Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények. I.
KÉPTÁRUNK ÚJ SZERZEMÉNYEI 225 tőművész Oeuvre-jéből, melyet hagyatékként a Janus Pannonius Múzeumnak szándékozik juttatni, három festményt adományozott. Swierkiewicz Róbert Pécsett' élő fiatal grafikus 9 •nagyméretű linómetszete is a gyűjteménybe került 53 . <'60. sz. kép.) Végül Lantos Ferenc pécsi festőművész 15 darabot ajánlott fel sajiát műveiből a múzeum képzőművészeti gyűjteményének. Bartha László két festménye, valamint Márffy Ödön két korai képe: Akt és Női képmás, Paizs Goebel: Tájkép, Perlrott Csaba Vilmos: Folyómenti táj, Tihanyi Lajos: Tájkép és Vaszary János: Nő a kertben című műve vásárlás útján került a múzeumba 63 . Első ízben fordult elő, hogy a Képzőművészeti Alap az 1966-os kétmilliós táfolaképfejlesztésből 27 festményt, a kétmilliós kisplasztikái vásárlásból pedig 28 szobrot adott át a Modem Magyar Képtárnak. Ez az; összegében tekintélyes kép és szoboranyag a jelenkor művészetéből ad ízelítőt. Egyelőre a múzeumnak csak a kiválasztás joga adott. Minden bizonynyal sikerül azt is elérni ai következő időkben, hogy a múzeumok képviselői a vásárlások menetét is befolyásolni tudják. A festők névsora a következő: Aczél Ilona (2), Bartha László, Basilides Barna, Batári László, Berki Viola, Böhm Lipót, Csik István, Duray Tibor, Frank Frigyes, Gerzson Pál, Jakuba János, Kmetty János (49. sz. kép), Lóránt János, Miháltz Pál, Nemcsics Antal, Pap Gyula (2), Papp Zoltán, Patay László, Pekáry István, Somogyi János, Szabados János (2), Szentgyörgyi Kornél, Szinte Gábor és Vén Emil. 24 festő, a szobrászok száma 26: Ács József, Árva Ferenc, Borbás Tibor, Borsos Miklós, Csúcs Ferenc, Deák László, Gádor Magda, Halmágyi István (2), Huszár Imre, Kalló Viktor, Kirchmayer Károly, Kiss Nagy András (66. sz. kép), Konyorcsik János, Kovács Ferenc, Marosán László, Mészáros Dezső (2), Nagy Sándor, Nyirő Gyula, Pál Mihály, Somogyi Árpád, Szabó Gábor, Szanday Sándor, Szebényi Imre, Veszély Jelena, Vilt Tibor és Záhorzik Nándor. Még egy jelentős szoboranyag került az év folyamán a múzeumba, az I. Országos Kisplasztikái Biennale anyagából sikerült 17 művet megvásárolni 5 '*: Asszonyi Tamás, Czinder Antal (79. sz. kép), Kiss Sándor, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András (5), (68., 74,, 75. és 76. sz. kép), Lessenyei Márta, Mártsa István (71. sz. kép), Nagy István, Olcsai Kiss Zoltán (65. sz. kép), 52 Résziben vétel, főként azonban a művész ajándéka. 53 Vétel Bartha Lászlótól, illetve a BÁV 17. sz. Aukcióján. 54 Az I. Országos Kisplasztikái Biennalen 1. díjas Kiss Nagy András plakettjeit és a 2. díjas Lessenyei Márta: Tükrös fejét a Művelődésügyi Min'isztérfiuim, további 13 kisplasztikát pedig a Baranya megyei Tanács vásárolt meg a múzeumi számára. Szlávics László (2), (78. sz. kép) és Szőllősy Enikő (2), (77. sz. kép) műveit. 1967-ben, dr. Tompa Kálmán nemzeti érdekű magángyűjteményének megszerzése a Modern Magyar Képtár történetének eddigi legnagyobb gazdagodását jelentette. 55 Ez az együttes értékében és színvonalában is igen jelentős és •méltó az alapító mecénás, dr. Gegesi Kiss Pál nemes gesztusához, súlya annak mércéjével mérendő. A nagy hozzáértéssel és remek ízléssel összeválogatott magánképtár, amely évtizedek gyűjtiőm/unkájával kerekedett ilyen egységes egésszé, a 19. és 20 század magyar képzőművészetének kitűnő keresztmetszetét adja. Tompa Kálmán így vall önmagáról és gyűjteményéről: ». . . magam . . . idejében őszintén és akkoriban keservesen felismertem, hogy érdemleges író-művész nem lehetek. Ezért ehelyett, pótlásaként annak, ami belül hiányzik — ellenállhatatlan ösztönzést éreztem a gyűjtésre: minél több szépséget, műalkotást magamba és magam körül. Élni ezek külső és belső sugárzásában. Minden döbbenetesen változó, múlékony értékű földi dolgok mellett — a szépnek, a valódinak, a magasabibrendunek igézetében, a bizonyos fokú örökkévalóság felé törekedve . . . A műalkotások megértő értékelése s ezzel járóan az élvezete, amellyel sugárzásuk hatalmába kerülhetünk, . . . legnagyobbrészt attól függ, hogy mennyire tudunk belehelyezkedni abba a lelki és idegállapotba, szellemi irányba, amely a művészt eltölti és vezeti alkotása közben... s . . . hogy megközelíthessem ideáljaimat, igényeimet — néhány módom volt erre. Először: a könny ebfajta szórakozásoktól elvonva magamat, a hazugul elnevezett »életművészettől« elspórolt időt, energiát, anyagiakat az igaz művészetek felé foirdíthattaim. Másodszor: többet dolgoztam. Azért is, hogy a velejáró anyagi többlettel több juthasson a műtárgyak megszerzésére. A harmadik módja gyűjteményem gyarapításának az volt, hogy egyre több író-, művész-barátot és beteget sikerült magam köré „gyűjtenem" — vonzanom. Voltak közöttük, akiktől honoráriumként, baráti gesztusként, nagyvonalú ajándékként — könyveiket, képeket, rajzokat, szobrokat kaptam. így lett egész életem fénye, értéke, elégtétele író-művész barátaim szeretete, megbecsülése, barátsága« , 56 A Modern Magyar Képtár jellegét a Tompagyűjtemény beolvadásáig elsődlegesen Gegesi 55 A Pécs m. j. városi Tanács és dr. Tompa Kálmán között megkötött szerződés értelmében a gyűjtemény rekoampenzálására meghatározott összegű életjáradék fizetendő. Ennek fejében a 388 darabot számláló gyűjtemény a Modern Magyar Képtár kezelésébe kerül. 56 Tompa Kálmán: Vallomás és búosús Jelenkor 1Э67. II. 164. o.
