Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Muzeológia - Zentai, János: Fejfaarchívum Pécsett
246 ZENTAI JÁNOS már eredményről ás számolhatunk be, két pontról van kevés adatunk. A összmagyar fejfakép megalkotásához remélhetőleg — bárha' nehezem is — sikerülni fog hasznos adatokat szerezni e területekről is Rendszerezés. Egy gyűjtemény rendszer nélkül elképzelhetetlen. Mint új, -.különleges gyűjtemény, a mienk előzményeket nem követhet, magunknak kell azt kialakítani. Eleinte, aurakor csak néhány száz fényképpel rendelkeztünk, ez még nem mutatkozott szükségesnek. A fényképeket felragasztottuk kar bonokra, melyekre rákerült a lelőhely — község, illetve megye, város —, valamint a szerző neve, a publikáció — könyv, folyóirat — megnevezése, megjelenési éve, vagy az illető szerv, múzeum neve, a fénykép leltári száma. Ahogy szaporodott a gyűjtemény, létrehoztunk egy kezdetleges nyilvántartást — ideiglenesen. Ez csak egy füzetből állott, ahova betűrendben belkerültek azok a helységnevek, ahonnét anyagunk van. A kartonokat pedig a helységek betűrendjében ^helyeztük fiókokba. Most, hogy már több ezer fényképünk van, egy alaposabb rendszerezésre, nyilvántartásra lett szükségünk. Ez most áll kidolgozás alatt. Egy hármas tagozódású rendszer, melynek lényege a következő. Első rész a földrajzi mutató. Egyelőre még a régi .nyilvántartás van meg, még nem eldöntött, hogy ínyilvántairtókönyv lesz-e vagy karton rendszerű. Ebben a fejfák lelőhelyei tar Mlhatők meg szoros abc rendben Aba-tól Zsurkiig, ahonnét csak fej fánk van. A helység megnevezése után minden fejfa egyenként feltüntetve, így a helységgel együtt rögtön látjuk az onnét származó fejtfák' számát is. Itt megtalálható még a hivatkozás is, hol található meg minden egyes fejfa féinyképtkiartonja, illetőleg adatai. A második rész a törzskönyv. Ide érkezés, szerinti sorszámozással kerül be minden fejfa, helyesebben ennek megállapítható valamennyi szükséges adata, mint: lelőhely, a fényképezés vagy rajzolás ideje, a halott neme és kora, az elhalálozás éve, amely adat egyúttal a fejfaállítás időpontját is mutatja, amiből viszont a fejfa kora állapítható meg; továbbá a fejfa hároimirányú mérete, színe; végül a szerző, — s ha publikálva van, úgy a mű — könyv, folyóirat — neve, megjelenési helye, éve, amennyiben még közölve nincs, akkor 'annak a szervnek a neve. ahol a film vagy rajz van, és az ottani leltári szám; magángyűjtő esetén ennek neve, lakhelye. Végül -hivatkozás a helyirnutatóra és a rendszerezésire, ahol a fénykép megtalálható gyűjteményünkben; a fejfakarton ugyanis szisztematikus rend szerint Ikerül szekrénybe. Még a jegyzet rovatot említjük ímeg, ahova egyéb esetlegesség kerülhet. A harmadik rész maga a gyűjtőszefcróny, ahova mint imént említettük — elhelyezésire kerülnek a fényképkartionok, típusok, altípusok, variációk szerinti rendszerezésben. A nyilvántartás másik eszköze a térkép. Ezen fel van tüntetve mindazon helyiség — tehát református és unitárius lakosságúak —, ahol a temetőkben fejfa jelenlétére számíthatunk, Itt megjelöljük a már ismert lelőhelyeket, így azután pontosan (megállapítható, hol kell még kutatást végezni. A terepmunkának vannak még különleges változatai, amelyek eredményeinek lerögzítése szintén fontos adatai archívumunknak. Ilyen pl. a temetői Ifejfastatisztifca, Abból, hogy feljegyezzük egy-egy temető fejfafoirmáit, még mindig nem. kapunk egészen pontos képet az egyes fejfatípiusok, formaváltozások megjelenési, elterjedési intenzivítására. Ezt csak úgy kapjuk meg, ha .a temetők teljes fej faállományát, valainenynyi fontos adatával együtt, pontosan számiba vesszük. Eddig Baranya megyéből tíz ilyen számbavétel készült el, e terület különböző vidékeiről. Egy ilyen temetöstatisKltlka tartalmazza a következőket: Alaprajz {sematikus vázlat), minden sír berajzolásával (sorok római, sírok arab számokkal jelölve), minden síron a található sírjel, a fejfák lényeges adatainak feljegyzése (nem,, kor, év, típus). Az ilyen »fejifakaltaszter« alapjain pontosain kiszázalékoilhatók az egyes jelenségek (pl. formaváiboziatok korokhoz;, nemekhez való viszonya, időbeli változásai stb.), s így készülhet el a vizsgált temető leghitelesebb és félreérthetetlenebb összképé. E fontos dokumentumok gyarapítása is célja archívumunk fejlesztésének. Féfjfakutatásunk újabb módszere a filmezés. Megkezdtük a, temetők, illetve fejfák színes diafilmen való megörökítését. Archívumunk ezzel is gazdagodott, és fog a jövőben mégj óbban. Az eredmények mellett egy sajnálatos hiányosságról is meg kell emlékezni. Mozgófilmet eddig még nem sikerült készítenünk. A fejfakutaítással kapcsolatban ugyanis idevonatkozó népszokásokat is meg szándékozunk örökíteni, jelesen a fejfa készítését, temetéskor iállítását. És ha már a szokásokig jutottunk, hadd említsünk meg egy nagyon ritka, de bizonyára nagyon ősi szokást a fejfával kapcsolatban, Az eddigi kutatásaink közben egyedül osalk az Ormánságból került elő. Ha menyecske volt a halott, fejfájára rászögelték a fejkötőjét; lány halott esetében egy meghasogatott selyemkendőt. A szokás gyakorlása már a század elején megszűnt, de emléke még néhány öregnél él. Ezek segítségével megpróbáljuk ez ősi szokás rekonstrukcióját filmre venni. Eddig — az utóbbi kis folklorisztikus részlet kivételével inkább csak a fejfa moirfológikus jellegével foglalkoztunk. 'Pedig a fejfának népművészeti téren is van sok mondanivalója. Természetesen e területeit sem hanyagoljuk el, erre is tekintettel vagyunk. Az alkalmazott díszítő elemek száma, ha nem is olyan gazdag, mint a for-