Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények. I.
KÉPTÁRUNK ÛJ SZERZEMÉNYEI 221 tónetében. Ez az, időszak, mintegy 7 évtized tartozik a IModern Magyar Képtár profiljába, az értékeillésében, rendszerezésében még korántsem lezárt, nagyszerű 'csúcsokat is elért, a jelennel szorosan összefüggő korszak művészete. A Janus Pannonius Múzeum képzőművészeti leltárkönyvét 19524эеп fektették fel. 153 tétel szerepel .az első esztendőben. Ezek jóirésze a volt Városi Múzeum tulajdonát képező festmények. Ekkor fejeződött be a képek háború utáni összegyűjtése. Mivel a múzeum képeit annak idején közhivatalok helyiségeinek a díszítésére rendszeresen kölcsönadták, a háború alatt sok mű elkallódott. Megjegyzendő, hogy még. ma is bukkan fel itt-ott olyan festmény, amely kimutathatóan ebben az időben került jelenlegi gazdájához a múzeum állományából. A Városi Múzeum gyűjteménye egyébként nem volt különösen gazdag, hiszen az anyagi lehetőség nagyon korlátozott volt. Képvásárlásra alig futotta, jórészt csak adományok révén gyarapodott a képtár. A régi anyag között azonban így is egy-két igen kvalitásos 20. századi mű is található: Aba Nóvák Vilmos: Mennyezetterv 17 , Csók István: Sofcac Temető 81 , Dobrovics Péter: Szalmakalapos férfi, Egry József: Badacsonyi hegyoldal 19 és Badacsony"™, Martyn Ferenc: Torinói részlet és Pécsi (tájkép 21 . Ezeket leszámítva azonban rendkívül provinciális az anyag, és pár kitűnő alkotás önmagában még nem képgyűjtemény. Két évig változatlan maradt a, képállomány, új szerzésire nem került sor. 1955-ben a Művészettörténeti Osztály élére szakképzett művészettörténész került. Az osztály jellegét ebben az időben főként a Zsolnay kerámia — az egyéb kerámia —, egyáltalán az iparművészeti gyűjtemény (bútor istb.) határozta meg. A képzőművészeti leltárkönyv bejegyzése 1955ben folytatódik. Ebben az évben az új szerzeimények száma il 4, főként meglelt régi képek ezek. Jelentős mű mindössze Martyn Ferenc: Budai város kép című festménye 22 . 1956-ban a gyarapodás 41. Először fordult elő, hogy az Állami Vásárló Bizottság festményeket vásárolt a múzeum számára: Bencze László (2f\ Breznay József, Iván Szilárd, Sarkantyú Simon, Soltra Elemér és Somogyi Árpád műveit. 1957-ben egy 17—19. századi metszeteket tartalmazó grafikai anyag került a múzeumba 2 ''. 17 A pécsi temetőkápolnához készült. 18 A művész ajándékozta a múzeumnak 1934-ben. 19 Dr. Török Lajos ajándéka. 20 Vétel a művésztől. 21 A művész ajándéka. 22 A művész ajándéka. 23 Zárójelben a művek száma szerepel. 24 Vétel Greiner Mihály hagyatékából. Majd györekes fordulat következett be a gyűjtés terén. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus saját 'műgyűjteményéből nemes önzetlenséggel egy kis képtárra valót adományozott a pécsi múzeumnak. »A kiváló (muharát nagy gonddal és hozzá'értéssel összegyűjtött műtárgyainak java részét a közösség, a társadalom közkincsévé tette, amikor ajándékával megalapította a Forgács Hann Erzsébetről elnevezett modern képtárat.« 25 A képtár elnevezése: Modern Magyar Képtár (Forgács Hann Erzsébet emlékgyűjtemény) lett. Pogány Ö. Gábor az adományozást a legnagyobbak tettéhez hasonlította: »Gegesi Kiss Pált a múzeumi emberek Hopp Ferenccel, Majovszky Pállal, Fettiidh Ottóval együtt fogják emlegetni, azokkal a jókedvű adakozóikkal, akiket a tudás, a szív és lélek tett gazdagokká, nem is annyira anyagi javaik segítségével lettek mecénásokká, de szerteágazó szellemi tájékozottságuk, hazaszeretetük, érzelmi és 'értelmi érzékenységük révén ... A donátor kívánságára szíves ajándékát Forgács Hann Erzsébet emlékgyűjteménynek fogják nevezni. A gyűjtemény elnevezése jelképesnek tekinthető, a modem magyar képzőművészet izgalmas útját, kísérletező nyugtalanságát találóan jelöli meg. Forgács Hann Erzsébet egyénisége azt a művésztípust személyesítette meg, amelyik korunk sajátos stílusának megteremtésén, századunk időszerű emberi szemléletének elterjesztésén munkálkodik. Megérzi és tudatosítja a művészet új feladatait, úgy tud aktuális lenni formában és 'tartalomban, hogy egyúttal maradandóságot is biztosát alkotásainak. Éppen modernségével dokumentálja a mai élet jellegzetességeit, felzaklatott fantáziával örökíti meg a legűjabfofcori történelem drámai változásait, a kutató elme világnézeti reményeit.« 20 A nemes adomány a névadó Forgács Hann Erzsébet 44 szobrán és 90 grafikáján kívül 53 művész 135 művét foglalja magában. Olyan, főként progresszív művészeket, akik Forgács Hann baráti köréhez tartoztak, akik a művészi kifejezésben keresték az újat és mondanivalójuk az emberi humánumot fejezi ki: Anna Margit (3), Arnos Imre, Barcsay Jenő (5), Bartha László, Bálint Endre (2), Bán Béla, Bene Géza, Berény Róbert (4), Bernáth Aurél (3), Bokros Biermann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla (3), Csáky József, Cserepes István, Deli B. Rózsi, Derkovits Gyula (11), Dési Huber István, Diener Dénes Rudolf (5), Egry József (6), Farkas István (5), Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi (2), Gadányi Jenő (2), Gulúcsy Lajos (7), Hincz Gyula (3), Ká23 Sarkadiné Hárs Éva: Modern Magyar Képtár, Forgács Hann Erzsébet emlékgyűjtemény JPM Évkönyv, 1961. 181. o. 26 Pogány ö. Gábor: Modern Magyar Képzőművészet, Pécs, 1967. 6—7. o. (Katalógus.)
