Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

140 REUTER CAMILLO Gyertyásfa lásd Gyárfásfalva. Gyód GY. 1/292 (Csalánka címszó alatt), Cs. 11/487 Gyöngyösmellék K. 859 Györe CS. III/427 Györgyi CS. III/427 Györgynépe CS. 11/610 Győri GY. 1/311 (Belvárd)gyula GY. 1/311 (Mária)gyüd G Y. 1/311 Gyiimölcsény 1542: Ghymelchen OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1714: p. Győmőlcsin OL. U. et С. 31: 29, fol. 380; 1751: p. Győmőlcsény — Petrovszky jószág BamL. Conscr. Dom. Nevére lásd REUTER, Nyr. 1963: 368—70. Gyürősháj 1884: Gyürősháj (Bátaszék). Gyürüfő GY. 1/312 Gyűrűs CS. 11/488 Háb CS. III/428. A helység neve szn-i eredetű. Vö. W. V, 34, 63; ZalaOklt. I, 25. Habi csatorna (hn.) 1860k.: Habi csatorna (Kapos­szekcső) BiU. 326. Habi hegy (hn.) 1855: Halihegy [!] — sz (Geré­nyes) Вт. K. 82; Habi kút (hn.) 1883 : Habi kut. Habi mező (hn.) 1852: Habi mező — sz (Csíkos­töttös)BiU. 119. Habonya GY. 1/269 (Abony címszó alatt). (Nagy)hajmás CS. III/428 Hajmáspatak (hn.) 1864: Hajmás Bach — patak (Bikal) BiU. 67/2. Hali GY. 1/312 Haraszti CS. 11/488. 1806: Haraszif!] Puszta — sz, Haraszti Földek, Haraszti Hoszú [!] Föld — sz (Vajszló) BiU. 936; 1855: Haraszti főid, Haraszti hoszu főid, Haraszti kert alj — e, leg, r, sz (Uo.) BmK. 324; 1861 : Haraszti földek, Haraszti hosszú föld, Haraszti kertalja — sz (Uo.) BiU. 935. A falu másik helye — mert többször átte­lepült — Baranyahídvégtől DDk-re volt. Harkány GY. 1/312 Hármasmalom (hn.) 1388: Super molendino Har­masmalon — az oklevél hátlapján egykorú kézzel Zs. I, 152. sz.; 1864: Három malom, Dreimüh(le) (Pécsvárad) Kszb.; 1876: Hármas malom — sz, r három malomtelekkel (Uo.) BiU. 684/5; 1962: Hármasmalom — a Márksz, Muntbród (elpusztították) és Tihimalom. (Kis-, Nagy)hárságy CS. 11/611 (Kis-, Nagy)harsány GY. 1/313 Hásságy GY. 1/314 Wat szigetpuszta 1384: p. Hatzygeth, Hathzygeth Z. IV, 273—4; 1884: Hatszigetpsz. (Szeremle). Hatvan CS. 11/489. 1528: p. Hathwan (Zágráb, Draskovich lt. Fase. 28, nr. 6, Györffy Gy. gyűj­tése); 1542: Hatthwan — Poborfalva, Vezér és Kisdér hely­séggel együtt említik OL. Conscr. Die. 27/4; 1554: Hatvan K. 146; 1854e.: Hatvan — sz, r (Újmindszent) BiU. 104; 1865/883/890: Hatvanföld — sz, Hatvan rét — r (Uo.) K; 1894—1904: Hatvan (Uo.) NB. 2596; 1905: Hatvani rét (Uo.) Nyr. 52; OrmSz.: Hatfanifőd dn., Hatvanrét dn. Hatvan 1854: Hatvan — leg (Sarok) BiU. 748; 1855: ua. — leg, r (Uo.) BmK. 268; 1858: ua. — leg (Uo.) BiU. 750; 1880: Hafvan — majorság és környéke BT; 1882: Hatvan (Sarok), 1907: ua. (Ivándárda), 1944: ua. (Baranyavár) Hnt. (Somogy)hatvan CS. 11/511 Hazugd GY. 1/315 Héder GY. 1/315 (Hegy)szentmárton GY, 1/390 Helesfa(Iva) GY. 1/315 Hencse GY. 1/316 (Herceg)szőllős GY. 1/393 (Kis)herend 1. GY. 1/316 Herend 2. GY. 1/316 Hermány Hernátfalva alatt). Hernyék CS. III/429 Hernyetelek CS. 11/490. r (Kovácshida) BiU. 408/5, 6. (Horvát)hertelend GY. 1/316 Hetény 1. Hetény 2. Hetény 3. Hét méhek