Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Művészettörténet - Hárs, Éva: Képző- és Iparművészeti régióközpontok kialakulása (A vidéken dolgozó művészettörténészek tudományos feladatai)

236 HÁRS ÉVA a kép, amelyet a szakirodalom a művészet történetéről, az egyes alkotókról kialakított s ha korrekcióikra szaruknak bizonyos tételek, megállapítások, nem elsősorban az attain! művészettörténészek feladata-e, hogy erre rámutassanak? A Dunántúl kultúrtörténeti múltját áttekintve egyre sürgetőbb feladatnak tartam, hogy tájegységünk sajátos arculatát, feledésbe menő értékeit a" művészettörténet területén is felmérjük. Jóllehet a Dunántúlion nem voltak szervezett művésztelepek, mint az Alföldön, Nagybányán, vagy Szentendrén. Az itt élő művészek látszólag elszigetelten, visszavonultan alkották meg életművüket. Történelmi fejlődésében és összefüggésében szemlélve azonban a dunántúli képzőművészet alakulását, fény derül arra, hogy bár nem kollektív alkotóműhelyben, mégis kialakult egyfajta sajátos arculatú »dunántúli« művészet. Az itt élő festők és szobrászok — Rippl-Rónai, Egry József, Csók István, Vaszary János, Borsos József, Bartha László, Martyn Ferenc — alkotásaiban központi szerepet kapott a dunántúli, balatoni táj és az itt élő ember ábrázolása. A Balaton és a Mecsek ma is jelentős mértékben alakítja, befolyásolja a képzőművészét arculatát. A felsorolt — európai viszonylatban is jelentős •— •művészek munkásságában figyelemre méltó tényező az, hogy mesterségbeli tudásúikat, művészi kultúrajónkat a századeleji Párizsban alapozták meg, ahol a forradalmi erejű, haladó művészeti mozgalmak kezdődtek, szemben a .müncheni és római akadémiákról hazánkba áramló akadémikus és neoklasszicista stílusfelfogással. Ez a francia igazodás, a dunántúli sajátságokkal ötvöződve, az alfölditől lényegesen eltérő fejlődést biztosított az itteni képzőművészetnek és e problémák vizsgálatával, feldolgozásával még adósok vagyunk. Ehhez kapcsolható az az igény, amellyel a ma élő képzőművészet a tudományos kutatás, felé tekint, s megfordítiva-, a tudományos kutatók érdeklődése its indokolt a mai képzőművészet irányában. Mint emüítettem, a Képzőművészek Szövetsége öt területi szervezete átfogja az ország élő képzőművészetét. A Területi Szervezetek munkájúik jelentős mészét a művészettörténészek és rajtuk keresztül a múzeumok segítségére alapozzák. Múzeumok rendezik kiállításaikat, ezekhez nemcsak helyet, de technikai, szakmai segítséget is adnák, művészettörténészek írják a kiállítások kritikáit, stb. sitb. Több helyen a kiálMtásikritikákon 'túl értékelő, elemző felmérések is indultak a helyi, élő képzőiművészet publikálása érdeklében, tudományos cikkek, dolgozatok készültek, vagy készülnek egy-egy jelentős, mai művész munkásságáról, életművéről. Ez a munka a vidéken dolgozó művészettörténész szükségszerű kötelessége, amely elől — különösképpen, ha egyedül van — éppen az élet sürgető követelményei miatt — nem térhet ki, bármennyire is érdeklődése szerint esetleg más irányban szeretné inkább kutatásait folytatni. A XX. századi, témák és feladatok mellett a régebbi karok művészété is számos kutatási területet kínál a vidéken dolgozó művészettörténész számára. Ehelyütt elsősorban az európai jelentőségű esztergomi Keresztény • Múzeumra hivatkozom, amely minden bizonnyal még számos megoldatlan (művészettörténeti problémát rejt és itt kell felvetni azt a kérdést is, hogy miként lehetne az esztergomi Balassa Bálint Múzeum művészettörténészeit a Keresztény Múzeum gazdag anyagának feldolgozásába, publikálásába bevonni? Baranyában élő művészettörténész feladata lenne a pécsi románkori kőtár tüzetesebb vizsgálata, a középkori pécsi műhely kisugárzásainak, a dunántúli építkezésekre gyakorolt hatásának kutatása, történeti feldolgozása. A képzőművészeti és építészettörténeti kutatások mellett a vidéki városok sokhelyen .már-már veszendőbe menő emlékeinek számbavétele és gyűjtése is a vidéken dolgozó művészettörténész speciális feladata lenne és valójában csak akkor tűnik ki, hogy milyen sokrétűek ezek a feladatok, s menynyire sürgetően szüséges az elvégzésük, amikor valaki már hozzákezdett a munkához. Tisztelt Koniferencia ! Előadásomban talán túlságosan is sokféle problémát vetettem fel — mégis azt kell (mondanom, csak néhányat — a legégetőbbeket emüítettem, hogy rámutassak arra a feladatsorra, ami megoldásra várón, előttünk áll. Befejezésül a következő határozati javaslatot terjesztem a tanácskozásunk elé: Határozati javaslat Alulírottak, mint az első magyar egyetem alapításának jubileuma alkalmából Pécsett rendezett művésziettönténeti iszelkcióülés résztvevői, a művészettörténeti kutatás regionális feladatainak jobb megvalósítása érdekében az alábbi előterjesztést tesszük: 1. Az utóbbi évek gazdasági és kulturális decentralizálása során kialakult, illtetve kialakulóban lévő regionális kulturális központokat meg kell erősíteni ós az új gazdasági mechanizmus során várható megnövekedett feladataik ellátására alkalmassá kell tenni. Ennek érdekében művészettörténeti régióközpontokat kell kialakítani azokban a városokban, ahol a helyi hagyományok, képzőművészeti vagy iparművészeti gyűjtemény ezt indokolttá és lehetővé teszik. 2. Az anyagi és szellemi erők koncentrálása érdekében más tudományágakhoz hasonlóan koordinálni kell az országban folyó művészet-