Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

BARANYA KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK ADATTÁRA 139 (Kőrös, Meszes, Keneszpatak) ismert Pécsi víz, amely a szénbányászat, s elsősorban a pécsi szénmosó fekete — széniszapot lebegtető — vizének felvétele óta szószerint fekete víz, s teljes élővilága kipusztult. Első adatom rá 1894-ből van e néven (ÁGH T., Emi. 12). ORTVAY (Mo. régi vízr. I, 303, 417) hibásan állítja és nyomán MEL1CH (Honf. Mo. 29) tévesen feltételezi, hogy a baranyai Karassónak másképen *Feketevíz neve is lehetett. Ennek semmi nyoma. Felfalu GY. 1/302. 1687: Főo falu [!] — Kásád előtt említik — in distr. Nagy Harsány OL. U. et С. 56: 41 (dr. Petrovich E. szívességéből). Az ö-ző Fölfalu névalak azt bizonyítja, hogy az eddig Félfalu-пак tartott név helyesen Felfalu-nak olvasandó. Feloros GY. 1/353 Felsőbudmér GY. 1/290 Felsőmindszent 1542: Mynthzenth — Vidák és Vernyók között említik OL. Conscr. Die. Tolna m. ; 1554: MindszendK. 263; 1714: p. Mind Szent OL. U. et С. 31: 29, fol. 379$ 1808: Mindszent vei Mindszentfalva L.; 1836: Felső Mindszent FÉNYES 1836, I, 61. Felsőnyír CS. И/512 Felsősári (hn.) 1846: Felső Sáry (Siklós) BiU. 760; 1847: Felső Sári puszta (Uo.) Uo. 761; 1853: Felső Sáári — sz (Uo.) BmK. 270; 1866/874: Felső sári — sz (Uo.) K. Lásd még Sári címszó alatt. Fenék CS. 11/605 Fenyőséd (hn.) 1855: Fenyős hát [!] — sz (Kővágószőllős) BmK. 163; 1857: Fenyős-sit hát — sz (Kővágótöttös) BiU. 925; 1858/859: Fenyősit hát — sz (K. szőllős) Uo. 424; (1860): ua. (K. töttös) Uo. 926; 1865/ 874: Fenyősidi víz — vízfolyás, Fenyősid hát •— sz (K. szőllős) K.; 1866: Fenyősit hát — sz (Uo.) BiU. 425; 1866: Fenyős-sit hát — sz (K. töttös) Uo. 929; 1958: Fenyőshídhát — sz, Fenyőshídi gödör — benne kevés víz folyik, Fenyőshíd — híd az előbbi vízfolyáson át. A nevek legújabb értelmesülését (népetimológia útján) a vízfolyáson át létesített híd tette lehetővé. Ld. REUTER 1963/b. (Dráva)fok CS. И/606 Fonyászó CS. IH/425. Lásd REUTER 1960, 79, 1961, 21, 1964, 235. Földvári. GY. 1/302 Földvár 2. GY. 1/302 Földvári tó (hn.) 1838: Földvár — Mohácstól K-re a Margita szigeten. Száz. 1935: 683; 1861/863: Földvári fok — fok folyóágban, Földvári tó tó BiU. 541; 1884: Földvári tó — tó a Margita szigeten Dávodtól Ny-ra. 1885/ 886 : panaszolja, hogy a „Földvári tó"-nál kapott illetősége ... Mohácsi úrb. jzkv.; 1935: Földvár — dűlő Száz. 1935: 683. A névadás nem azonos az előbbi két helységgel, így itt is állhatott egy földvár. Franceusfölde GY. 1/303 Fülöpfölde GY. 1/303 Füzesd GY. 1/304 Gadány GY. 1/304, Cs. 11/484. vö. REUTER 1964. 235. Gájmögi GY. 1/305 Galambos CS. 11/607 Gara GY. 1/305 Gâta GY. 1/305. 1554: Gâta К. 530; 1855: Gâta — leg, r, sz (Lánycsók) BmK. 165; 1896/1902: Altgata, Gata (Uo.) BiU. 445/1. Kisnyárádtól D-re, Lánycsók felé húzódó völgy neve is: Gatta. Gerde GY. 1/305 Geréc 2. GY. 1/307 Gerechát 1854: Gereczedhát — e, r (Izsép) BmK. 117; 1865: Gereczhád — rétek (Darázs) Pesty IV, 133; 1866—7: Gereczhát r (Uo.) BiU. 127/2; 1874: ua. (Uo.) Uo. 128/2; 1880: Gerechát — nádas (Kölked, 1920 előtt izsépi határ) BT. Geréchegy (hn.) GY. 1/307 Gerenda CS. 11/608 Gerényes CS. HI/426 Gerényfa(lva) CS. H/485. 1687: Gerenyffa — in distr. Syklos OL. U. et С. 56: 41 (dr. Petrovich E. nyomán); 1853: Gerenfa ~ Gerénfa — sz, r (Tésenfa) BmK. 315; 1863: Gerénfa — sz (Uo.) BiU. 906/2, 3; 1868: ua. (Uo.) Uo. 905/1, 2; 1894—1904: ... Tésenfa község jelenlegi határában ... egy dűlőt máig is Gerénfának és Görényfának is neveznek. (Uo.) NB. 183, 480. Geresd GY. 1/308 Geszté GY. 1/309 Gét(monostora) GY. 1/309 Gibárt GY. 1/309. Ld. még Puszta címszó alatt. Gilvánfa(lva) 1554: Gilvánfalva K. 143; 1712: Dorf Gilvanfa... hat kheine Kirchen noh Mühle OL. U. et С. 15:54, fol. 7; 1714: p. Gyluanfa Uo. 31:29, fol. 382. Nevére ld. MNy. 1935: 208. Girótfa(lva) GY. 1/310, Cs. H/486. 1542: Gyrothfalwa OL. Conscr. Die. 73/1; 1554: Giródfalva К. 126; 1800k.: Girotfa — sz (Kacsóta) BiU. 857; 1855: Girotfa ^ Girótfa — sz, leg (Uo.) BmK. 122; 1862: Girótfa dűlő — sz (Uo.) BiU. 322; 1945, 1957: Girótfa — Kacsóta falutól É-ra MNy. 1945:94 és sgyűjt. Godisa 1422: Steph. Petri al. dicti Nialas de Codisna, eccl. par. S. Clementis de Godisna LUKCSICS 447; 1554: Godisa K. 237; 1804: Godissa Katl.; 1806: GudissaL. térk.; 1836: Godiska [y. Godisha]

FÉNYES 1836, I, 59; 1882: Godisa Hnt. Névfejtésre lásd MNy. 1945:93. Gombáshegy (hn.) 1840/842: Gombás Erdő — e (Nagytótfalu) BiU. 589; Gordisa GY. 1/307. 1554: Gordisa K. 646; 1687: Gordischa — in distr. Syklos OL. U. et С 56: 41 (dr. Petrovich E. nyomán); 1786: Gordischa KORABINSKY 203 ; 1944: Gordisa Hnt. A falu nevére — mint szn.-re — vö., hogy 1550-ben Jászberényben élt Gordisa Márton. FEKETE L., Acta Or. Hung. Tom. XI, fasc. 1—3, pag. 121. Gorica 1542: Erdi OL. Conscr. Die. 14/3; 1554: Erdödy, 1565: 'Ördo, 1582: Erdő К. 242; ?: Goricza pr. alias Er deli vocatum OL. U. et C. 52: 4 nyomán NB. XI

V/28; 1808: Goricza pr. L.; 1882: Gorica, Goricza, Kis-Megyefa Hnt. A mai név a XVII—XVIII. századi délszláv lakóság névadása nyomán szorította ki a magyar nevet. Gödre 1742: Gödri birtok — Mária Terézia adományából a három Koller testvérnek jut. Száz. 1913: 762; 1751: p. Gödry — Koller jószág BamL. Conscr. Dom.; 1786: Gödre KORABINSKY 205; Különös, hogy e — mezővárosi szintet is elérő — helységre régebbi adatunk nincsen. A CS. III/426 alatt említett Gödörfalva — nem Gödre. Talán ma Gödörfaf?) néven hn. Vékény határában. A zsélyi lt. okleveleiből ismert Gwder-i ~ Gewder-i János kir. ember idetartozása kétséges (Z. VI, 106, VIII, 656). Göntér 1554: Göntér K. 602; 1770/939: Göntér utca (Siklós) SZABÓ 1939, 28; 1840/842: Göntér alja — sző (Nagytótfalu) BiU. 589; 1846: Göntér (Siklós) Uo. 761 ; 1847: Göntér, Göntér alja (Uo.) Uo. 761 ; 1853: Göntér ~ Göntér — sz (Nagytótfalu) BmK. 215; 1944: Göntér Hnt. Göntér hegy (hn.) 1866/874: Göntér hegy — sz (Siklós) K. Görcsönyl. GY. 1/310 Görcsöny 2. J3Y. 1/310 Görösgal CS. И/608 Groblje 1854: Grobje — leg, r, sz (Petárda) BmK. 244; 1867: Groblye sz (Uo.) BiU. 676, 677; 1871 : Groblje — sz (Uo.) Uo. 678; A hn. jelentése: 'temető', feltehetően faluhelyet jelez. Gyak GY. 1/310 Gyalán GY. 1/310 Gyárfásfa(Iva) 1554: Gyárfás, 1565: Gyártásfaluja, 1571: Gyártyásfaluja, 1579: Gyártyás K. 163; 1854: Gyertyásfa — e, r, sz (Dencsháza) BmK. 63.