Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Természettudomány - Uherkovich, Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez. I. Sellye környékének nappali lepkéi

ADATOK BARANYA MEGYE NAGYLEPKEFAUNAJANAK ISMERETÉHEZ I. SELLYE KÖRNYÉKÉNEK NAPPALI LEPKÉI UHERKOVICH ÁKOS Hazánk határmenti területein kevés lepidopterológiai kutatást végeztek. A lelőhelyi adatok száma e területekről ezidáig igen csekély, amint ez Kovács ((1953, 1956) munkáiból is kitűnik. Sellye és vidéke az eddigi irodalomban csak néhány adattal szerepel, holott olyan jellegzetes terület, hogy feltétlenül indokolt lett volna az állatvilág — így a lepkefauna — intenzívebb kutatása. Magam e környéken 1'966-ban kezdtem dolgozni. A környék jellegzetes élőhelyeinek nagylepkefaunáját dolgozóm fel, nemcsak faunisztikai, hanem társulástani szempontból is. Jelen közleményemben eredményeim egy kisebb részét adom közre: az 1968. júliusig terjedő felvételeim faunisztikai és fenológiai eredményeit. Jellegzetes biotópok lepkeegyütteseivel, továbbá Heterocerákkal következő közleményeimben kívánok foglalkozni. Felszín és növénytakaró Sellye környéke a Dráva és a belvizek szabályozása előtt mocsaras, nedves terület volt. A Dráva által lerakott üledék savanyú kémhatású, ami a növényzetet, s ezen keresztül a faunát is meghatározza. Jelenleg az alacsonyabb területeken, melyeket tavasszal többnyire víz borít, mocsárerdők (Alnetum és Fraxino-Ulmetum), illetve Sanguisorbás láprétek alakultak ki. A magasabban fekvő, víz által nem fart területek egy része mezőgazdaságilag művelt, más részük — különösen az előbb említett láprétek szigetei — kaszálók. Néhány helyen igen gazdag erdővegetáció alakult ki ezen a talajon, pl. Sellye és Marócsa között. Az erdő mozaikszerűen összetett Convallario-Quercetum és QuercoCarpinetum, igen sok jellegzetes, hűvös bükkösre karakterisztikus növényfajjal (Maianthemum bifolium, Paris quandrifolia, Listera ovata stb.). Az erdőt Fraxinus angustifolia szegélyezi, itt a térszín alacsonyabb. Sellye környéke az ország legmelegebb vidékei közé tartozik, a mediterrán hatás itt a legerőteljesebb (Bacsó, 1953). Ennek ellenére igen sok a hűvösebb erdőkre jellemző növényfaj. Ezt minden valószínűség szenint a talaj jó vízellátottsága okozza. A lepkefauna általános jellemzése Az eddig kimutatott nappali lepkefajok száma önmagában is mutatja a terület gazdagságát. A 73 faj közül több igen szórványos eltérj edésű vagy ritka (Ever es alcetas ti ff д., Lopinga achine Se., Palaeochrysophanus hippothoe L. stb.). Jellegzetes a sok nedvességkedvelő faj, pl. Maculinea teleius Bgst., Mellicta diamina Lang, de ezek melllett találhatók kimondottan szárazságkedvelők is (Cupido minimus Fssl., Philotes vicrama Mr.). A terület állatföldrajzilag a Déldunántúlhoz vonható a kétgenerációs Mellicta athalia Rótt. alapján (Varga, 1964). Több olyan fajt is kimutattam, melyek kimondott hegyvidéki fajok eddigi elterjedésük alapján: Neptis hylas L., Mesoacidalia charlotta Haw., Parnassius mnemosyne L. A területről több, viszonylag széles eltérjedésű faj teljesen hiányzik, így a Lí/sandra-genus tagjai, s általában igen sok Polyommatini. A hiányzó fajok többnyire mészkedvelők. Fenológiai megfigyelések Sellye hazánk legdélibb vidékén fekszik, ennek megfelelőlen az évi középhőmérséklet magas. A délnyugat felől beköszöntő enyhülési folyamatok itt hatnak a leggyorsabban és a legerőteljesebben (Bacsó, 1953). A korai tavaszodás magával hozza egyes lepkefajok igen korai megjelenését. Februárban még csak áttelelő nappali lepkék repülnek, ezen kívül néhány korán kelő Geometrida, imint a 3 Archiearis (Brephos)faj. iMárcius második felében több báb alakban áttelelő lepke kel ki. Ezek együtt repülnek az imágó-alakban átteleltekkel. 1967 és 1968 márciusában a következő fajokat gyűjtöttem: Pyrgus malvae L. Gonepteryx rhammi L. Leptidea sinapis L. Antocharis cardamines L. Celastrina argiolus L. Issoria lathonia L. Araschnia levana L. Polygonia c-album L. Nymphalis polychloros L. N. io L. N. antiopa L. Aglais urticae L. Kedvező időjárás mellett a tavasz további hónapjaiban is igen korai repülési időket fi-