Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 13 (1968) (Pécs, 1971)

Természettudomány - Horvát, A. O.: A Mecsek és Fruška Gora növényzetének összehasonlítása

12 HORVÁT А. О. Ezen bőséges, kimerítő és kritikai florakincselemzés után térjünk rá a két hegység flóraelemzésére, s az eddig kimutatott fajok számszerű összevetésére. A kozmopolita és adventiv fajok %-os arányszáma meglehetősen egyforma Fruska Gorában és a Mecsekben (11,1—9%), ugyanezt lehet elmondani az európai (39,0 és 42,08%), középeurópai (6,66 és 8,33%), szubmediterrán (16,66 és 15,40%), kontinentális (8,53 és 8,90%)), szubatlanti-szubmediterrán (3,00 és 3,47%) elemekről. Ezekből az egyező adatokból és sok tekintetben hasonló flórakincsből régebben a Mecsek és a Fruska Gora flórájának hasonlóságára következtettek. Ez nagy vonásokban és durva elemzések alapján valószínűnek is látszik, de a finomabb flóraelemzés lényeges különbségekre mutat; ezt megerősíti a fentiekben közölt részletes összehasonlítása két terület flórakincsének. (Több, mint hetven faja a Fruska Gorának Magyarországból, kb. 200 faja a Mecsekből hiányzik; viszont a Mecsekben is van körülbelül ugyanennyi faj, melyek viszont a Fruska Gorából nem köziöltek.) Horvát, A. O.: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete. Pécs. 1942. Horvát, A. O. : Pótlások a Mecsek-környék flórájának ismeretéhez. BK. 1956. p. 311—316. . Nagy, I.: Florisztikai adatok Villány környékéről. BK. 1959. p. 100. Ez a tanulmány azáltal vált lehetővé, hogy Melanija S. Obradovic újvidéki: növi sadi botanikus kutatónő Fruska Gora flórájáról készült növény földrajzi cikke megjelent. (1966.) A mű a szokásos fejezeteket (kutatás története, földrajzi, földtani, talajtani, klimatikus, szociológiai viszonyok és irodalom) tartalmazza a könyv I. részében. A II. rész felsorolja a hegység 1454 növényfaját, a III. a táj növényföldrajzát ismerteti. összehasonlítva a Mecsek és Fruska Gora növényföldrajzi viszonyait, a következőket állapíthatjuk meg. A Fruska Gorából ismert, de Szlavóniában nem termő 44 növényfajból a kontinentális geoelemek

9 majdnem mind megtalálhatók a Mecsekben, a pontusi elemek

8 legnagyobb része terem hazánkban, főleg lösztalajon élő fajok ezek, de a Mecsekben csak 3 faj él ezek közül a 6 pannóniai endemizmusból 3, az 5 balkáni fajból 2, a 6 mediterrán fajból 2 és végül 1 közös közép-európai flóraelem jellemzi egyaránt a Fruska Gora és Mecsek flóráját, ehViszont lényeges különbség mutatkozik a következőkben: lényegesen több a möziai (0*66— 0,14%), dáciai (0,66—0,27%), balkáni (2,13— 1,05%), pontusi 1(8,33—6,88%) és pannóniai fajok (2,26—1,74%) száma a Fruska Gorában, (mint a Mecsekben földrajzi fekvésének megfelelői eg, tehát nem illyr, sőt nem is praeillyr (hiszen csak 0,40% az illyr fajok száma), hanem keletbalkáni jellegű a Fruskagorense növényföldrajzi, egyedi jellege, de érvényesül a flórájában, emellett erős pannon hatás is, hisz a Nagy Magyar Alföld övezi minden oldalról. Viszont a Mecsekben magában véve igen kevés,

10 de viszonylag lényegesen több borealis és alpesi elem van, mint a Fruska Gorában. Valamivel több az illyr fajok száma (de csak 0,55%-a az összes flóraelemeknek, a Fruska Gorában ez az érték 0,40%)- Nyugatibb fekvése a szubatlanti fajok valamivel magasabb értékében és egy kicsit északibb fekvése a szubmediterrán elemek egy kissé alacsonyabb értékében is megmutatkozik. Viszont mivel kisebb, csekélyebb a kontaktusa a Nagy Magyar Alfölddel, mint a Fruska Gorának, ebből következőleg csekélyebb a pannóniai flóraelemek százalékos értéke. Obradovic, S. M.: Biljnogeografska analiza flore Fruske Gore. Növi Sad. 1966. 1—^227. 1. Priszter, Sz.—Borhidi, A.: A mecseki flórajárás flórájához. I; BK. 1967. p. 149—163. hez járul még a Fruska Gorára jellemző 3 möziai és 6 möziai-dáciai geoelem. A felsorolt 44 fajból összesen 18 hiányzik a Mecsekből, főleg a kelet-balkáni elemek nincsenek meg nálunk. Ez is mutatja, hogy a Fruska Gora átmeneti növényföldraj zilag a Moesiacum és Illyricuim között. Ezen túlmenőleg a szerző Nyugat-Balkánnal szemben 34 differenciális faját felsorolja a Fruska Gorának; ezek közül 9 terem a Mecsekben is. A Szerbiából hiányzó, de Fruska Gorában termő 30 fajból, melyek pannóniai, középeurópai, kontinentális, mediterrán-atlanti, pontusi és illyr geoelem 15 közölt a Mecsekből. A fentiekben látható, hogy a Fruska Gorában több pannóniai, kontinentális és möziai, valamint dáciai flóraelem található, mint Szlavóniában, Szerbiában, Boszniában és Hercegovinában. Az ismertetett több, mint 100 fajnak a fele a Mecsekből is közölt. Tehát a Mecsek is, ha nem is olyan mértékben, mint a Fruska IRODALOM ÖSSZEFOGLALÁS