Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
162 SZÉKELY GYÖRGY riae Rocmanae, 1405) szerzője gyanánt 40 . Magyar, német, lengyel személyek, pécsi és prágai társadalmi környezet egyaránt kapcsolódnak a bátor gondolat első felvetéseihez. Az igazságos háború kérdése a pécsi egyeteimi beszédekben a ma embere számára is érthető f ormaiban bukkan fel: az ilyen háború gyümölcse a bélkeinyerésw (Fructus enim iusti belli est aquisitio pacis). A gondolat majd évtizedekkel később, a. lemgyel-lovagrendi harcok, a grunwaMi küzdelem nyomán kapott kiérleltebb megfogalmazást iStanislaíW ze Slkalbmieirza krakkói professzor értékező beszédében (:De bellis, iustis. 1411): az igazságos, háború csak méltányos feltételek között vívott defenzív háború lehet 41 . A. pécsi szónok tehát a csírázó nemzetközi jog eleVen problémájára tapintott. Az elvont jogi fejtegetések mint a kor reális kérdései a nép gyakorlati goindolatvilágábain is éltek, pl. a XIV. században is terebélyesedő László király^momdálkban, ahol a hős idegen hódítók ellen védelmezte az országot. Az egyetem alapító Lajos király ismert Szt. László-kultuszánlak közvetlen jele a pécsi egyetemen, hogy az egyetemi beszédek között Szít, István- és Szt. Erzsébet-ünnepi prédikációk mellett Lászlóé, a királyeszrnényé is fennmaradt. A városinak a király kultuszával már előbb élénk kapcsolata Volt: a pécsii székesegyházhoz tartozott Szt, László-oltárt 1333-ban említik. De ez a szentkultusz a magyar egyetemisták köréiben otthonos is volt, A bécsi egyetemen a magyar akadémiai nemzet védőszentje László király volt. Az udvar, lovagok, papok, egyetemi hallgatók mellett a polgárság körében, is élt László tisztelete: a budai Mária-templom temetőjének kápolnája László király nevére épült és a német plébániatemplom magyar kapcsolatát jelenítette. 1398-bam a kápolna rektora Péter németek ügyeiben forgolódott, de 1435-ben Pál a Szt. László-kápolna káplánja már magyar voült. 1435/Зб^Ьап a budai Szt. László-kápolnában álló Szt. Imre herceg-oltárról is értesülünk. A László-kultusz széles és társadalmilag is rétegezett kiterjedését mutatják egyrészt az 1405 körüli győri sodronyzo'mánioos Szt. László-herma és a korabeli egyszerű fejereklyetartó, másrészt egy vatikáni kódex Lászlóképainyaga s legendájának népies, mondai felfogását tükröző gazdag falképsorozatok a bántornylai falképektől (XIV. sz. vége) gömörszepesi falusi templomokon át székieilyderzsi képekig 50 Kardos: A pécsi... 134.; Winter: L m. 75—78, 123—424, 178.; gkarka, Antonín: Vyznam Dekretu kutnohorsikého pro rozvoj ceského jazyka a písemnictví. (Acta 'Universitatis Carolina«, Philosoph, et Hist, No. 2., 1959) 42—43. 41 Petrovich: i. m. 204.; Lepszy: i. m. 17.; Gieysztor — Herbst —Lesnodorski: i. m. 43. (1419) 42 . A pécsi beszéd tehát valóban általános tiszteletet, hagyományt tükrözött. A tárgyalt egyetemek közül Krakkó és Pécs esetében állt előtérben a göröglkel étiekre és eretnekeikre vonatkozó térítő funkció. A feladatot már jóval a pécsi egyeltemalaipítást megelőzően érintette a pápa előtt a 'magyar király: Magyarországon, ahol az ott lakozó sok pogány, eretnek és szakadár miatt nagyobb szükség van képzett teológusokra, jóformán nincs hittudományi magister. S ez a feladat belefér a pécsi egyetemet megerősítő pápai irat máshonnan is isimért fordulatába, amely szerint a király dicséretesen -gondolt más szomszédos részekre is (etiam aliarum partium vieinarum laudabiliter intendens). Míg Szabó Pál Zoltán az ortodox Bizánccal szemben vélte fennforogni Pécs szerepét, a felszabadulás utáni történetírásunk nem alaptalanul gondolt itt a bogoimil, patámén, délvidéki eretnekség elleni fellépésre 43 . Még bonyolultabb volt ilyen szempontból a krakkói egyetem szerepe. A pápai kúria erélyes akciókat kívánt a pogány litvánok katolikus hitre térítésében. Elégedetlen volt Kázmér vörösomoszországi valláspolitikája miatt, aki a bizánci patriarchával együttműködve rendezte az egyházi viszonyokat s türelmes volt az ortodox oroszokkal szemben. Nem véletlen, hogy Kázmér éppen a krakkói egyetemalapítás engedélyezését kérve nyújtotta be tervét a vörösoroszországi katolikus egyházmegye kialakítására. Az egyetem újjáépítésének időszakában Hedvig királynő a litvániai térítést támogatta erőteljesen, Piotr Wysz krakkói püspök (egyeteimi kancellár 1392—1414) a krakkói hittudományi karnak tett javadaloimadományáfoan (1401) hangsúlyozta a katolikus hit propagálásált, a litván, rutén és valaeh hitújonook lelki megerősítését. Ilyen légkörben nagy erkölcsi és tudományos bátorságról tettek tanúságot egyes krakkói prof esz7,2 Kardos, Tibor, Századok 1944, 141.; Horváth: i. m. 55.; Petrovich: i. m. 168, 211.; Györffy: i. m. 362.; Kardos: A (magyarországi ... 71.; Budapesti Történeti Múzeum — Vármúzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat 308, 552. sz. és nagyméretű regeszták 98. sz..; Bártfai Szabó, László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1599-ig (Bp. 1938) 350, 647. sz.; Halász, Gábor: Magyar középkor II. (Magyarságtudomány 1943. 1. sz.) 6.; László, Gyula: Szent László győri ereklyetartó mellszobráról (Arrabona, 1965. 7. szám) 157—206.; Harrsen, Meta: The Nekcsei—<Lipócz Bitole (Washington 1949) 21.; Bálint, Béla: Vendek a Muravidéken (Hitel, 1943) 764.; Entz, Géza, Magyar Tudományos Akadémia II. oszt. Közi. IV. k. 3—4. sz.; 193—494.; Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei (Bp. 1954) 62—63. 43 Áldásy: i. ,m. 53.; Csapláros, István: A .magyar— délszláv kapcsolatok pécsi kutatói (Sorsunk, 1941) 162.; Szabó: i. m. 328.; Molnár, Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig (Bp. 1949) 297.; Kardos: A magyarországi... 65.; Dercsényi—Pogány: i. m. 23.; Kardos: A pécsi... 156.; Kovács: i. m. 39—40.
