Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál
BARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK 107 rü'hesség ellen véd. 7 Mohácson a diót kelések ellen ették. A falusi sokacok a bádnyácsá evéséről azt tartót báik, hogy azt egyenesen ülve kell enni, mert akkor derékfájásuk inem lesz. A gazdaasszony a vacsora ideje alatt az asztaltól nem kelt fel, hogy a kottások a tojáson jól üljenek. A vacsora befejeztével egyes családok ismételten a szalmára térdepelteik, míg mások az asztal mellett állva imádkoztak. A gyertyát isimét a gazda — a drávamenti sckacoknál pofa borral — oltotta el, Mohácson (kanál borit öntött. A bosnyák falvakban a gyertya füstjéről azt tartották, hogy aki felé száll, az fog a családon béliül legelőször meghalni. A vacsora után a sokacoknál és a bosnyákoknál bálterítő alá helyezett szalmát: »ekkorára nőjön meg a kender, a búza, az árpa stb.« szöveg kíséretében húzták ki. Marázián .azt tartották, hogy ki milyen hosszú szalmaszálat húz ki, olyan hosszú életű lesz. Az estét karácsonyi énekek éneklésével, beszélgetéssel és játékkal töltötték el. A játék között a dióval való páros — páratlan találgatósdi (par — nepar) volt а legismertebb, amelyet a család apraja-nagyja játszott. Köziben a tűzre egész éjjel ügyeltek, hogy ki ne aludjon, A férfiak ezen az estén nagy előszeretettel lövöldöztek. A szomszédolás ezen az estén nem volt szokásban. Ez idő alatt a pásztorok a megszokott kihajtási rendben — juhász, kanász, csordás — az állatokat jelképesen (kihajtották. A gazdák kötelességüknek tartották, hogy a pásztorokat ilyenkor 'borral, kaláccsal, szalonnával, vagy egyéb élelemmel megajándékozzák. Az éjféli misén, vagy litánián a család egy tagjának kivételével va'lamenmyiien részt vettek. Az éjféli miséről haza érkezve a házigazda az istállóba, sertés-, juh-, baromlfiólba bement és az Matusek: I. m. ott lévő állatokat felverte, ezizel jelezve, hogy karácsony van. Mind a három éjszakán a család tagjai a szalmán aludtak. A drávamenti solkacok bővedeste nem feküdtök le. Az éjszakiát az asztalnál ülve töltötték el. Másnap a falusi, a dirávaimenti sokacok és a bosnyákok lámpafény mellett reggeliztek. Reggelire kocsonyát, sült kolbászt, hurkát, oldalast, vagy káposztát ettek. A falvak apraja-nagyja ezeken a napokon a legszebb ruhát felöltve istentiszteleteken vetít részt. A legények és a lányok karácsony első napján bált, vagy fonót nem tartottak. A vendégségbe való járást ugyancsak illetlennek tartották, A bosnyák falvakban karácsony első napján nem főztek. Ezen a napon előre elkészített káposzitáishúsit és töltiötitkáposztát ettek. A falusi sokacoknál 'első napon kakast vágtak. A vágásnál karácsonyira emlékezve, arra ügyeltek, hogy a szalmát kissé bevérezzék. A szobát az ünnepek alatt nem seperték ki, mert a szemétet az ünnepek alatt nem volt szalbad kivinni. Mosakodásfcor a vizbe almát tetteik, hogy egész évben pirosak legyenek, mint az; alma. Az almát utána megmosták és megették. A karácsony harmad napján ismét korán keltek. Az asztalterítőről a morzsákat összegyűjtötték, félretették és nyakfiáj'ás ellen használták. A szalmát részben az állatok alá terítették, részben pedig kis csomókba kötve a gyümölcsfák ágai közé rakták, hogy azok jobban terem j'enek. A gazdaasszony a kotlóslfészeknek 'való szalmát ugyancsak ebből tette félre. A szénát az állatokkal etették meg. A búzát, répát, kukoricát, és egyéb magokat abroncson belül egy rakásra szórva a baromfiakkal felétették, hogy azok egy rakásra járjanak tojni. Etetés közben nem hívták őket, mert ellenkező esetben egész évben hívni kell őket. A karácsony harmadik napja ugyancsak ünnepnek számított. Ezen a napon csak házkörüli munkát volt szabad végezni.
