Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Művészettörténet - Romváry, Ferenc: A modern magyar képtár története. Új szerzemények. I.
220 ROM VARY FERENC nikai próbálkozás érdekességén túlmenően művészi kifejezőerejét tekintve is igen kvalitásos munka. A keramikus Zsolnaynak (fiatalkori festményei a közelmúltban kerülitek a múzeum bíirtokiába 10 . Az 1850 táján if esitett képeik nagyrészt romantikus szemléletűek és a megelőző kor biedermeier hangulatát árasztják. Idealizált tájképek mellett megörökítette Pécs jellegzetes korabeli figuráit is, így Amtmanin Prosper fuvolást, Weidinger Imre fagottost 11 , a vak Hamiséit és az öreg Virsliárust 13 . A szobrászatot Bertalits Mihály és Kiss György egy-két kevésbé jelentős műve képviseli. A 19. századi képanyagnál a gyűjtés lokális kiterjedésű, főként a helyi vonatkozású anyagra korlátozódik, ezáltal esetleges is egyúttal. Kivételt képez ezen a téren az olyan eset, amikor nagyobb gyűjtemény együttes kerül a JPM birtokába 'és ebben múltszázadi festmények is vannak, így jutott a Tompa-gyűjtemény révén a múzeumba az a múltszázadi kis képegyüttes, amely már jelentőssé növeli a koraibbá igen szerény anyagot. A pécsi képtár 19. századi anyagának kiemelkedően jelentős alkotása egy kis méretei ellenéire is monumentális mű, Barabás Miklós: Alföldi táj című akvarellje (2. sz. kép). 1838-ban festette Barabás és ezzel a képpel (hosszú sort indított, az Aliföld festőiségét felfedezve. Monográfusa, Hoffmann Edit írta róla a következőket: »Barabás volt az első, aki magyar tájat magyar szemmel nézett, megérezte az ízét és éppen ezért kétségtelen, hogy a magyar tájfestés megindítója .. . Bizonyos, hogy aiz alföldi táj a gémeskúttal, a végeérhetetlen rónaság, a nádas a gólyával s a könnyű nyári, felhőkkel játszó derült ég a legalkalmasabb arra, hogy a szemlélőben a magyar táj képzetét keltse fel... A motívum felismerésénél is meglepőbb, hogy fogalmazásának mindjárt klasszikus formát tudott adni . . . Nagyszerű az előadásnak minden romantika, minden keresettség nélküli, szűkszavú egyszerűsége. Azóta sokan festették az Alföldet, de mindnyájan az ő elképzeléséhez nyúlnak vissza, amelyhez voltaképpen senkinek sem volt hozzátenni valója. Képének alföldi hangulatát, báját nemhogy túlszárnyalni, de még elérni sem tudta senki.«" Ehhez a nagyszerű, típusteremtő tájképhez Barabás oeuvre-jéből még két portré is csatlakozik. Borsos Józsefinek Szőlős csendélete szerepel a gyűjteményiben. A kompozíció klasszikus felépítésű, az élethűen megfestett gyümölcsöket vízcseppek csállanása teszi érzékletesen élettelivé. 10 Vétel Mattyasovszky Zsolniay Margittól. 11 A két művész közös emlékműve 1866 óta áll a Felső-Sétatéren. 12 Sarkadiné Hárs Éva: Zsolnay Vilmos a festő JPM Évkönyv 1958. 13 Hoffmann Edit: Barabás Miklós 1950. 31. o. Szentgyörgyi János Csendélete már lágyabb festőiségét sejtet, hatásában azonban nem ilyen erőteljes, ment előadásmódja szárazabb, vértelenebb. A portrék sorában talán a legsikerültebb Weber Henrik: Női képmása (8. sz, kép). Porcelánszerűen törékeny 'test, miniatűr-festésre emlékeztető idealizált megjelenítéssel. Györgyi Giergl Alajos, Than Mór és Vastagh György egy-egy jólsikerült portréja egészíti ki az arcképcsarnokot. A tájképek közül Paál László ifjúkori kísérletének tartott Est a Maros partján 14 című képét kell megemlíteni. Fa tanulmánya viszont artiisztikusain szép rajz. Ligeti Antal Tájképének megoldása finoman részletező, míg Telepy Károly stílusa — több tájképpel is szerepel a gyűjteményben — szárazabb, káisizáimítottabb Ligeti stílusánál 15 . Szinyei Merse Pálit egy sejtelmesen borongó hatású kép, a korai korszakából származó: A lovag és az apáca kép viseli (3. sz. kép), Munkácsy Mihályt pedig egy nagyméretű szénrajz, az Enyelgés (7. sz. kép). Lotz Károly Léda hattyúval című képével szerepel. A mazarénus Szoldatits Ferenctől van egy szép Madonna a gyermekkel a gyűjteményben, A histarizáló festészetet, amelynek szerepe a nemzeti öntudat ébresztése terén a. múlt században oly jelentős volt, Orlai Petrich Soma: Zách (Felicián című festménye mutatja be (1. sz. kép). A Zách család tragédiajában egy összetett drámai jelenetnek sűrített képsorát jelenítette meg a művész, illusztratív jielieggel. Így a dramaiság inkább külsőiegesnek látszik, festőileg nem találta el a dráma feszültségét, A kortárs »történetírás^ immiár hagyományos szokássá vált gyakorlatát példázza Vágó Pál festménye a szegedi árvizet megörökítő képihez készített vázlata. 10 Székely Bertalant a Zsolnay portrén kívül két falkép-vázlat képviseli, a Vérszerződés (5. sz. kép) és a Halászbástya mozaikhoz készített terv az Átkelés a Volgán. Benczúr Gyula késői művekkel szerepel. A Nőrabló kentaur (4. sz. kép) imár a 900-as évek táján készült a nagy történelmi vásznak után. Az idős Benczúr ragyogó festői eszközökkel megoldott képe gunyoros önfintornak is tekinthető. Egészen más világ Wagner Sándor Debreceni ötösfogata I(Í6. sz. kép). iMinden részletesen és pontosain kirajzóit, pillanatba merevedett állókép, a valóságnak fényképszerű mása, A kép hitelét annak dokumentatív jellege biztosítja. Ennél a száraz, tényközlő, leíró jellegű piktúránál azonban többre, kifejezőbbre törekedtek a festők. Nagybányán az Akadémiai és a műcsarnok avult szellemétől eltávolodva egészéges és friss, korszerű szemlélet kezdett meghonosodni ós ezzel új fejezet nyílt a magyar festészet tör14 Lázár Béla: Paál László 30. o. 15 A 7 festmény közül 5 a régi városi múzeum anyagából, 2 a Tompa-gyűjteményből származik. 10 Szeged szebb lesz mint valaha.
