Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Reuter, Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához
134 REUTER CAMILLO hiszen sok helynévről maga az ott lakó nép közli, hogy töröktől felégetett, rácoktól elpusztított magyar falu emlékét őrzi. Kézenfekvő volt tehát, hogy ezen elindulva mások is megkísérelték ezt. A régiek közül Németh Béla pécsi ügyvéd volt az, aki több község helyét így állapította meg. E szorgos és kiváló helytörténész kutatásaira — amelyet kéziratos hagyatéka őrzött meg — adataim között hivatkozom. Értékes levéltári gyűjtésre támaszkodott Follajtár Ernő (Follajtár 1942), azonban értékes munkája nem párosult az élő helynévanyaggal, így olvasataiban, helymeghatározásaiban téves megállapítások is vannak, és ezekből jónéhányat a későbbi kutatókj is átvettek. Múlhatatlan érdeme azonban az, hogy ő közölte kutatásait térképen. Az adatlapokon megyénk helytörténeti igényeinek megfelelően a történeti múltat a jelenlegi közigazgatási határokkal kellett ötvöznöm. így Somogy és Tolna megye felé a mai közigazgatási határt jelöltem meg — s az ezen belül eső területet is tárgyalom (jóllehet a középkorban nem vagy csak részben tartoztak Baranyához), mert Baranya mai lakosságát ennek múltja is érdekli. Keleten — a Duna vonalán a Drávatorokig — Györffy nyomán a történeti Bodrog és Bács megyék határát jelzem. Megyénk lakosságát érthetően érdekli a megye — utóbb más közigazgatás alá került — területeinek története is. Kivételt képezett a Drávántúl, amelynek érthető okokból sem levéltári, térkép-, sem élő helynévanyaga nem volt számomra elérhető. Ugyanez volt a helyzet a szigetvári járás térképeivel, ezeket Kaposvárott tárolják. Az adattári anyagot tartalmazó térképek a közel száz éves (1882-1884) részletes felvétel domborzatát, vízrajzát mutatják, kiegészítve az un. II. József-féle felvétel néven ismert nagy értékű — Baranyára vonatkozóan 1782-1785 években készült — térképek értékesíthető — eiső sorban vízrajzi — anyagával. Ezt egészítettem ki Pesty Frigyes 1864-65-ből való, Németh Béla múltszázadvégi s jómagam jelenkori helynévgyűjtésének anyagából. Használtam Veiszbarth János elpusztult és Zsolt Zisigmond mai értékes gyűjtésének adatait is. Köszönettel tartozom Györffy Györgynek és dr. Petrovich Edének, hogy levéltári kutatásaik során előkerült Baranyát érintő kiadatlan adataikat önzetlenül átadták, illetőleg dr. Mikesy Sándornak a gondos lektorálásért és gyűjtésem során nyújtott útmutató támogatásért. ADATTÁR Abaligete GY. 1/269 Abolma GY. 1/269 Abony GY. 1/269 Ábrahámfa(Iva) 1542: Abranfalwa OL. Conscr. Die. 73/3; 1554: Ábránfalu K. 129; 1565: Ábránfalva VELICS I, 182; 1571: Ibránfalva Uo. I, 210; 1722: Abrahámfa OL. Neoreg. A. fasc. 1177, No. 35, 3 § (NB. nyomán); 1800k.: Ábrahámfa — r (Csonkamindszent, Kacsóta, Szentlörinc) BiU. 857; 1862: Ábrahámfai rét (Kacsóta) Uo. 321—2; 1945: Abrahámfa MNy. 41:94. Adica (hn.) A Dráva D-i partján S veti Gjuragj (Hnt. 1907) ~ Dráva- (Rendek-)szentgyörgy (GY. 1/386) mellett ÉK-re. Adica hn-től K-re Seliste 'faluhely' elnevezésű domb. Adorján GY. 1/269 Adorján CS. 11/585 Adorjás lásd Azorjás. Ados GY. 1/269 Agod GY. 1/269 Alma (hn.) A mai Almás víz régi Árpádkori neve, Baranya Ny-i határán. Gyaníthatólag bulgártörök névadás, párhuzamos magyar — Almás — alakkal. GY. 1/247, 252, 270 Almamellék GY. 1/270 Almás GY. 1/270 Almás CS. III/413—4. Vö. 1398/405/ 498 : Thotalma — Vaszar faluhoz tartozott. Zs. I, 5219, 5295 ; 1836: Almás — népes puszta FÉNYES 1836, 63; 1829: praed. Almás — Anima Catholica Germani 11, aliam non Catholicam religionem 18. Hist. Par. Kisvaszar. A szalatna(k)i halastó zárógátjának építésekor — annak ÉNy-i végében az erdőszélen — nagyobb épület alapfalai kerültek elő a földből. (Nagy)Ág község határának Almás dűlőjében feküdt. Almas ~ Almás CS. 11/283. CSÁNKI szerint a régi Valkó megyei Hagymás mezővárossal azonos. A Drávatoroktól K-re fekszik. Almáska 1856 : Almáska — e, leg, sz (Várdaróc, Hercegszőllős) BmK. 64, 101 ; 1880: üa. BT; Alom patak (hn.) 1857: Alom B(ach). — patak (Baranyajenő) BiU. 313/9. Alsó- Felsőbodolya 1542: Also Bodolya, Felse(w)bodolya OL. Conscr. Die. 18/3; 1554: Bodola K. 448; 1710k.: Bodolia OL. U. et С. 37: 47, 55. t.; Ma Bodolyabér egyesített község. Alsóbudmér GY. 1/290 Alsonána CS. III/443 Alsósziget (hn.) 1942 : Alsó sziget — halásztanya (Kopács) a Dráva partján. G. Ános REUTER 1963, 9. lapján elmondottak. Antalfalu 1882: Antalfalu Hnt. Apáti GY. 1/271 (Báta)apáti CS. 11/468 Apáti XII— XIII. századi névadás ellenére adatom nincsen a községre. Apati(n) GY. 1/706 Aranyosi. GY. 1/271 Aranyos 2. GY. 1/271 Árki GY. 1/271, F. 297 Árkihegy (hn.) 1815—16/894—904 : Árki és Palánta a dárdai uradalom legtermékenyebb részei. NB. 5522 ; 1894—1904: ... a karancsi szőlőhegyekhez tartozóan egy
