Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Kőhegyi, Mihály: Baranyai jobbágysérelmek. Dráva menti községek kérvényei az 1848-as országgyűléshez

226 KŐHEGYI MIHÁLY A jobbágyság évszázados múltra visszatekintő rendszerét Magyarországon a győztes 1848-as forradalom adta át immáron visszavonhatatlanul a múltnak, a történelemnek. Ám hosszú és göröngyös út vezetett idáig. Lényegében a jobbágyság felszabadítása az egyes európai országokban az egész társadalmi rendszer felszámolását, átalakítását jelentette. Szükséges és a történeti fejlődés óhatatlan-feltartóztathatatlan velejárója volt ez a folyamat és a többi országokban is alapjában véve azonos problémákkal kellett megküzdeni. A hűbéri-rendi társadalmi szerkezet alapvető változásának folyamatához a döntő lökést a francia forradalomban végrehajtott jobbágyfelszabadítás adta meg.

1

" A jobbágyrendszer sírásójává ez a forradalom vált s hovatovább más országok óhatatlanul, akarvanem akarva erre az útra kellett lépjenek." Természetesen lehettek és voltak is az egyes országok között különbségek.

12 így például Németországban nem egycsapásra, máról holnapra történt meg a jobbágyfelszabadítás, haneim aránylag lassú ütemben, évtizedekre elhúzódva, egy-egy részproblémát megoldva bontakozott az ki s még az 1830. évi júliusi forradalom lökése sem juttatta el a végleges megoldáshoz." Ott is, nálunk is az 1848-ban végigfutó új forradalmi hullám hozta meg a végleges megoldást. Tőlünk keletre pedig az orosz jobbágytömegek felszabadításában — a szerencsétlen 10 Tanulmányok a francia forradalomról. Bp. 1949. Thorez M. bevezető tanulmányával. — Manfred A.: A nagy francia forradalom. Bp. 1948. — Lefebvre Georges: Etudes sur la Revolution Française. Paris. 1954. — 11 Molnár Miklós: Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben 1848. előtt. Haladó közgazdasági nézetek az 1848. előtti évtizedek erdélyi szakirodalomban. Bukarest, 1957. — Kostic Mita: Nekoliko idejnih odraza Francuske revolucije u nasem drustvu krajem XVIII. i pocetkom XIX. véka. Zbornik Matice Srpske 1952. 3. sz. 5—20. — Mirkovics Mijo: Ekonomska historija Jugoslavije. Zagreb, 1958. a Rzepniewska Donuta: Sezonowi najemnicy rolni W Królestwie Polskim w polowie XIX. w. Varsó, 1957. — Imreh István: A majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. sz. végi és XIX. sz. eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról. Bukarest, 1956. 13 Nicthtweis Johannes: Das Bauernlegen in Mecklenburg. Berlin, 1954. — Hvidtfeldt J.: Leibeigenschaft in Herzogtum Schleswig. Riassunti VII. 194— 196. — Conze Werner: Quellen zur Geschichte der deutschen Bauerbefreiung. Göttingen, 1957. — Saalfeld Diedrich: Bauern Wirtschaft und Gutsbetrieb in der vorindustriellen Zeit. Stuttgart, 1960. — Quirin K. H.: Herrschaft und Gemeinde nach Mitteldeutschen Quellen des 12—18. Jahrhunderts. Göttingen, 1952. krími hadjárat következményeképpen is — 1861. jelentette a változást.

14 A robottmunka értéktelenségét a XVIII. század legvégén felismerték haladó agrárszakembereink, de felszámolása még évtizedekig váratott magára.

15 Tudunk ugyan arról,, hogy Magyarországon már a XVIII. század utolsó évtizedében örökváltsági szerződést kötöttek egyes községek földesurukkal, de ez a jelenség az 1840. évi örökváltsági törvény megszületéséig kivételszámba ment,

1(i s lényegében e törvény megalkotása után is csak szórványosan jöttek létre egyezségek.

17 Az 1790-es évek reformerei döbbentek rá arra, hogy a társadalom gyökeréig ható átalakulásnak az alapja a földesúr és jobbágy feudális viszonyának a megszüntetése és a szabad paraszti földtulajdon megteremtése, de ez a felismerés az akkori gazdasági-társadalmi viszonyok között nem vezethetett el a gyakorlati megvalósítás útjáig.

18 A napóleoni háborúk devalvációja azonban közép- és kisbirtokos nemességünk anyagi bázisát közvetlenül is é'rin14 Venturi Franco: Il moto decabrista e i Fratelli Poggio. Torino, 1956. — Besztuzsev I. V.: Krimszkaja vojna 1853—1886. Moszkva, 1956. — Szikorszkij N. M. Zsurnal »Szovremennik« i kresztjanszkaja reforma 1861. g. Moszkva, 1957. — Zajoncskovszkij P. A.: Otmena kreposztnogo prava v Rosszii. Moszkva, 1960. — Indicsenko P. D.: Zemelyne zakonodavsztvo pomicsincko-burzsuaznoi Rossii (1861—1917) Kiev, 1959. '•' Mátyás Antal: A közgazdasági gondolat kibontakozása Magyarországon (1790—1848.) Közgazdasági Szemle, 1959. 937—952. — Vörös Károly: Fejezetek Nagyváthy János életéből. Agrártörténeti Szemle, 1961. 10—32, 371—412. — Sülé Sándor: Kisszánthói Pethe Ferenc (1763—1832). Bp. 1964. 1(i Zala megye muraközi járásának a csáktornyai uradalomhoz tartozó kilenc községe 1793— 1796 között örökváltsági szerződést kötött Festetich György gróffal, Nyíregyháza mezőváros 1803ban a gróf Dessewffy-családdal, 1824-ben pedig a gróf Károlyi-családdal kötött szerződést. Barta István: Korai örökváltság-szerződések. Agrártörténeti Szemle, 1961. 94—115. 17 Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. Bp. 1935 V. 345. ls Tessedik Sámuel: A paraszt ember Magyar Országon, Mitsoda és mi lehetne... Pécs, 1786. — Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bp. 1888. — Bónis György: Hajnóczy József. Bp. 1954. — Bakács István: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században. Századok, 1947. 140—151. — Wellmann Imre: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. Agrártörténeti Szemle, 1961. 223—242. — Mátyás Antal: Egy magyar közgazdász- a XVIII. századból. (Skerlecz Miklós közgazdasági nézetei.) Közgazdasági Szemle, 1955. 162—173.