Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)
Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. II. Temetkezési szokások a sokacoknál és bosnyákoknál
154 SAROSÄCZ GYÖRGY resztül az elhalt hozzátartozóknak üdvözletet küldenek. Amikor pedig halálán van, valamenynyi hozzátartozó: szülők, gyermekek, testvérek, rokonok az ágya mellett tartózkodnak. Szükség esetén egész éjjel felváltva virasztanak, nehogy a beteg gyertyafény nélkül halj cin meg. Mielőtt a haldokló a lelkét kilehelné (— izdahne dusu), kezébe ruhába csavart gyertyát tesznek, mert nem volt szabad, hogy a halott azt puszta kezével fogja. Az égő gyertyáról azt tartják, hogy a haldokló lelke megvilágított úton haladva menjen a túlvilágra, míg mások szerint a gyertyafény beszenteli a léleknek az útját. Ugyanakkor Kátolyban azt tartják, hogy a haldokló könnyebben hal meg, mert a lelke a testéből gyorsabban száll ki. Németiben azt vallják, hogy a halottak éjjel égő gyertyával a kezükben, processiókban és egyénileg járják a temetőt, ezért szükséges, hogy a megboldogult lelke gyertyafény mellett távozzon, mert minden megboldogult addig köteles a temető felett őrködni, amíg új halott nem érkezik. Viszont a processióban a megboldogultak csak gyertyával vehetnek részt. Ha valaki sokáig haldoklik és nehezen hal neg, arra azt mondják, hogy igen bűnös és a lelke a testéből ezért nem tud szabadulni. Ezért, hogy a lélek gyorsabban tudjon távozni, a haldoklás ideje alatt az ablakot kinyitják. A lélek a halál beállta után még nem megy fel a mennybe, hanem madár képében a ház körül, majd miután a halottat a temetőbe vitték, amíg el nem hantolták, addig sírkeresztről — sírkeresztre száll, és csak ezután megy fel véglegesen a mennybe. A halál beállta után arra ügyeltek, hogy a halott szája és szemei nyitva ne maradjanak, lábai pedig egymás mellett legyenek. Amennyiben a szem és a száj nyitva maradt, a test megmerevedéséig az állát kendővel felkötötték. A szemhéjakat lehúzták és krajcárt — nehezéket tettek rá. A lábakat pedig összekötötték. A halott vetkőztetését, megmosdatását és felöltöztetését minél gyorsabban igyekeztek elvégezni, amíg a test meg nem merevedett. Amennyiben már 'megmerevedett, az inget felvágták és úgy húzták le róla. A halott vetkőztetését, mosdatását és öltöztetését a drávamenti sokacoknál általában a szomszédok végezték. Szalántán a férfiakat a harangozó vetkőztette. A többi faluban és Mohácson ez nem volt meghatározva. Azonban általános, hogy az öltöztetést mindenütt a nemeknek megfelelően, egy-két férfi, vagy nő, ritkább esetben hozzátartozók, vagy szomszédok végzik. A halottat levetkőztetés után langyos vízzel megmosdatják, ha már bomlásnak indult, akkor arcát pálinkával mosták. A múlt század 80-as éveiből származó adatok alapján a halott fejét és mellét fehér borba mártott ronggyal mosták le.' 2 ' Mosdatás után a megboldogultat meg is fénülik. A fésűt ezután elásták, mert az ilyen fésűnek a használatáról azt tartották, hogy hajhullást idéz elő. A nők hajfonatát bosnyákoknál szétbontották, a pertlit a hajból kiszedték, hogy a férjük másodszor is meg tudjon nősülni. 26 A borotvátlan férfit megborotválták, a borotvát ugyancsak elásták, hogy azt többé senki ne használja. A férfiak gályájából a gatyamadzagot kihúzták. A halottat nemeknek és korosztályonak megfelelően öltöztették. A pécskörnyéki bosnyákoknál az 1910-es évekig a férfiakat és nőket tiszta fehérbe öltöztették fel. A nőkre fehér, házilag szőtt pamut szoknyát, kötényt és inget fejre főkötőt, fekete kendőt,, kötöttek, lábra fehér harisnyát húztak. A férfiakra gatyát, inget, lábra fehér harisnyát, a kalapját a mellére tették. Az idős férfiakat napjainkig így temetik. A gyermekekre színes ingszoknyát, lábra fehér harisnyát húztak. A többi nőt és férfit korosztályoknak megfelelően mindig ünneplő ruhába öltöztették fel. A drávamenti sokac férfiakat ugyancsak ingben, gatyában, lábra fehér harisnyát húzva, melléjük elhelyezett kalappal temették el. A korosztályok közötti különbség csupán csak ruhadarabok díszítésében mutatkozott. A nőket ingszoknyában, menyecskéket és asszonyokat színes főkötőben, illetve kendőt kötve öltöztették fel. A korosztályok közötti különbséget itt is a díszes ruhadarabok jelezték. A gyermeket ünnepi ingszoknyában temették. A többi sokac faluban az idős férfiakat napjainkig ingben, gatyában, fehér harisnyában és melléjük elhelyezett kalappal, a fiatalabb korosztályokat emlékezet óta nagrágban, kabátban, mellényben, fehér harisnyában és kalappal temetik. A negyven éven felüli asszonyokat emlékezet óta ünnepi fekete népviseletbe öltöztetik fel. A gyermekeket részben ingszoknyába,. részben felnőttek módjára öltöztetik fel. A legényt és lányt valamennyi etnikai csoport vőlegénynek és menyasszonynak öltöztette fel. A lányra a legszebb ünnepi ruháját húzták fel, fejére koszorút kötöttek. A legényt ugyancsak ünneplő ruhájába öltöztették, kalapja mellé a vőlegényi díszeket, mellére rozmaringot tűztek, zsebébe díszkendőt tettek. Mohácson a megboldogult öltözete azonos volt a falusi sokacok öltözetével. A megboldogulton a ruhadarabokat nem volt szabad megkötni, hanem azokat lazán hagyták. Az öltöztetés után, ha a megboldogult tartott már valakit keresztvíz alá, kezeit imára kulcsolták, ha nem, akkor keresztbe rakták. 25 Tordinac: I. m. 26 Tordinac: I. m.
