Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
Régészet - Kőhegyi, Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio–Szeged közötti útvonalon
116 KŐHEGYI MIHÁLY területen. 24 A forgalom akkor indulhatott meg, amikor Traianus háborúi után Dácia provinciáját alapították. 25 A szegedi vár bontásakor előkerült márványfej, téglapadozat, bélyeges tégla, antefixum mind ennek az őrállomásnak nyomát jelenti. 26 Az utat kisebb római őrségek biztosíthatták, s ha más nem, legalább egy mansio szolgálhatta a két provincia között az utazók kényelmét és biztonságát. 27 Hasonló út ágazott ki Intercisából 28 és Aquincumból is Dácia felé 29 Amíg a szabad Germániába irányuló római export kérdéséről számos adatgyűjtés, feldolgozás látott napvilágot 30 és a kutatás jelentős lépést tett előre az útvonalak megállapítása, a kereskedelmi kapcsolatok lüktetése, az egyes időszakokban elért intenzitás meghatározása terén, 31 addig a Pannóniától keletre élő népek: elsősorban a szarmaták, az osusok és cotinusok felé irányuló export csak kevés kutatót foglalkoztatott. 32 Hiányzik a római gyártmányú tárgyak corpusa, s ez ideig csak a terra sigillaták összegyűjtése és feldolgozása történt meg. 33 Sa24 Finály, Gábor: Archeologische Funde in Ungarn. (1925—1934). Pannónia, 1936. 280. Megjegyzi, hogy a kő esetleg Dáciából került Szegedre. Feltételezése nem állja meg a helyét. 25 A két provincia összeköttetésére Ballá Lajos— Tóth István: Adatok Pannónia és Dácia kapcsolataihoz. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 49 (1968) 119—129. 26 Lakatos, Pál: Funde der Römerzeit der Szegediner Festung. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964—65. I. 65—81. 27 Szentléleky Tihamér: A római kori Barbaricum. A szarmaták. In: Magyarország régészeti leletei (Budapest, 1957.) 276. 28 Fitz, Jenő: Pannonién und die Klientel-Staaten an der Donau. Alba Regia 4—5 (1963—64) 80—83. 29 Soproni Sándor: Pest megye műemlékei (Budapest, 1958) I. 42. 30 Egyed, H. J.: Der römische Import im freien Germanien. (Hamburg, 1951.). — Ondrouch, V.: Bohaté hroby z doby rimskej na Slovensku. (Bratislava, 1957.). — Laser, R.: Die Brandgräber der spätrömischen Kaiserzeit im nördlichen Mitteldeutschland. (Berlin, 1965.). 31 Konik, E.: Slask starozytny a impérium rzymskie. (Warszawa — Wroclaw, 1959.) — Majewsky, K.: Importy rzymskie w Polsce. (Warszawa — Wroclaw, I960.). — Rutkowski, R.: Terra sigillata znalezione w Polsce. (Wroclaw, 1960). — Lamiová—Schmiedlová, M.: Die Fibeln der Römerzeit in der Slovakei. (Nitra, 1961.). 32 Pedig az Árva, Szepes, Borsod, Gömör, Turóc, Hont és Nógrád megyék területén lakó cotinusoknál római áru még felületes átnézésre is akadt. Lakóhelyükre Szilágyi, János: Roman garrisons stationed at the northen Pannonian-Quad frontiersectors of the empire. Acta Arch. Hung. 2 (1952) 192—193. " 33 Gabler, Dénes: Terra sigillata in dem Ostpannonien benachbarten Barbaricum. Rei Cretariae Romana Fautorum. Acta VIII. (1966) 5—17. játságos módon a Lugióból Dáciába vezető útvonalnak csak a Szegeden túli, Maroson, felfelé menő szakaszát rajzolják ki ez ideig a terra sigillaták. 34 de a magunk részéről ezt inkább a kutatás hiányának tudjuk be.- Annál is inkább, mert a római pénzek térképre vitt lelőhelyei (2. kép), ha bizonyos szórással is, jól mutatják a Duna—Tisza-közi útszakaszt. Jól látszik ezen a térképen, hogy Szeged környékén szinte áttekinthetetlenül sűrűn fekszenek a lelőhelyek. Rendkívül érdekes, hogy innen délkeleti irányban egy további út vezet Dubovác (Jugoszlávia) felé a Dunához. Talán nem egészen véletlen, hogy az Attilához menő bizánci követség rekonstruálható útvonala is itt, — ezen a Dáciához sohasem tartozó 35 — területen húzódott keresztül. 36 A szarmata-római kereskedelmi kapcsolatok elsősorban határmenti árucserére korlátozódtak. Arra, hogy a szarmaták a provincia belsejébe is bejöhettek volna kereskedni — mint azt Tacitus a hermundurokkal kapcsolatban említi 37 — nincs adatunk. Ez szerinte amúgy is ritka engedmény volt Róma részéről. 38 Az árucsere legfontosabb helye a légióstábor volt, 39 ahová csak meghatározott napokon jöhettek a határon túli népek. 40 A katonaság szigorú felügyeletére nemcsak védelmi okokból volt szükség (a vásárok alkalmával a barbároknak módjukban állott az erőd rendszerének, erejének kikémlelése 41 ), hanem a különböző vámrendelkezések betartása miatt is 42 . Az aquincumi vámhatóságoknál valószínűleg germán, illetve szarmata tolmács működött. 43 Brigetioban pedig dák tolmácsról van adatunk. 44 A vásárok tartását aránylag kevés helyen engedték meg, 45 de a limes fokozatos gyengülésével párhuzamosan már 34 Gabler Dénes: Terra sigillaták a Kelet-Pannóniával szomszédos Barbaricumban. Arch. Ért. 95 (1968) 212. 35 Alföldi András—Párducz Mihály: Jazig— szarmata leletek a Bánságból. Arch. Ért. 1941. 106— 110. 36 Csallány Dezső: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 2 (1959) 19—31. 37 Tacitus, Germania 41. 38 Ezzel ellentétes véleményt vall Wheeler, M.: Rome beyond the imperial frontiers. (London, 1955.) 9. 39 Alföldy, Géza: Das römische Pannonién. Forschungen und Ergebnisse. Das Altertum 9 (1963) 146. 40 Dio Cassius 71, 19. 41 Dio Cassius 71, 11, 3. 42 Dobó, Árpád: Publicum Portoricum Illyrici. — (Budapest, 1940.). 43 CIL III. 14349. 44 Barkóczi László: Dák tolmács Brigetióból. Arch. Ért. 1944—45. 178—192. 45 Cod. lust. 4, 63, 6.
