Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Néprajztudomány - Mándoki, László: Moldvai magyar találós kérdések

MOLDVAI MAGYAR TALÄLÖS KÉRDÉSEK MÁNDOKI LÁSZLÖ 1964. november 5-én készítettem első magnetofonfelvételeimet a Baranyába települt moldvaiaknál Egyházaskozáron, s mikor máir indultunk volna, megszólalt Gyurka Rafaelné (Jankó Rozália) — akinek ismerős, sőt kedves szerszám a magnó : „Tudok ám én csümölgetni is!" Értetlenül néztem rá, először hallottam ezt az igét, s bizony nem is sejtettem mit jelent. Mire kiderült jelentése i('találós kérdéseket mondani'

1

), már újra járt a gép, és hét szöveget rögzítettem ez alkalommal Gyurkánétól, aki valamennyi szövegét ízes kommentárokkal kíséri

2 (lásd alább a 32, 54, 65. szövegeket). Azóta is gyűjtöm a moldvaiak találós kérdéseit, s ezek (az itt nem közölt azonos változatokkal együtt kb. 100 szöveg) már most is bizonyítják FARAGÓ—JAGAMAS kötetének azon állítását, hogy: „A csángó folklór ma minden bizonnyal az egész magyar nyelvterületen a legélőbb és a leggazdagabb."

3 — de azt is <(még a több, mint húsz esztendős ittlakás után is!), hogy: „a moldvai csángó folklór fonódik össze a legjobban a román folklórral."

4 Természetesen az itt közölt anyag közel sem meríti ki a moldvai találósok tárát, egyrészt azért, hogy az utóbbi években, évtizedekben megcsappant közlések új isora induljon, másrészt pedig azért, hogy az eddig kinyomtatott mindössze 11 moldvai találós kérdést

5 újabb anyaggal bővítsem, szükségesnek tartom az 1 A szó szerepel HEGEDŰS Lajosnál is (Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Népnyelvi szövegek moldvai telepesektől. Budapest, 1952.): csümül 'találós kérdést ad fel és fejt meg' (román cimili 'u.a.') — 310. lap. Közlésem korrektúráinál már hivatkozhatom egy újabb adatra is (MÁRTON Gyula: A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Budapest, 1969. — Nyelvtudományi Értekezések 66. sz.): csinyil 'rejtvényt, találós kérdést fejt' — 109. lap; csümülye 'mese' — 110. lap. 2 Ugyanezt tapasztalta nála DÖMÖTÖR Tekla is, lásd magnólejegyzéseit a budapesti Néprajzi Múzeumban (EA 8054:103-4). 3 FARAGÓ József és JAGAMAS János: Moldvai csángó népdalok és népballadák. (Bukarest, 1954.) — 17. lap. 5 u.ott, 39. lap. 5 ROKONFÖLDI (= Petrás Ince János): Találós mesék* (Klézse, Moldva). Magyar Nyelvőr V (1876): 268—9. lapok. (A csillag alatti megjegyadatközlést, annál is inkább, mert (az egyre gyorsuló ütemű szocialista átalakulás mellett) a telepesek beolvadása mind nehezebbé teszi a gyűjtést. Az a tény. hogy a fiatalok már nem élték a moldvaiak hagyományos életét, nem jártak guzsalyosba, nem legeltették társaikkal az állatokat, tehát nem vettek részt a társaséletnek azokban a formáiban, melyek a találós („találgatós") kérdések, a „esümölések"

6 legfőbb alkalmai voltak, tükröződik tudásanyagukban, találós-repertoárjukban: sokkal kevesebbet tudnak, kérdéseik az újabb „vicces" rétegből valók (lásd pl. 71—2. szövegünket), melyekkel viszont az idősebbek nem élnek, ha passzíve ismerik is őket. Akik már Magyarországon születtek, vagy kisgyermekként kerültek ide, románul sem tudnak, vagy ha beszélik is kissé a nyelvet, a román nyelvű folklóranyagot még passzíve sem ismerik: nem tudnak román találósokat, s ha egyáltalán megértik őket, felelni akkor sem tudnak rájuk ... Fontosnak tartom megjegyezni, hogy sok informátort és sokszor kell meghallgatni ahhoz, hogy kielemezhessük egy közösség találós-kincsét, ugyanis a közösség egyes tagjai csak kisebb-nagyobb részét ismerik aktíve e kincsnek, s passzíve sem ismerik egészlében ... Az a tizenkét informátor, akitől az alábbi anyagot gyűjtöttem, zömmel középkorú, öt férfi és hét nő volt. A legtöbb szöveget (20) Gyurka Mihályné — négyszeri meghallgatás során mondotta ... zés: A csángó nép csümölygetéseknek mondja. R.) — Hat szöveg. WICHMANN, Yrjö: Wörterbuch des ungarischein moldauer Nordcsángó- und des hétfaluer Csángódialektes nebst grammatikalischen Aufzeichnungen und Texten aus dem Nordcsángódialekt. Herausgegeben von Bálint CSŰRY und Artturi KANNISTO. Helsinki, 1936. — Lexica Societatis Fenno

—Ugricae IV. — Öt szöveg (német fordítással) a 211. lapon. 6 A moldvai székelyek nem ismerik ezt a szót: először mindig az ételtől való megcsómörZésre asszociáltak és annak gyógyítását célzó ráolvasáson (vannak ilyenek!) kezdték törni fejüket, s amikor kiderítettük, hogy a találós kérdéseket is nevezik így, rögtön rátértek a csángós beszéd egyéb sajátosságaira, illetve azok kifigurázásra.