Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Helytörténet - Fancsovits, György: Adatok a pécsi, baranyai hadifoglyok és internacionalisták életéről, tevékenységéről visszaemlékezéseik, naplóik alapján (1914–1921)

HADIFOGLYOK ÉS INTERNACIONALISTÁK ÉLETÉRŐL 275 egyes kapitalisták tudatos szabotázzsal akarták előkészíteni a talajt a forradalom megbuktatására, az ellenforradalom valamilyen fajta előkészítésére.

6

" »Tagadhatatlan, hogy egyike a legérdekesebb tanulmányoknak ennek a nagy országnak újjászületését, önmagával való vívódását, a különböző ellentétes irányok és eszmék kialakulását, és egymással való küzdelmét figyelmi. Egy-egy gesztus, egy-egy frázis emlékeztet még a nagy francia forradalomra, de a jövő nagy szociális küzdelmei s osztály forradalma már előrevetítik árnyékukat s az orosz forradalom általános nemzeti jelleg helyett mindinkább osztályforradalmi jelleget vesz fel.«

67 Felismerték tehát hadifoglyaink is, hogy itt valójában osztályharcról, méghozzá a legélesebb, legradikálisabb osztályharcról van szó és nem másról. Felismerték, hogy az eddigi vívmányok miben sem különböznek a irégi rendszerétől. Az orosz tömegekkel együtt tapasztalták, hogy csupán a cégér változott, a bolt maradt a régi. »A bolsevikiek Leninnel az élükön azonnali békekötést követelnek . . . követelik a kormányhatalomnak a munkásosztály kezébe való vételét. Kerenszkit árulónak tekintik . . .<<* Ekkor 1917 júliusát írták. Űjra és újra kitör, feltör a békevágy, béke... béke! Vizsgáljuk a rohamosan kibontakozó eseményeket tovább, krónikaszerűan, az eredeti feljegyzések tükrében. 1917. szeptember 15. »•Itt Habarovszkban ma nagy katona és munkásgyűlés van, melyen állástfoglalnak Kornilov ellen.«

69 1917. október 7. »Altalános vasutas sztrájk üt ki Oroszországban .. .«

70 1917. november 3. »... azért imádkozunk valamennyien, bárcsak sikerülne Leninnek Kerenszkit elkergetni, Kerenszki hallani sem akar a békéről, míg Lenin az azonnali békekötés híve... — van-e hadifogoly, ki ilyen körülmények között nem Lenin párti?

71 1917. november 10. »Petrográdon úgy látszik forradalmi harcok folynak ... a bolseviki csapatok megtámadták az ideiglenes kormány székhelyét, 66 Az ún. »Szabadság kölcsön«-t az Ideiglenes Kormány bocsátotta ki, krónikus pénzügyi helyzetének javítására. 67 dr. Arató : im. 442—445. 1. 68 dr. Arató: uo. C9 dr. Arató: Napló III. 85. 1. 70 dr. Arató: im. 130. 1. 71 dr. Arató: im. 190. p. 1. a téli palotát, az ideiglenes kormány csapatai azonban visszaverték a bolsevikiek támadását . ..« »... izgalommal tárgyaljuk a lapok híreit . . .«

71 1917. november 11. »Petrográgból nagyon zavaros hírek jönnek . . ,«

73 Megjönnek az első hírek arról is,, hogy a hadifoglyok szerepet vállalnak a forradalomban. 1917. november 20. ». . . úgy látszik, a hadifoglyok is kezdenek szerephez jutni, egyik újság szerint Krasznojarszk teljesen a hadifoglyok kezébe került. . .«

74 A bolsevikok győzelmét az alábbiak szerint kommentálják: 1917. november 21. ». . . délután egyszerre futótűzként terjed el a táborban a hír, hogy a városban távirat jött, mely szerint a hatalom a bolsevikiek kezébe került.. ., óriási izgalom lesz úrrá a lelkeken .. . Omszkban a hadifoglyok a bolsevikiek mellé álltak, a fronton pedig megkezdődött az orosz katonák bairátkozása a németekkel és osztrák—magyarokkal. Viharzó lelkesedésbe és örömbe robban ki az egész napon át tartó nagy bizonytalanság, az emberek ujjonganak, kiabálnak, ölelkeznek .. .«

75 1917. december 6-án a bolsevikok győzelmének első komoly hullámai elértek Habarovszkba is. Ezen a napon a helyi bolsevikok tüntetést rendeznek a városban, a katonák piros zászlókkal és zeneszóval járják be a várost és »nagyon« éltetik Lenint.

76 December 14-én bolsevik gyűlést tartanak, amelyre a hadifoglyok képviselőit is meghívták: »Az oroszok nagyon szívesen fogadták őket.«

77 A lakosság korábbi ellenséges hangulata, mint a szemtanúk írják, szemmelláthatóan enyhült a hadifoglyok irányába. Hírek szerint Vladivosztokban : »már teljesen szabadon járnak . . . állítólag rövidesen bennünket is szabadnak nyilvánítanak s ki-ki mehet amerre akar.«

78 72 dr. Arató: uo. 73 dr. Arató: uo. 7Í dr. Arató: im. 214. 1. 73 dr. Arató: im. 216—217. 1. E tényeket Arató mellett megerősíti Perecz József is, aki így ír ezekről a napokról: »Az omszki lágerben megkezdődött a Vörös Gárda szervezése ... Ligeti Károly volt magyar hadsereg zászlósa, ő szervezte a magyarokat vörös katonának«. 76 dr. Arató: im. 245. 1. 77 dr. Arató: im. 259. 1. 78 dr. Arató: uo. 4