Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Néprajztudomány - Sarosácz, György: Baranyai délszláv népszokások. I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a sokacoknál és bosnyákoknál

KARANYAI DÉLSZLÁV NÉPSZOKÁSOK I. Karácsonyi és lakodalmi szokások a ©akácoknál és bosnyákoknál SAROSÁCZ GYÖRGY vábbéiését egy új gazdasági és társadalmi kör­nyezetben. E fielaídiatok imiegoldása a megyei és jugoszláv népek anyagának még hézagos feldol­gozottsága miatt nem is lehetséges. A bosnyák, horvát és a szerb népeik rendelkezésemre álló szokásainyaga azt bizonyítja, hogy a baranyaii solkaic és bosnyák szokásokban különböző törté­neti rétegeket találunk, amelyeik arról tanúskod­nak, hogy' e népcsoportok a történelem külön­böző időszakaiban, Bosznia és Hercegovina kü­lönböző területeiről kiöltöztek Baranya falvaiba és egységes etnikai csoportokká itt alakultak 2 . 2 Sarosácz György: A pécsköirnyéfci bosnyákok népviselete (kézirat). A baranyai délszálvok erede­téről és nemzeti hovatartozásukról a magyar és jugoszláv kutatók eddigi nézeteit két csoportra oszt­hatjuk. A kutatóik egy része azt igyekszik bizonyí­tani, ihogy a sokacoik a honfoglaláskor itt talált szláv őslakosságnak az egyenes utódjai lennének, akik a VI— VII. században telepedtek le. A másik csoport azt állítja, hogy a honfoglalás után (X— XVI. sz.) a török hódoltságot megelőzően Baranyában nem vol­tak délszláv települések. Mindkét nézetet — a nyelvi és okleveles emlékeink alapján — így neim fogad­hatjuk el. A ma élő baranyai sokacokat, bosnyáko­kat, horvátokat ós a szeribeket semmiképpen sem tekinthetjük a honfoglaláskor itt talált szláv nép­elemek egyenes leszámazottaiinaik, hanem jövevé­nyeknek, akik egy szűk őslakosságra települtek le. Bejövetelük önként, hívásira, vagy kényszerűségből történt. Karácsonyi szokások ellen fokhagymát, vagy kést tettek''. A gyerme­keket meglfüroísztötték, a felnőttek hajait mostak. A férfiak az újévig szükséges fát, a bővedesté­hez pedig egy jó parazsait adó tuskót (rendsze­rint csert vagy tölgyet) vágtak. A karácsony bőved napjával, szigorú böjttel vette kezdetét. Reggel pálinkát ittak és egész nap csak száraz kenyerét ettek, esetleg sült krump­lit. A drávarnenti sokaook laskaszerű, zsírtalan tésztát (tancica) sütöttek. 3 Matusek László: Karácsonyi 'népszokások gyűj­teménye Áta községben. JPM Néprajzi Adattára. A megyénkben a sokaicok hároim, a bosnyá­kok egy etnikai csoportot alkotnak. A siokacokait az egyszerűsítés kedvéért mohácsi, falusi és drá­vameniti sokaicoknak fogjuk nevezni 1 . A köztudat a bosnyákokat is sokáénak nevezi, bosnyákok vi­szont magukat soha, nem nevezték sokáénak, ha­nem bosnyáknak. E dolgozaton Ibiéiül a sokaook és bosnyákok etnikus jegyeit nem ismertetem : az alapvető etnikus jegyek a nyelv és a viselet különbségében rejlenek. Annak ellenére, hogy az etnikai csoportok az 1920^as évekig zárt rend­szert alkottak — a sok azonosság e dolgozat szerzőjét arra készítette, hogy sokac és a bosnyák szokásanyagot együttesein isimertesse. E dolgozat egyrészt azzal a céllal készült, hogy a szoikásainyag Vizsgálatával adatokat szol­gáltasson a sokaook és a bosnyákok Baranyába való bevándorlásának történetéhez, másrészt, hogy bemutassa e szokások .alakulását és to­'Mohácsi s о к а с о к : Mohácson és Mohács­szigetién élő sokacok. Falusi sokacok: Nagykozár, Magyarsarlós, Lothárd, Biirján; Olasz, Beiivárdgyula, Kátoly, Mo­nyoród, Versend, Töttös, Lánycsók, Maráza, Erdős­márok. Drávámén ti soka с о к : Kásád, Alsószentmár­toin, Berememd. В о is n y á к f а 1 v a Ik : Áta, iNéimeti, Szalánta, Szőke, Kökény, Pogány; Pécsudvard, Szőkéd, Személy. A soikaooknál és a bosnyákoknál a karácsony ugyancsak nagy előkészület után köszöntőit be. A mezőgazdasági munkák befejeztével és a hosz­szú őszi esték beálltával az asszonyok, a me­nyecskék 'és a lányok kiairáicsoinyira a. családtagok és maguk részére egy-egy ruhadarabot készítet­ték. A háziasszonyok a szennyes ruháit advent időszakáig kilúgozták és kimosták azt a patak vizében, mert advent ideje alatt mosni oern volt szabad. A házak szobáit kimeszelték, a bútor­darabokat lemosták, az ágyba friss zsúpszalmát tettek, a szalmazsákokat pedig szalmával kitöm­ték, A szalmazsák négy sarkába a boszorkányok

Next

/
Oldalképek
Tartalom