Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Muzeológia - Zentai, János: Fejfaarchívum Pécsett

246 ZENTAI JÁNOS már eredményről ás számolhatunk be, két pont­ról van kevés adatunk. A összmagyar fejfakép megalkotásához remélhetőleg — bárha' nehezem is — sikerülni fog hasznos adatokat szerezni e területekről is Rendszerezés. Egy gyűjtemény rendszer nél­kül elképzelhetetlen. Mint új, -.különleges gyűj­temény, a mienk előzményeket nem követhet, magunknak kell azt kialakítani. Eleinte, aurakor csak néhány száz fényképpel rendelkeztünk, ez még nem mutatkozott szükségesnek. A fényké­peket felragasztottuk kar bonokra, melyekre rá­került a lelőhely — község, illetve megye, város —, valamint a szerző neve, a publikáció — könyv, folyóirat — megnevezése, megjelenési éve, vagy az illető szerv, múzeum neve, a fény­kép leltári száma. Ahogy szaporodott a gyűjte­mény, létrehoztunk egy kezdetleges nyilvántar­tást — ideiglenesen. Ez csak egy füzetből állott, ahova betűrendben belkerültek azok a helység­nevek, ahonnét anyagunk van. A kartonokat pe­dig a helységek betűrendjében ^helyeztük fiókok­ba. Most, hogy már több ezer fényképünk van, egy alaposabb rendszerezésre, nyilvántartásra lett szükségünk. Ez most áll kidolgozás alatt. Egy hármas tagozódású rendszer, melynek lényege a következő. Első rész a földrajzi mutató. Egyelőre még a régi .nyilvántartás van meg, még nem el­döntött, hogy ínyilvántairtókönyv lesz-e vagy karton rendszerű. Ebben a fejfák lelőhelyei tar Mlhatők meg szoros abc rendben Aba-tól Zsurkiig, ahonnét csak fej fánk van. A helység megnevezése után minden fejfa egyenként fel­tüntetve, így a helységgel együtt rögtön látjuk az onnét származó fejtfák' számát is. Itt megtalál­ható még a hivatkozás is, hol található meg min­den egyes fejfa féinyképtkiartonja, illetőleg adatai. A második rész a törzskönyv. Ide érkezés, sze­rinti sorszámozással kerül be minden fejfa, he­lyesebben ennek megállapítható valamennyi szükséges adata, mint: lelőhely, a fényképezés vagy rajzolás ideje, a halott neme és kora, az elhalálozás éve, amely adat egyúttal a fejfaállí­tás időpontját is mutatja, amiből viszont a fejfa kora állapítható meg; továbbá a fejfa hároim­irányú mérete, színe; végül a szerző, — s ha pub­likálva van, úgy a mű — könyv, folyóirat — neve, megjelenési helye, éve, amennyiben még közölve nincs, akkor 'annak a szervnek a neve. ahol a film vagy rajz van, és az ottani leltári szám; magángyűjtő esetén ennek neve, lakhelye. Végül -hivatkozás a helyirnutatóra és a rendsze­rezésire, ahol a fénykép megtalálható gyűjtemé­nyünkben; a fejfakarton ugyanis szisztematikus rend szerint Ikerül szekrénybe. Még a jegyzet ro­vatot említjük ímeg, ahova egyéb esetlegesség kerülhet. A harmadik rész maga a gyűjtőszefcróny, aho­va mint imént említettük — elhelyezésire kerül­nek a fényképkartionok, típusok, altípusok, va­riációk szerinti rendszerezésben. A nyilvántartás másik eszköze a térkép. Ezen fel van tüntetve mindazon helyiség — tehát re­formátus és unitárius lakosságúak —, ahol a te­metőkben fejfa jelenlétére számíthatunk, Itt megjelöljük a már ismert lelőhelyeket, így az­után pontosan (megállapítható, hol kell még ku­tatást végezni. A terepmunkának vannak még különleges vál­tozatai, amelyek eredményeinek lerögzítése szin­tén fontos adatai archívumunknak. Ilyen pl. a temetői Ifejfastatisztifca, Abból, hogy feljegyez­zük egy-egy temető fejfafoirmáit, még mindig nem. kapunk egészen pontos képet az egyes fej­fatípiusok, formaváltozások megjelenési, elterje­dési intenzivítására. Ezt csak úgy kapjuk meg, ha .a temetők teljes fej faállományát, valaineny­nyi fontos adatával együtt, pontosan számiba vesszük. Eddig Baranya megyéből tíz ilyen szám­bavétel készült el, e terület különböző vidékeiről. Egy ilyen temetöstatisKltlka tartalmazza a követ­kezőket: Alaprajz {sematikus vázlat), minden sír berajzolásával (sorok római, sírok arab számok­kal jelölve), minden síron a található sírjel, a fejfák lényeges adatainak feljegyzése (nem,, kor, év, típus). Az ilyen »fejifakaltaszter« alapjain pon­tosain kiszázalékoilhatók az egyes jelenségek (pl. formaváiboziatok korokhoz;, nemekhez való viszo­nya, időbeli változásai stb.), s így készülhet el a vizsgált temető leghitelesebb és félreérthetetle­nebb összképé. E fontos dokumentumok gyara­pítása is célja archívumunk fejlesztésének. Féfjfakutatásunk újabb módszere a filmezés. Megkezdtük a, temetők, illetve fejfák színes dia­filmen való megörökítését. Archívumunk ezzel is gazdagodott, és fog a jövőben mégj óbban. Az eredmények mellett egy sajnálatos hiányosság­ról is meg kell emlékezni. Mozgófilmet eddig még nem sikerült készítenünk. A fejfakutaítással kap­csolatban ugyanis idevonatkozó népszokásokat is meg szándékozunk örökíteni, jelesen a fejfa ké­szítését, temetéskor iállítását. És ha már a szoká­sokig jutottunk, hadd említsünk meg egy na­gyon ritka, de bizonyára nagyon ősi szokást a fejfával kapcsolatban, Az eddigi kutatásaink közben egyedül osalk az Ormánságból került elő. Ha menyecske volt a halott, fejfájára rászögel­ték a fejkötőjét; lány halott esetében egy meg­hasogatott selyemkendőt. A szokás gyakorlása már a század elején megszűnt, de emléke még néhány öregnél él. Ezek segítségével megpróbál­juk ez ősi szokás rekonstrukcióját filmre venni. Eddig — az utóbbi kis folklorisztikus részlet kivételével inkább csak a fejfa moirfológikus jel­legével foglalkoztunk. 'Pedig a fejfának népmű­vészeti téren is van sok mondanivalója. Termé­szetesen e területeit sem hanyagoljuk el, erre is tekintettel vagyunk. Az alkalmazott díszítő ele­mek száma, ha nem is olyan gazdag, mint a for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom