Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Helytörténet - Györffy, György: Megemlékezés István királyról születésének ezredik évfordulóján
MEGEMLÉKEZÉS ISTVÁN KIRÁLYRÓL 129 ja, hogy a szigorú ítéletek forrása megtalálható a nyugati törvényekben" így pl. az, hogy a kardot rántó gyilkos kard által vesszen el, hogy a király életére törő fejét és javait veszítse, hogy a hamisan esküvő kezét vágják le, megvan a frank ill. a burgundi törvényekben. 14 Mindamellett Szent István törvényei nem egy esetben humánusabbak. A burgundi törvény szerint a tolvaj rabszolga halállal bűnhődik; István ezt úgy enyhítette, hogy csak a harmadszor visszaesőt sújtotta halálbüntetéssel. 15 Még jellemzőbb, hogy István a böjtölés megszegőjét egy heti elzárásra és böjtre ítélte (I. 10—11), ugyanakkor a lengyel fejedelem, Bátor Boleszló olyan törvényt hozott, hogy a böjt megszegőjének fogait törjék ki. 16 István törvényeiben egy ponton volt szigorúbb nyugati kortársainál: a mást megcsonkító embert ugyanazon testrésze csonkítására ítélte (II. 13.); a frankoknál ugyanis a csonkítást pénzért meg lehetett váltani. István e tekintetben a „szemet szemért-fogat fogért" elvet alkalmazta. 17 Ez az elv úgy látszik, olyan mélyen gyökerezett a régi magyar jogszokásban, hogy István engedett a népi jogfelfogásnak. Egy ponton sejthetünk még nomád törvény szerinti ítélkezést, igaz, még à keresztény királyság megalapítása előtt. István a magyar krónika szerint kegyetlen módon torolta meg Koppány lázadását. Hadseregének német vezére, Vecellin végzett Koppánnyal, István pedig testét négy részre vágatta és az ország négy várának kapujára szegeztette. 18 Ha igaz ez a hagyomány, amit az események után egy évszázaddal jegyzett fel a Vazulág krónikása, akkor az ifjú Vajk, még mint fejedelem, részben a nomád jogszokás alapján járt el. Koppány, mint az Árpád-ház legidősebb tagja. Géza halála után magának követelte a fejedelmi széket és a levirátus jogszokása alapján az özvegy Saroltot. Márpedig a Biblia a levirátust vérfertőzésnek tekintette, 19 a magyarokkal rokon volgai bolgárok X. századi jogszokása szerint pedig a paráználkodó büntetése felnégy élés és a felnégyelt részek kifüggesztése volt. 20 Koppány büntetése a pogányság és kereszténység válaszútján lévő magyarság . jogszokásának felelt meg. István, mint félnomád fejédelem és mint keresztény király, egyaránt tartotta 14 Závodszky, L. : A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények. Budapest, 1904. 31, 32, 46. 52. 15 Uo. 49. 16 Uo. 24. 17 Uo. 53. 18 Scriptores (1. jegyz.) I. 313—314. 19 Mózes III. 20, 21. 20 Zeki Validi Togan, A.: Ibn Fadlan's Reisebericht. Leipzig, 1939. 66. magát a törvényekhez. Ha ezek mai szemmel nézve olykor kegyetlenek voltak, ezekben nem egyének, hanem a középkori társadalmak jogi felfogása tükröződik. István keménysége nem öncélú volt, hanem eszköz egy új társadalmi rend felépítésében. Kemény volt azokkal szemben, akik nem fogadták el a kereszténységet és ellenszegültek a feudális társadalom berendezésének. Miben is állt az új rend, amit ő megvalósított? István király életműve nem előzmély nélküli alkotás. Időben és térben nem választható el a X. századi magyar társadalom, sőt a határos Európa fejlődésétől. AÈ avar khánság leverése után következettt be, hogy a római birodalom örökébe lépő frank és bizánci császárság a határain kívülmaradt félbarbár népeket karddal és kereszttel igyekezett érdekkörébe vonni. Az első kísérletek még nem hoztak maradandó eredményt s csak a X. század második fele vezetett el oda, hogy az újjáéledő német-római császárság peremén lakó népek: csehek, lengyelek és magyarok meglepően rokon körülmények között az államalapítás és egyházszervezés útjára léptek. Csehországban a Psemiszlidák, Lengyelországban a Piasztok, Magyarországon pedig az Árpádok leverték az ellenálló törzsfőket, nemzetségfőket és elkobzott váraik felhasználásával egységes várszervezetet építettek ki. A fejedelmek szétszórt udvarházaik körül egyező módon földműves és iparos szolgák szervezetét építették ki. Róma szorgalmazására térítő püspökök jelentek meg s a fejedelmek többé kevésbé önálló egyházszervezetet vívtak ki. Amint Csehországban és Lengyelországban, Magyaroszágon sem egyetlen történelmi személyiség nevéhez fűződik az új rend bevezetése. A kalandozások kényszerű abbahagyása után Taksony fejedelem a békés termelőmunkának lett szószólója s a szomszédos szláv központokkal és Bizánccal kereskedelmi kapcsolatot épített ki. 21 Még tovább lépett fia, Géza, aki 973ban elküldte követeit Quedlinburgba I. Ottó császárhoz. 22 s hogy szabad kezet nyerjen uralma belső megszilárdításához, békét kötött a szomszédos keresztény fejedelmekkel 23 és gyermekeit ezekével házasította össze. Uralkodásának nem maradt krónikása, csak annyit jegyeztek fel róla. hogy kezéhez vér tapadt. A kortárs Thietmar szerint „roppant kegyetlen, hirtelen haragjában sokakat megölt. Midőn kereszténynyé lett, e hit megerősítése végett tombolt vona21 Hodinka A.: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest, 1916. 71—72. 22 Gombos i. m. I. 92. 23 Scriptores (1. jegyz.) II. 379.
