Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
168 SZÉKELY GYÖRGY törekvés nem jelentett szakítást az idősebb egyetemmel, hogy egyelőire még Hedvlig királynő sem goinidotlt ilyenre. Hiszen ő alapított a litván teológiai haíllgaltók részére kollégiumot Prágában. Az óvárosiban vásárolt házát: a régi Jeruzsálem-épületét, IV. Vencel király engedélyével. A királynő örökjáradékot biztosított a kollégium számára. 1397-1Э6П érkeztek a bursába az első litvánok 78 . A középHeurópái egyetemalapítások kari felépítése és irányzatai párhuzamokat a korabeli néimet egyetemalapításokban lelitek. Heidelberg 1386-ban I. Ruprecht paloltagróftól alapított egyetemén 1401-ig a hallgatóság csak mintegy 20 %-a került ki a clerfioi soraiból. Orvosokat is képeztek itt. Alapításaiban és megerősítésében nagy szerepük volt az eltávozott prágai magistereknek: Konrád von Soltau teológus (1386 végén távozott a cseh fővárosiból), Dittmair Schwerte filozófus, Johann Noéit jogász. 1387-ben reiktorrá egy a Sorbonneról átment professzort választottak. Konrád von Soltau mimt Ruprecht palotagráf tanácsadója játszott vezető szerepet az egyelem életéiben, 1393-iban 'maga lett a rektor. 1397-ben ezt a tisztet Krakkói Máté töltötte be Heidellbergfoen. Konrád von Soltau és Krakkói Máté 1400-ban Rupreehtet római királysága kérdésében is támogatta, Vencel cseh királlyal szemben. Köln 1388-íban alapított egyeteme ellentmondásos. Első rektora a domonlkosrendi Theoderidh von Münster prágai magister volt. Kezdettől rendelkezett teológiái karral, mégis 1465ig 'hallgatóinak csak kereken 35 %-a volt pap és szerzetes. Ugyanakkor az egyetlen egyetem volt Németországban, amelynek kezdetitől volt római jogi tanszaka és oktatói között több legista volt. Súlyát mutatja, hogy 1410-iben már a kölni egyetem kiváltságait is mintául vették az óbudai egyetem privilégiumaihoz. A kölni egyetem sok flamand és holland magistert és hallgatót elvont — már csak földrajzli helyzeténél fogva is — Prága egyetemétől. Erfurt 1392-ben végre sikerült egyetemalapításának jogi alapja VI. Orbán pápa 1389 J ben kiállított megerősítő bullája, amiben Adolf maiinzi érseknek szerepe volt. Orvosokat is képzett ez az; egyetem. Az egyetem megszervezésében nagy részt vállalt Konrad von Soltau, 'mint a mainzi érsek kancellárja. Würzfourg 1402-bein alapított egyeteme csak 1411-ig élt. Az egyetemalapítások sora a néimet hallgatók figyelemreméltó részét vonta el Prágából, már csak távolsági lés anyagi okokból is. A nemeit egyetemalapítások közül eltérést jelent a közép-európai hullámokhoz képest Köln és Erfurt egyeteme: ezeknél a városi szerep sokkal kieimelíke^ dőblb. Mindkét egyetem kezdeményezője maga a város volt, amit széleskörű önkormányzatuk, gazdag polgárságuk biztosíthatott. 7S Morawski: i. m. I. 68. Az egyetemi átcsoportosulás egyik jele többek között az, hogy a heideibergi egyetemen 1409 és 14H9 között a hallgatók több mint 48 %-a volt klerikus. Az áitcsopoirltcsulás jelei különösen megfigyelhetők Leipzig 1409-ben alapított egyeteme esetében, amely már eredete niliatt is figyelmet vívott ki. Hamarosan orvosokat, is képeztek benne. Heidelberg, Erfurt és Leipzig egyetemén az ockihaímlizmius (nominalizmus) erősen képviselve veit, ami határozott állásfoglalást jelentett az áramlat ok harcálban. Csak Kölniben nem sikerült az egyetemi hatóságokat rávenni a realizmus elvetésére, a nominalizmus javára — itt Albertus Magnus és Aquinoi Tamás tanai maradtak uralkodók. Ez magyarázza meg, hogy amikor egyesek Hus eretnekségét filozófiai realizmusával magyarázták, ezt a kölni egyetem igaztalannak minősítette. De a legkompetenísebb egyetem e tekintetben az ellenkező álláspontot elfoglaló Párizs maradt. Pierre d' Ailly teológus, 1389-től az egyetem kancellárja az eretnekek kalapácsa melléknevet nyerte és vezető szerepet játszott a konsitainzi zsinaton. Jean de Gerson teológus, 1395-401 a párizsi egyetem kancellárja O'dkhamiísta nézetei mellett az isiten tapasztalati tudományának misztikus elsőbbségét vallatta s a reális!tákat azzal vádolta, ihogy a meg nem érthetőt megérteni akarva eretnekségbe torkollanaik 79 . A közép-európai egyeteimnék s egyetemre járók saraiban világos állásfoglalásra és irányzatok kialakulására, a legidősebb egyetem mélyreható átalakítása, a kutná borai dekrétum (1409) vezetett. A prágai egyetemien akkorra egyre több cseh tanult, ezek haladó része a cseh követelésekhez és a filozófiai realizmust követő, az emberi érteleim jelentőségét hangoztató mesterekhez csatlakozott. Az utóbbiak közül Hus János és Prágai Jeromos tűnt ki, akik némi averroista tendenciát is képviseltek. IV. Vencel — bár mint jogigénye szerint római király is renidelkezhetettt volna — cseh királyként határozott. Ezt Jan z Jeseniöe cseh egyetemi magister Défemsio mandat! regis Wenceslai című írása (1409 februármáireius) ki is emelte, hiszen az ő számára vitathatatian volt az egyetemnek a cseh királyság alá tartozása. A dekrétum maga azt mondja, hogy ái római királynak minden ember jólétére, a cseh királynak elsősorban a maga f ffldijiei és- alattvalói javára kell tekintettel lennie, a felebarátot kell előnybe helyeznie az idegeninel szemben. A kutná horai dekrétum fellépett a cseh akadémiai 79 Grundmann: i. ím. 5, 7—9, 12, 27.; Winter: i. rn. 74, 141, 155, 160—161.; Kozlowska—Budkowa: i. m. 40.; Copleston: i. m. 137, 153—1154.; Vetulani: i. m. 22.; Conrad: i. m. I. 276, 456, 489, 492.; Zsigmondkori Oklevél tár II/2. 7801. sz.; Fraknói: Nyomozások (1892) 194.; F. Mihály—Lócsy—Holl: i. m. 22.; Novotny: 1 m. 84.; Delorme, Jean: Chronologie des Civilisations (Paris; 1956) 191.