Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Régészet - Bándi, Gábor: Adatok a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportjának történetéhez
26 BANDI GÁBOR Ipoly négyszögben 14 . E kérdéses területeiken ezidőlben — a korai és középső bronzkor fordulóján, vagyis a Reineake BA 1 elejéin —, a hatvani kultúra legfiatalabb, ún. tokodi csoportja élt, melynek anyagaiban ugyancsak jelentkeznek a nyugatról beszivárgó Htzienlkerámiás etlemeik hatásai. Ezek szeriint ia Ny-iDunántúlcm kialakult és egészen a Dráva vonaláig lehúzódó mészbetétes kerámiiás kultúra egységes korai periódusának idején a szomszédos dunaimeniti és szlovákiai területeken a tokodi csoporttal kell számolnunk. A korai időszak után kialakuló északdunántúli csoport belső időrendjéhez ds nyújt még némi támpontot a tokodi csoport. A jellegzetes tölcséres nyakú, nyomott gömbtestű, durva mészbetétes »tcikcdi bögrék« elterjedésié a szomszédos népességek lelőhelyein, idöhatározóként is felfogható 15 . Több olyan északdunántúli imészibetétes lelőhelyet ismerünk, ahol a tokodi típusú áru megtalálható. Ezek a következők: Méinlfőcsamak, Ráibacsécséiny-Fud puszta, Koroncó, Szőny-Sörház, Ságvár 16 . Ezen lelőhelyeket mindenképpen az észaikdunántúli csoport életén belül a legrégebbieknek kell tartanunk, Több olyan topográfiai és straitágráfiai adat áll ugyanis /rendelkezésűinkre, melyekkel a tokodi csopoirt leletének végét nagy biztonsággal vonhatjuk meg a Reinecike BA 1 végén 17 . Ezeket a telepeket és temetőket tehát még e periódusban használták. Elterjedésük főleg a Kisalföldre korlátozódik, mely terület minden bizonnyal egyik kialakulási centruma lehetett a mészbetétes edények népe északdunántúli csoportj ának. A tokodi csopoirt életének végén a csoport területére is a imészbetétes kerámia népe költözött. Ezt bizonyítják a következő lelőhelyek: Sturovo (Párkány) 18 , íHelemba 19 , Esztergomi-Várhegy alja és Laposi-dülő 20 , Neszmély 21 , Nyergesújfalu", 14 Dusek M., Gräberfeld... i. m. 139., 212. 15 Bandi G., Alba Regia 4/5 (Szfváír, 1963/64) 16 uo., 68—70. 17 Bóna 1., Acta Arch. Hung. 9 (1959) 211. Időrendi táblázat. Ua., Ann. Univ... i. m. Történeti és időrendi áttekintő táblázat. — A dunántúli középső bronzkor kialakulásának a RBA időszakkal való párhuzamosítását, illetve a tokodi csoport idejének RBA1 végéig való keltezését, iminden történeti probléma kronológiai alapjának tekintjük. 18 Dusek M., Rég. Füz. H/8 (Budapest. I960) 45—... Ua., Graberfelder... i. m. Elterjedési térkép. 19 uo. 20 Patay P., i. m. 55., Leletmentés 1965-ben. 21 Wosinsky M., Az őskor mészbetétes .. . i. m. 39., Patay P., i. m. 55. 22 Patay P., i. m. 55. 23 uo. 24 uo. 25 Récsey V., Arch. Ért. 12 (1892) 344—., Wosinsky M., Az őskor mészbetétes... i. m. 40. LXXI. t. 4., Patay P., i. m. 55. A tokodaltáról temetőben szerző végzett ásatást 1960-ban. Lábatlan 23 , Süttő 24 , Tokodaltáró-Homokgödör" 1 . A tokodi csopoirt eredeti töírzsterülete tehát később kapcsolódott be a kultúra elterjedésébe, laz észiakdunáintúli csopoirt kialakulásait követő időszakiban. Ez az időszak már minideniképpen fiatalabb, mint az említett kisalföldi blokk kialakulási ideje, vagyis nem lehetnek ezek a temetők régebbiek az RBA 2 periódusnál 20 . Az északidunántúli csoport ikisaltföldi góca mellett — melyet a tokodi csoporttal való részbeni egyidejűséggel lehet körülhatárolni —', a Veszprém környéki terület lelhetett az északi csoport kialakulásának másik csomópontja. A Séd-jpatak völgyében és a Balatonfel vidék keskeny pantmenti sávjain a Tihanyi félszigetig nagyobb lelőhelysűrűsödés van, mely a rendszeres terepbej árasoktól (függetlenül is egy olyan centrumot mutat, ahol a záki őslakosság mellett a korai mészbetétes kerámia és az ebből kialakuló északdunántúli csoport töretlen településfoly tanossága megtalálható 27 . A mészbetétes edényeik népe kultúrájának ta,gozása, csopoirtjaiinak különválasztása és belső időrendje tekintetében többször keresett támpontokat a korábbi kutatás a temetkezési szokás eltéréseiben. 28 . (Sajnos annak ellenére, hogy a Dunántúlon több száz lelőhelyet ismerünk 29 s ezekből igen jelentős a temetőkből származó adat, a hiteles ásatások hiánya, a ritusra vonatkozó megfigyelések elenyésző volta és az a tény, hogy a pontosan feltárt és megfigyelt sírok szinte minden esetben ismeretlen számú 'temetőik meghatározhatatlan arányú részei csupán, nagyon megnehezítik az ezirányú vizsgálódásokat. A rendelkezésre álló temetők alapján a kialakult déldumántúli csopoirt (Tolnai—Baranya—Somogy megyék területe) temetkezési szokása egységesnek látszik. A csoportban csak szórthamvasztásos oitus isimert s ennek törvényszerűsége a megfelelő esetszám birtokában úgy látszik ma már nem vonható kétségbe 30 . Egyedül a Boinyíhád-vairasídi 23 isíros temetőnél 31 figyelhető meg a szórthamvasztásos ritus mellett az urnás hamvasztás is, mely többféle szempontból magyarázható s fcé26 Bóna I., A Bronzkor Magyarországon ... i. m. II. Mészbetétes kerámia népe с fejezet., Bandi G., JPMÉ. 1965. 61—. 27 uo. 28 Vö. 2—6. j. anyagával. — Csalog J., Arch. Ért. 1942. 119—. 29 Bandi G., Dunántúli Dolgozatok 4 (Pécs. 1967) Elterjedés. 30 Bóna L, A Bronzkor.. . i. un. II. Mészbetétes kerámia с fejezet., Wosinsky M., Az őskor mészbetétes ... i. m. 43. LX—LXI. t., Bandi G., Középső bronzkori hamvasztásos temetők Baranyában. JPMÉ. 1966. 43—<56. 31 Csalog J., i. m. 119—.
