GY. 1/345 Nána(falva) GY. 1/296. Csúza község egy családja a Nánai nevet viselte (1959). Náné GY. 1/346 Narder Wald 1855: Nyárd — részben lápos legelő, részben az Ódráva és Dráva folyóval határolva (Bolmány) BmK. 39; 1882: Narder Wald (Uo.). Negyven GY. 1/346 Nemeske CS. 11/631 Németi 1. GY. 1/347 Nógrád GY. 1/349 Nóvák lásd Radcsa. Nyárádl. GY. 1/349 Nyárád 2. GY. 1/349 Nyárád Lásd REUTER 1961, 374. Nyárás 1542: Nyár as OL. Conscr. Die 16/1; 1554: Nyárás К. 31; 1712: pr. Nyáros — határos: Erszik undt Pischöfl. Dorf Tőttős OL. U. et. С. 15:54. 1859: Nyáros — r, e Ny ár о si hegy — e, Ny ár о si völgy — sz, r, Nyáros patak (Abaliget) BiU. 1; 1860: Nyárosi oldal,. Nyárosi völgy — e (Hetvehely) Uo. 247; 1864: Nyáros — e (Abaliget) Kszb.; 1865: Nyárosi hegy, Nyáros (Uo.) BiU­2; 1865: Nyáros — patak (Hetvehely) Uo. 248; 1883: Nyárás p. fatakj (Uo.); 1894—1904: Nyáros — e (Abaliget) NB. 2526; 1959: Nyárosi út — ma már nem járt út, amelyen a barlang mellett Kővágótöttösre jártak. Nyárd GY. 1/299. Lásd még Narder Wald címszó alatt. Nyavalyád GY. 1/351 Nyerges CS. III/444. 1542: Nyerghes OL. Conscr. Die. Tolna т.; 1559/564: Nyerges in pertin. castri Dombo OL. Conscr. Die; 1710 к.: Nerges OL. U. et Ç- 37:47, 76. t.; 1846: Nyergesi mező — sz (Jágónak) BiU. 307; 1855 k.: Nyergesi mező — leg, sz, láp (Uo.) BmK. 118; 1855: Nyerges I és II — e, sz, sző, Nyergesi mező — sz (Kaposszekcső) Uo. 125; 1859 е.: Nyerges — sző, Nyergesmező — sz (Uo.) BiU. 324; 1860 k. : Nyerges — sző (Uo.) Uo. 326; 1863: Nyergesi mező— sz (Jágónak) Uo. 309/1; 1869: Nyergeserdő — e (Kaposszekcső) Uo. 325; 1870 k.: ua. (Uo.) Uo. 327; 1917: Nyerges — szőlőhegy (Jágónak) Nyr. 197; 1932: Nyerges dűlő — faluhely (Kapos­szekcső) Veiszbarth J. gyűjt.; 1961 : Nyerges — erdőbirtokos­sági erdő. Nyíres CS. III/444. 1850 к.: Nyíres — sz (Gerényes) BiU. 196; 1855: Nyíres-szántó — leg, sz (Uo.) BmK. 82; 1853 : Nyíresi dűlő — sz, Nyiresi hát — e (Kisva­szar) BiU. 951. Gerényes. Kisvaszar és Magyaregregy hatá­rában dűlőnevek őrzik emlékét. Lásd REUTER 1961,375 és 1964, 237 Nyomja Gy. 1/351 Óbánya 1767: Ex Vitriaria... Iudex Vitriarius Pécsi püsp. It. Conser. Paroch. Dioc. 5Eccl. ex Annis 1767—8; 1786: О Bánya, Altglashütten KORA­BINSKY 203. Óbenge 1894—1904: Ó-Benge — hol a hagyomány szerint egykor Benge falu maga állott, jelenleg pedig Braidafeld [lásd még Malomszeg] nevű puszta van. NB. 2533 Obroska ada 1882: Obroska ada (Bolmány) Az elpusztult Ebres falu (ld. Gy. 1/299) nevét tartja fenn Ócsárd Gy. 1/351 Od groblje 1883: Odgroblje (Baranyakis­falud). — Jelentésé: 'temetőnél' lehetséges hogy régi falu­helyet jelez Ódombávár Cs. III/404 Ófalu CS. III/444 Ókor (hn.) GY. 1/351 Okorág CS. 11/632 Okorvölgy 1542: Okorwelgh OL. Conscr. Die. 14/5; 1554, 1565, 1582: Okorvőgy K. 196; 1710 k.: Okór Vügh OL. U. et С. 37: 47, 42. t.; 1712: pr. Okorvőldgye Uo. 15:54, fol. 31; 1804: Ökörvölgye KAtl.; 1806, 1808: Ökörvölgy h. L., LT.; 1836: Ökörvölgye, FÉNYES I, 61; 1882: Okorvölgy ~ Ökörvölgy Hnt. Az Ökörvölgy élő név­alak ugyanolyan alakulás mint borstörő > böstörő. Okri(Csonka-)mindszent 1. GY. 1/341 Okri(Vásáros-)szentgáI 1. GY. 1/385 Okri(Magyar-)szentiván GY. 1/387 Okriszentlőrinc GY. 1/389 Olasz 2. GY. 1/352 Olaszfalu CS. IH/444. 1542: Olazfalw OL. Dica Tolna т.; 1559/564: Olazfalw in pertin. castri Dombo OL. Dica; 1554, 1565, 1582: Olaszfalva K. 279; 1710 k.: Olascfa OL. U. et С. 37: 47, 75. t.; 1862: Olaszfalu — sz (Mágocs) BiU. 511/1; 1865/866: ua. (Uo.) Uo. 512/1; 1883: ua. (Alsómocsolád). Old CS. 11/512. Old és Űjtó több­ször azonosként szerepel. Ennek oka az, hogy Újtó lakosai — falujuk pusztulása után — Oldra költöztek át. Ld. K. 657. Órév 1865: Ó-rév — hajdan kikötő­hely, ma sz (Vörösmart) PESTY V, 272—3; 1883, 1917: Órév (Uo.) Nyr. 197. Orfő GY. 1/352 Ormándl. GY. 1/352 Ormánd 2. GY. 1/353 Oros GY. 1/353 Oroszló CS. III/453.1712: pr. Oroszló... hat... eine ődte Kirchen... OL. U. et С. 15:54, fol. 4. Oroszlószentmihály 1504: Zorozlozenthmyhal Podm Okit. I, 222. A mai Oroszló melletti Egerszegpuszta köze­lében álló Szt. Mihály kápolna őrzi feltehetően emlékét. Oszró CS. 11/492, de lásd Gy. 1/318. 1542: Oztro OL. Conscr. Die. 34/4; 1557: Kysoztro OL. Conscr. Die; 1554, 1571, 1582: Kisosztró, Nagyosztró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom