Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)

Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához

138 REUTER CAMILLO névben, és a vízkedvelő Quercus robur L. 'mocsári tölgy' erdők emlékét őrzik. Dombró ( = Mozsgó) Gy. 1/298 Domolos lásd Dánielülése. Dózsahát (hn.) 1364: Paul. dictus Dúsa de Bergend Z. Ili, 236; 1883: Dósa hát (Hercegszőllős). A mai Börgönygye (Csúza - Hercegszőllős) dűlő melletti fekvése kétségtelenné teszi az 1364-ben élt Dózsával való névadásbeli összefüggését — birtoklás alapján. Döbrököz CS. 111/408 Dörgicse GY. 1/298 Dráva (^ Rád) GY. 1/290 Drávabozsok GY. 1/290 (Dráva)palkonya CS. И/514 Ebres GY. 1/299 Eged GY. 1/299 Egerág 1542: Egeragh OL. Conscr. Die. 54/1; 1554: Egerág K.39; 1710 k.: Egerag OL. U. et С. 37:47, 291. t. A baranyai ősi m. ág vízrajzi köznévből alakult helységnév, eredete messze megelőzi írásbeli felbukkanását. (Alsó)egerszeg GY. 1/299 (Felső)egerszeg 1542: Egerzek OL. Conscr. Die. 18/2; 1554: Egörszeg K. 426; 1712: Egerszek, Dorf Eger szeg OL. U. et С. 15: 54, fol. 1, 3; 1751 : p. Egerszegh BamL. Conscr. Dom. Égervölgy (hn.) 1858/859: Eger Völgy — e (Magyarürög) BiU. 491; 1861/862: Eger völgy — e (Uo.) Uo. 492; (Magyar)egregy CS. Ш/423, REUTER 1961 passim. Egrestó 1554, 1565,1582: Egrestó K. 27; 1803 : Egres Tó (Orfű) Pécsi kápt. lt. GT. 128. Egyedfalva 1542 : Egedfalwa — Vernyók és Gyümölcsény között sorolják föl OL. Conscr. Die. Tolna Eg.; 1554: Együdfaha, Másik Együdfalva K. 264, 265; m29: az Egyedfa-áűlőben MERÉNYI 1939, 45; 1854: llyedfa — e, sz, Egyedfaihegy — e, sz, Egyedfaivölgy — sz (Felsőmindszent) BmK. 78; 1855: Egyetfai hegyhát — irtás sz (Gyümölcsény) BiU. 224; 1862: Egyetfai hegyhát — sz, Eg y et fa völgy — sz (Felsőmindszent) BiU. 184; 1863: Egyetfai hegyhát — irtás sz (Gyümölcsény) Uo. 226; 1864: Egyedfai hegyhát — sz, Egyedfai völgy — sz (Felsőmindszent) K; 1866: Egyetfai hegyhát — sz, Egy et fa völgy — sz (Uo.) BiU. 186; 1894—1904: [Egyedfalva] község (Felső) mindszent és Gyümölcsén közt feküdt, e két község közötti hegyhátat ma is Egyetfának hívják. NB. 153/2, 1922; 1958: Egyetfa — sz, adatközlőm szerint a hivatalos kataszteri térképen: Berkösdűlő. Az Egyetfa dűlőben pincét találtak, tégladarabok kerültek elő. Egyetfai kút. Egy házasharaszti GY. 1/312 Egyházaskövesd 1554: Alsókövezsd.Kövezsd, Egyházoskövezsd K. 217, 218, 219; 1865: Kövesdipuszta, Kövesdi alsó, felső puszták PESTY IV, 21—2. Figyelemreméltó, hogy 1554-ben Egyházaskövezsden összeírják Nagy Máti adózót, akinek nevét feltehetően megőrizte a mai Nagymáté puszta neve Bakóca határában, nem messze Felsőkövesdtől. Ekéd Lásd REUTER 1964, 234. Eilend CS. П/481 Émen ma Véménd GY. 1/300 Endrőc CS. 11/603 Enyed CS. III/424. 1451: villa Enyed in Tholnensi — Dáró várának tartozéka Z. IX, 279; 1467: p. Enyewd in С Tholnensi Z. X, 417; 1542: Enyeed OL. Conscr. Die. Tolna m. Enyesd GY. 1/300 Enyeszd CS. И/603 Ercek GY. 1/300. 1542: Érzek OL. Conscr. Die. 15/7; 1554: Er szék К. 32; 1865: Erczéki retek — r (Bakonya) Kszb.; 1865/870: ua. (Uo.) K; 1959: Puszta, Pusztai rét — rétek. A kataszt. térképen Erczéki rétek néven szereplő rétek neve a bakonyaiak ajkán. Ugyanezt a hetvehelyiek „Bakonyai rétek", az erdőazdaságban dolgozók „Sásvölgyi rétek" néven ismerik. Bakonya község Hetvehellyel szomszédos Sásvölgyében az Érszegi réten útépítéskor felégetett település nyomai kerültek elő 1953-ban. Erdőalja (hn.) 1942: Erdőalya, Erdőalja — halásztanya (Kopács) G. Erdősmárok CS. 11/505 Eskutóc(hn.) GY. 1/278. 1864: Eskutacz — vízfolyás (Beremend) BiU. 54; 1865: Eskutacz, Male Eskutacz — lápos vízág (Torjánc) Uo. 916; 1866: Eskutacz, Eskutacz — vízfolyás (Beremend) Uo. 52; 1869: Eskutacz — ua. (Uo.)Uo. 55; Eszék GY. 1/300 Eszterág GY. 1/301 Esztyén GY. 1/301. Kiss Lajos szíves közlése szerint „A középkori Esztyén-жк a mai Usztin nem lehet m. ajkon alakult módosulata. Esetleg azonban szó lehet valamiféle — téves — reszlavizálásról, amit az újkori délszl. telepeseknek tulajdoníthatunk." Faluhely (hn.) 1906 : Faluhely (Kisharsány) BiU 386/2. Farkasfalva 1542: Farkassfalwa—Baranyaszentgyörgy előtt említik OL. Conscr. Die. Tolna m.; 1554: Farokasfalu, 1565: Farkasfaluja, 1582: ua. K. 239; 1712: pr. Farkas fa — határos: Egyetfa und Bakocza OL. U. et С. 15: 54, fol. 42; 1714: Farkasfa OL. U. et С. 31: 29, fol. 401. Farkasfa(lva) CS. H/482. 1542: Farkasfalwa OL. Conscr. Die. 8/3; 1806 Farkasfa L. térk.; 1855 k.: Alsó Farkasfa — belsőség, e, leg, Felső fa fa [!] — e (Mozsgó) BmK. 202; 1857: Farkasfa, puszta Csorba 1857, 156. A mai név a régi Falkosfalva névből alakult (1 > r változás). Farkaslak (hn.) 1857: Farkasluka [!], Tótvároson alól puszta Csorba 1857, 156; 1883: Farkaslak. Fehéregyház GY. 1/301. 1554: Fejéregyház K. 542; 1855 k.: Fehéregyház — r, sz (Szebény) BmK. 296; 1861: Fehér egyház (Uo.) BiU. 810/2; 1864/886/891: Fehéregyház — sz, sző (Uo.) K; 1869: Fehér egyház (Uo.) BiU. 811/2; 1959: Ferityház — sz, r. Fehérrét (hn.) GY. 1/371. GYÖRFFY adatát megerősíti, hogy e Fehérrét nagy kiterjedésű birtok lehetett, mert ma Drávapiski, Kórós és Rád(falva) határára kiterjed a hn. 1853: Fehér ^ Fehér rét — leg, r, sz (Drávapiski) BmK. 245; 1854: Fehér rét — leg, r, sz (Rádfalva) Uo. 261; 1856: Fehérrét (Drávapiski) BiU. 686; 1856: ua. — leg (lápos résszel), r, sz (Rádfalva) Uo. 712; 1856/862: Teherrét [!] — sz (Kórós) Uo. 405; 1862: Fehérrét — sz (Rádfalva) Uo. szn. (Adorjás); 1865: Fehérrét — leg, sz (Uo.) Uo. 713; 1865/866: fehérrét — sz (Kórós) Uo. 406; 1866: Fehérrét — sz (Drávapiski) Uo. 687; OrmSz.: Fehérrét dn. Féked GY. 1/302. A helységnév a m. fakad ige ősi magashangú párjából alakult szn. Hasonlók : Fekesháza, Fekecs. Feketevíz (hn.) Baranya megye egyik jelentős vize. Meghatározása körül zavar támadt, ezért régészeti szempontból sem lényegtelen tüzetes meghatározása. Felsorolom a községeket ahol átfolyik (zárójelben az általam ismert első írásbeli adat). Adorjás (1856: BiU. 3); Besence (1942: Hegedűs 121); Drávacsehi (1845: OL. Htt. D. 11. No. 20/2); Drávapalkonya (1853: BmK. 68); Drávaszabolcs (1867: BiU. 145); Gilvánfa (1855: BmK. 84); Kákics (1906: K); Kiscsány (1853: BmK. 142); Nagycsány (1864: BiU. 562); Oszró (1852: BmK. 233); Sámod (1868: BiU. 747); Szaporca (1853: BmK. 281); Tésenfa (1853: Uo. 315); Vajszló (1929: K.). Gyakorlatilag tehát a Kákics — drávaszabolcsi Dráva-torkolat között folyó víz neve. A név újabb alakulat lehet, mert az OrmSz.-ban. is csak a kanális címszó alatt említik nevét. — (vö. ehhez, hogy 1836-ban Baranyahídvéget az Almás vize mellett fekvőnek tartják. FÉNYES 1836, I, 39). Baranya másik „Fekete víz"-e a több néven