Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Régészet - Kőhelyi, M.–Novotny, I.: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről

40 KŐHEGYI MIHÁLY — NOVOTNY IVÁN A romok jelenlegi állapotának leírása után vizsgálj uik, meg Lugio és Contra Floretiam föld­rajzi helyzetét. A problémát már a romok első leírása felvetette: »Felvilágosításul megjegyzem, hogy régebben a Duna sóikkal jobban keletebbre folyt volt, úgy bogy az, ami most sziget, akkor még egészein Duinaszekesőböz tartozott.« 30 Jelenleg a Duna iDumaiszsikcső határában lép Baranya megye területére, ahol mocsaras helye­ket alkotva folyik lefelé". Gosztonyi Jenő, а község monográfusa., így ír: »Régibb időben a Duna is más mederben törekedett a. tenger mé­lyébe, mert még két ág volt a nagy Duna, az innenső padig csak csekély ág úgyannyira, hogy ezen ágon a hagyománycik szerint a víznek ki­sebb állása alkalmával, mint egy közönséges pa­takon, hágcsón, vagy teledobott lófejcsontcn le­hetett járni.«'"' 2 Fogjuk látni, hogy ilyen hagyomány nem le­hetett s ha. volt, úgy az. minden alapot nélkülö­zött. Gosztonyi megjegyzését Wosinszky Mór már lényegesen továbbfejlesztve adja és egy érdekes elméletet épít fel rá. Nem ismerve Horváth je­lentését, a' romokat újra »felfedezte«. Ügy véli, hogy a rómaiak idejében ez a sziget még nem volt meg, a Duna jóval odább Kelet felé folyt, mert a burgus még a jobb parton húzódó iróniái területen feküdt, nem »in barbarico«, vagyis a Duna keleti partján lévő barbár területen 3J . Krause Jenő elfogadja ugyan Wosinszky állítá­sát, de nem határozza meg, hogy mennyivel folyt keletebbre a mostani medernél a, régebbi Duna' 54 . Gráf összefoglaló munkájában ezeket 'mondja: »A római idő alatt. . . iá burgus nem állott in barbarioo, mert a Duna még keletebbre folyt.« 3b Posta Béla említi ugyan az erődöt, de a Duna fo­lyásával kapcsolatban nem Ifoglal állást 36 . Fröh­lich Róbert már 1887-ben, tehát alig néhány év­vel a romok felfedezése után, objektumunkat és a balparti erődöket általában úgy veszi, 'mint annak bizonyítékát, hogy a Duna volt a rómaiak idejében a határfolyó 37 . Kuruez József, aki a bal­parti erődöket többszörösen bejárta, idézi ugyan Wosinszky véleményét de azt a leghatározottab­ban elveti. Megjegyzi, hogy ha a Duna a neve­zett erődön túl folyt volna kelet felé, úgy a Vár­hegyen állott erő'ddel egymás mellett két castel­lum feküdt volna,... a contrat csak a közbeeső folyóval tudjuk megérteni.« 38 30 Horváth Antal: i. m. 37. 31 Haas Mihály: i. m. 8—»11. • V2 Gosztonyi Jenő: i. cm. 10—11. 33 Wosinszky Mór: i. m. II. 648. 34 Krause Jenő: Baranya vármegye településföld­rajza. (Bp. 1907.) 13. 35 Gráf Andreas: i. m. 110—dili. 36 Várady Ferenc: i. m. II. 91—92. 37 Fröhlich Róbert: A bácskai ún. római sáncok. Arch. Ért. 1887. 306. 38 Kuruez János: i. ;m. 69—70. Kuruez érvelésié helyes, A korai magyar idők­ből pedig már oklevéllel is tudjuk bizonyítani. hogy a Duna a jelenlegi medrében folyt. Elszek­cső, illetve Felszekcső neve egy 1412-es oklevél­ben maradt reánk 39 . Ebben arról van szó, hogy a fakít és határait még Szent. István a székes­fehérvári Szűz Mária egyháznak adományozta. Az oklevélnek ez a .korai hivatkozása! minden bi­zonnyal hamis, de az 1412-es átirat egy 1175—96. évi eredetire hivatkozik, s a határjárás 'leírása valóban lehet XI— XII. századi''". Msgtudjuk eb­ből, hogy kezdetben a imái Dunaszekesővel át­ellenben levő Duna balparti részt a Vajaséiig szintén Szekcsőnek nevezték s ez a székesfehér­vári káptalané volt. A birtok, 'melyen halastavak voltaik lés diisznólegelő, határos volt a pécsváraai Szent Benedek apátság birtokaival. A XIV. sza­zadtól kezdve, nyilván a megkülönböztetés ked­véért, Élszekcső' 1 ', majd Felszékcső' 12 néven sze­repelt. Ennek lehetett temploma az »Angyalok Egyháza«, tehát a falu lényegében a római *u­kötő területére települt'' 3 . A tőle ÉK-re eső Lak a holt iDuna, a Vajas és a mai Duna között fe­küdt 54 . Egyértelműen a Dunától kelebre, a régi Bodrog 'megye területén, lévőinek említik Sem­bech várát is, mely a római romoktól K-re, a mai Vári-ipuszta mellett, állott 45 . Nem kétséges tehát, hogy a 'Duna a XIII. századtól kezdve a mai medrében folyt, s hogy ez így volt a római 30 A zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ágá­nak okmánytára. I—XII. (Bp. 1871—1931.) VI. 199. — Ezentúl Zichy-okm. /,lJ Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. (Bp. 1963.) I. 728. /lL Zichy-okm. I. 619. 42 Ziohy-ofcm. IV. 48—49. 43 Terepbejárásunk során a települést megtalál­tuk. Cserépanyagából a XII— XIII. századtól folya­matos életre következtethetünk. A leletek település­történeti feldolgozását a későbbiek során kívánjuk elvégezni. !A Neve 1320-ban bukkan fel először a Zichy-okm. I. 179.—1341-ben a kalocsai káptalanniak peres ügy­ből kifolyólag határt kellett volna járnia Bátmo­nostor, Vajas és bak között. Ezt ugyan nem tudták megtenni a kiküldöttek, de a terület leírását írásba foglalták és ebből következtetni lehet Lak fekvésé­re, Laknak ugyanis nyugati szomszédja Töttös falu Volt. Az elválasztó határvonal fent, a Szekcső felé menő Duna partja mellett kezdődött a délfelé ha­ladván Töttöst jobbra, Lakot balra hagyta. Még Gécs, Danolcs és Csicsegő határai is találkoztak egy Donton Lak határával. Mindebből bizonyos, hogy Lak község Szeremle alatt, Bátmonostortól nyugat­ra esett, s tőle nyugatra Töttös következett a mos­tani Mohács 'szigeten, mely akkor Bodrog megyé­hez tartozott. V. ö.: Iványi István: Bács-Bodrog vár­megye földraizi és történelmi helynévtára. I— V. (Szabadka 1889—1907.) III. 69: 46 Az il400-ban építtetni kezdett várat Szekicsői Herczeg Péter lerontotta. 1401-ben Töttös László en­gedélyt kapott a várépítésre, melyet 1403-ban kirá­lyi parancsra elő kellett mutatnia. Zichy-okm. V 228., 349.. 435. — V. ö. — Csánki Dezső: "Magyaror­szág történelmi (földrajza a Hunyadiak korában I— III. V. (Bp. 1890—11913.) II. 189.

Next

/
Oldalképek
Tartalom