Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

106 SAROSÁCZ GYÖRGY 3. kép. Karácsonyra terített asztal — Mohács. 4. kép. Hagyományos karácsonyi ételek — Mohács. 5. kép. Karácsonyesti étkezés Pávkovics Jánoséknál — Mohács. (tehén), tele (borjú), svinje (disznók), köze (kecskék), ovce (birkáik) szólította.

6 A többi bosnyák faluban a. gazda a cu-cu-cu szöveg kíséretében ugyancsaik diót, Németiben kukoricát, Mohácson és sokae falvaikban diót és kukoricát, amelyet a. gyermekek ugyancsak felszedtek. A dió és a kukorica felszedése után a család valamennyi tagja szalmára térdepelt és 'hangosain imádkozott. Az imát mindig a házigazda kezdte. Mielőtt vacsorához ültek, a gazda gyer6 Matusek: 1. m. tyát gyújtott, amely vacsora ideje alatt állandóan égett, A vacsorát pálinkával, fokhagymával, mézzel és almával kezdték, majd sóba — vizbe főtt bablevest, tört balbot, a mohácsi sokaook és a bosnyákok főtt halat, a többi sokac faluban és Mohácson mákos, vagy diós metélt tésztát, ezt követőéin valamennyi etnikai csoportnál főtt aszalt cseresznyét, meggyet, szilvát s végül diót, szilvát, szőlőt és »úritököt« ettek. Átám a pálinka ivásáról, a fokhagyma és a hal evéséről azt tartották, hogy a pálinkától erősek lesznek, a fokhagyma a boszorkányoktól, a halié pedig a