Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)
Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Dráva menti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez
BARANYAI JOBBÁGYSÉRELMEK 227 tette. 19 A nemesség persze csak a válság egyre elviselhetetlenebb szorítását érezte, s csak a változtatás szükségességének felismeréséig jutott el; a változtatás mikéntjéről aligha voltak világos fogalmai.' 20 A többség azt vallotta, hogy a válság oka az osztrák ipar és kereskedelem érdekeit szolgáló vámrendszer, amely lehetetlenné teszi a magyar termékek előnyös értékesítését, s Magyarországot valósággal gyarmatként szolgáltatja ki a gazdaságilag fejlettebb Ausztriának. 21 A vámkérdés természetesen — talán mondanunk sem kell, — csak egyik részjelensége volt, következménye és nem oka az általános válságnak. A kérdés rendezésének sürgősségére a paraszti nyomor és elégedetlenség egyre sűrűsödő jelei figyelmeztették az uralkodó osztályokat. 22 A probléma megtárgyalásához az a körülmény adott lehetőséget, hogy az 1825— 27-i országgyűlés végre, több mint három évtizedes halogatás rután elővette az 1791-i országgyűlés bizottságai által készített nagyszabású reformmunkálatokat. 23 Igaz, ezen az országgyűlésen imég csak annyi történt, hogy az úrbér új szabályozása tárgyában az 1790—91-i országgyűlés bizottságának azóta részben már elavult munkálatainak felülvizsgálására bizottságot küldtek ki, de a most 'megindított folyamat, ha néhány év múlva is, gyümölcsöt hozott."' Jellemző egyébként, hogy a nemesi ren19 J. v. Hauer: Beiträge zur Geschichte der österreichischen Finanzen. Wein, 1848. — Hoffmann V.: Die Devalvierung des österreichischen Papiergeldes im Jahre 1811. München —Leipzig, 1923. — —Kraft Johanna: Die Finanzreform des Grafen Wallis und des Staatsbanken} t von 1811. Graz, 1927. — Kőhegyi Mihály: Kecskemét város körözvényei a bankócédulák ügyében (1797—1806). Numizmatikai Közlöny, 1967—1968. 81—85. 2U Kautz Gyula: A nemzetgazdasági eszmék története Magyarországon. Pest, 1868. — 21 Wertheimer Ede: Az 1811/12-iki magyar országgyűlés. Bp. 1899. й A velünk szomszédos szerémségi parasztmozgalmakról egykorú bizottsági jegyzőkönyv (1807) a Comissio Sirmiensia с kéziratban található. OSZK. Kézirattár, Fol. Lat. 3885. — Komonyi Lászlóné: A »Dóró-lárma«. Felkelés Hajdúszoboszlón 1822—1824. Debrecen, 1954. — Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetich-birtokon 1711—1850. Bp. 1954. 23 Az 1791:67. te. alapján kiküldött kilenc bizottság kéziratos anyaga 96 nagy folio kötetet tesz ki az Országos Levéltárban. Eredményeik nyomtatásban is hozzáférhetők, mert az 1825—27-es országgyűlés idején elővették és kiadták őket, hogy kéznél legyenek. Minket elsősorban az úrbéri bizottság iratai érdekelnek: Operata excelsae Regnicolaris Deputationis in objecto urbarii per articulum 67. anni 1791. ordinatae. Pozsony, 1826. — Értékelésük Bakács István: A vármegyei javaslatok az 1791. évi urbarialis bizottság előtt. Bp. 1937. 24 Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora. Az 1825—1848. évi reformkorszak törvényeinek története. Bp. 1935. — Kumlik Emil: Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez (1825—1848.) Pozsony, 1908. dek ezen az országgyűlésen még dühös kiáltásokkal fogadták s meg sem igen hallgatták 'Felsőbüki Nagy Pál beszédét, pedig az csak a kiáltó úrbéri visszaélésektől kívánta megszabadítani a jobbágyságot. Feltárta, hogy az adóbehajtásnál kíméletlenül nyomorgatják a szegénységet az »értetlen és durva ispányok, hajdúk«, az urbáriumban megengedett 12 pálcával »irgalom nélkül visszaélnek« s a nép »minden érzés és kímélés nélkül veretik.« 25 Az ülésezők nagy többségének véleményét ezzel szemben, Abaúj vármegye követe fejezte ki, aki »sajnosán értette, hogy a jobbágynak sorsa oly fekete festékkel rajzoltatik, mintha hazánkban a vélek való bánás a legkegyetlenebb volna.« Amikor pedig Felsőbüki Nagy Pál továbbra is az általa nagyonis jól ismert sérelmeket feszegette, a vakmerő szónokba zúgással fojtotta a tábla a szót, s még a művelt humanista gróf Dessewffy József is sietett az esetleges kétségeket azzal nyugtatni, hogy a magyar jobbágy sorsa kétségkívül jobb a morváénál! 28 A kiküldött bizottságok — összetételüknél és utasításaiknál fogva is — csak a korábbi tervezet mérsékelt átdolgozására, felfrissítésére voltak alkalmasak, 27 ám a magyar polgári reformmozgalom elindulását mégis ezeknek a bizottságoknak a munkálódásához kapcsolhatjuk. Az 1791-i úrbéri bizottság javaslata lényegében csak Mária Terézia úrbéri szabályzatát kívánta törvényerőre emelni. Az 1827-i bizottság az azóta eltelt idők gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve annyiban ment túl ezen a javaslaton, hogy a parasztság érdekeltté tételének fokozására biztosítani kívánta a paraszt számára telke haszonvételéinek szabad adásvételét. 28 A látszólag nem nagy jelentőségű s a földesúr tulajdonát nem sértő javaslat valójában az első lépést jelentette a szabad paraszti földtulajdon felé. A bizottság maga nem gondolt erre, a haladó ellenzék azonban a javaslatnak ezt a részét ragadta meg, hogy mintegy fogódzónak használva megpróbálja általa sarkaiból kiemelni a földesúr—paraszti viszony egész feu25 Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. é. n. VII. 50. — Felsőbükki Nagy Pál tevékenysége igen fontos a jobbágykérdés szempontjából. Életrajzát ezideig nem írták meg. Használható Csengery Antal: Jellemrajzok. Bp. 1897. — Uő: Történti tanulmányok és jellemrajzok. I— II. Bp. 1870. — 20 Nagy Pál 1825. november 5-i felszólalására és a replikákra Guzmics Izidor naplója tartalmaz adatokat. Vaszary Kolos: Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez. Győr, 1883. 117. 27 Guzmics Izidor: Naplójegyzetek 1825-ből. Figyelő, 1876. 28 Artículi comitiorum anni 1827. Posonii, 1827. — Az 1825, 1826 és 1827-dik esztendőkben országgyűlésén alkotott törvény-cikkelyek. Országos megáilapíttatással magyar nyelvre fordíttatva. Pozsony, 1827.