völgye (hn.) Hétmén GY. 1/316 GY. 1/373 (Románfölde címszó 1865e. : Hernye — GY. 1/316 GY. 1/316 GY. 1/316 1883: Hét méhek vgy. 1542: Hethmee OL. Conscr. Die. 14/5; 1712: pr. Héthmén — mit der Desertum Rakocza(!), Lapsé und Korpád OL. U. et С. 15: 54, fol. 31; 1818: Di­verticulum Hétmé — e (Szentkatalin) BiU. 846; 1862: Hét­mé — e(Uo.)Uo. 847; 1868: ua. (Uo.) Uo. 848; 1894—1904: Hétmé (Uo.) NB. 2586. A mai Hétmé elvonás a régi Hétmén falunévből, ugyanis az -n-t helyhatározóragnak érezték (vö. R. Szeremlén — mai Szeremle). A név azonos a Nyitra me­gyei Hetmény major nevével. Névfejtésre kísértet tesz KNIEZSA 1949, 11 és SMILAUER 1932, 87. lap 1. jegyz. A Hétmé nevet a térképészek 'hét méh'-nek értették, s így született meg az 1883-i „értelmesített" Hét méhek völgye név. Hetvehely 1542: Hethfehel OL. Conscr. Die. Hidága GY. 1/317 Hidas CS. III/429 Hidvég GY. 1/317 (Baranya)hídvég CS. 11/490 Hülye CS. III/429. 1424: p. Helye, Hilye (2x) OL. Dl. 11543; 1504: p. Hylle PodmOklt. I, 222; 1864: HU je — sz (Bikal) Kszb, és BiU. 67/6; 1864: Hillay — sz (Szálainak) Kszb.; 1868: Hille — sz (Bikal) BiU. 68; 1870: Hillay — sz (Szálainak) Uo. 789/2, 3; 1929—30: Hiljai hfegyj — Szalatnaktól É-ra lévő 262 m-es domb neve. 1957-ben a szalatnaki svábok e nevet nem ismerték. Himahát (hn.) 1880 : Himahát — e (Vörösmart) BT. Himesegyház GY. 1/318 Hina lásd Hönye Hird GY. 1/318 Hirics GY. 1/318 Hoboly CS. 11/612 Hodács CS. ТП/429. Lásd REUTER 1961, 366. A név magyar és a hód 'Castor' szó származéka (vö. a Hodács vezetéknévvel, KNIEZSA 1952, 384). Hódos GY. 1/249. 1855: Alsó hódos, Felső hódos — sz, Hódos rét — r, sz (Eilend) BmK. 75; 1855: Hódos — r (Magyarsarlós) Uo. 180; 1862: Alsó hódos, Hódos — sz, Hodosi rét — r (a berkesdieké, Eilend) BiU. 175 ; 1865 : Hodosi rét — r, a név eredete nem tudatik PESTY IV, 177; 1865/886/892: Hódos, Hódos — r, leg (Eilend) К; 1874—5: Alsó hódos, Hódos — sz, Hodosi rét — r (a berkes­dieké, Eilend) BiU. 176; 1935: Hódos BERZE 1940, III, 50. Hollófészek ? CS. 11/613. 1857: Hollófészek — irtásszántó (Bakóca) BiU. 24; 1858: ua. (Uo.) Uo. 25; 1865: Hollófészek PESTY IV, 21—2; 1896: ua. VÁRADY 1897, 1, 12. Homok K. 721 Homoród 1866: Homoród — r (Mohács) BiU. 543/2; 1880/885: Homorúd (Uo.) Uo. 547; 1885/886: panaszolja, hogy a Homorodon kiosztott illetménye Mohácsi úrb. jzőkv.; 1926, 1944: Homoród Hnt. Horpács CS. 11/491. 1854: Horpács — r (Véménd) BmK. 336; 1855k.: ua. — leg (Szebény) Uo. 286; 1861: ua. — r (Uo.) BiU. 810/3; 1865: Horpácsviesen — a szomszéd szebényi Horpács nevezetű dűlő melletti rétek PESTY V, 259—60; 1869: Horpács — r (Szebény) BiU. 811/3; 1871—2: Hopács(l) — leg (Véménd) Uo. 978/3; 1877: Horpács — legelő osztás (Palotabozsok) BiU. 97/2; 1894—1904: Horpács Wiesen (Véménd) NB. 2593; 1959: Horpács — r, sz (Szebény), a kataszt. térképen lévő Sikdűlő egy része, Horpácsi egyenes — sz (Uo.) Zsolt ; Harpácsi kis-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom