Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban

166 SZÉKELY GYÖRGY lyen állítsa helyre az óbudai egyetemet. Ered­ményt is ért el, s az egyetem kancellárja a min­denkori óbudai prépast lett. Az egyetem felállí­tásának körülményeit a pápa Branda Castiglione piaoenzai püspökkel, amint pápai irieferendairiiusisal vizsgáltatta meg 68 . A krakkói egyetem helyreál­lítása előkészületeiben szerepe lehetett Krakkói Máté mesternek, akli ugyan 1388-^ban visszatért Prágába, de onnan Lengyelországba távozott, továbbá a cseh ciszterci Stefcna Jánosinak. Krak­kó feléledésében jelentős állomás volt 1397, aimi Hedvig (Jadwiga) lengyel királynő nevéhez kap­csolódik. Az említett esztendő január 11-ém já­rult hozzá IX. Bonifác a krakkói teológiai kar felállításához. A királynő egyengette férjénél és a királyi tanácsinál az egyetem új megnyitását és anyagi alapul lekötötte kincseit. Az 13'99-ben el­hunyt királynő végrendelete is állást foglalt az egyetem új megnyitása melllett. 1400 körül elké­szült az egyetem legrégibb rektori jogara 69 . De 1400-flban lett a krakkói egyetem újra felállítása a Szt. Anna-utcai királyi kollégium egyetemnek átadásával végleges ténnyé, ezért emlékeztek már az 1420-as években Jagelló Ulászlóra mint egyetemalapítóra. Nem véletlen, hogy végülis a Jagelló-egyebem nevét őrizi be meg máig a krak­kói neves intézmény. A tényleges újjáalakulást jelzi, hogy a XV. század elején több tucat böl­csész, teológus és jogász professzora volt a krak­kói egyetemnek és hogy már a század első har­madában oktatóinak többségét maga képezte. Az odkhamizmus (nominalizmus) erősen képviselve volt az újjáalakult egyetemen. Ez már. olyan ideológiai, filozófiai iránnyá vált, hogy megfért az egyetemnek a krakkói püspök alatt állásával és a tanszékek egyházi javadalmakkal való do­tálásával. Amikor az egyetem megerősödött, ké­pes volt visszabocsátani a ciszterci Stefcnát a prágai egyetemnek, ahol a Wyclif tanai elleni hairc szószólója lett 70 . Míg Bécs ós Krakkó dokumentumaiból jól kö­vethető az újjáalakulás, Pécs és Óbuda egyete­mének egymáshoz való viszonya máig tisztázat­68 Zsigmondkor! Okleivéltár II/2. 7601, 7803. sz.; Fraknói: Nyomozások... (1892) 193—194.; Kardos: A magyarországi... 82.; F. Mihály—Lócsy—Holl: i. m. 22. ; Bónis: Repertórium... 4. 69 Copleston: d. m. 137.; Skubala—Tokár ski: i. m. 23—24.; Morawski: i. m. I. 67.; Lepszy: i. m. 15.; Pieradzka, Krystyna: Umiwersytet Krakowski w sluzbie panistwa i woíbec soborów Konstancji d Ba­zyled (Dziejie Undwensytetu Jagielloniskdego .. . I.) 92.; Winter: li. m. 142, 161—162.; Kozlowska—Budkowa: i. m. 89. 70 »Sub anno domini iMdllesdmo quadrigenfesdimo Collegium aime vniuersdtatis study cracowiensis est dnstitutum per Serenissimum Invictdsisimumque prdincdpem Wladiislaum dei gratia Regem polonie . ..« Kozlowska —Budkova: d. m. 44, 88.; Skubala —To­karski: i. m. 24, 17.; Copleston: i. m, 137.; Gieysz­tor — Herbst —Lesnodorski: i. m. 43.; Lepszy: i. m. 15—16.; Winter: d. m. 142. Ian: egymás mellett is fennálltak volna? Fügedi Erik Alsámi Bálintról, az 1374 óta pécsi püspök­ről és neves diplomatáról írt tanulmányában egyetemi kancellárságával kapcsolatos működé­sére a két ismeirtnél (1376 és 1386/9—1404 között) újabb adat nem került elő. A szerző az 1389 és 1404 közötti bulláival foglalkozva fel sem vetet­te azt a feltoliuló kérdést, hogy 1389 után — Óbudára tekintettel — hazánkban egyszerre két egyetem működött volna? A kérdést Csizmadia Andor sem veti fel, aki pedig eredetiben is fel­kutatta ezt a pápai oklevelet. Pedig éppen az ök­levél miatt felvetődő, sőt kikerülhetetlen kérdés ez. Mindenesetre nem tarthatjuk kizártnak Kar­dos Tibor felfogását, aki »a pécsi helyébe Bu­dán« alapított intézményről írt 71 . A második egyetemalapítási hullám eltérő jellege miatt azonban Krakkó és Bécs egyeteme sem egyszerű folytatás. Óbuda egyeteme is új, nem pedig Pécs áthelyezett továbbélése. A prágai Processus judiciarius korabeli átül­tetése magyar viszonyokra kétségtelenül össze­függ a prágai egyetemi tanulmányokkal, ame­lyek mind a pécsi, mind az óbudai egyetem léte idején folytatódtak. A prágai jogi kar hallga­tója volt 1383-ban Budai János, 1395-ben pedig Pöistyéni Tamás. Budai Jánosra a prágai jogi ta­nulmányok olyan hatással voltak, hogy mint bar­si főesperes és eszteirgoimi kanonok 1396 táján átdolgozta az egyetemien megismert Processus judieiairiust, egy prágai jogtanár művét, majd leíratta Pöstyéni Tamással, mint a Krisztus sze­gényei kollégium tagjával (aki Prágában maga is találkozott az eljárásjogi művel). A szegény egyetemi hallgatók említett kollégiuma az esz­tergomi egyházmegyében már ezért is érdekes értelmezési problémákat vet fel: IX. Bonifác pá­pa 1399 április 28-án közölte akaratát az eszter­gomi Tamás-egyház prépostjával, hogy az hagy­ja jóvá Márkus fia János eszteirgoimi kanonok és barsi főesperes intézkedését, aki Esztergomban a szegény egyetemi diákok számára koUégliumot alapított (Collegium pauperum Soolarium, qui liteiraruim studio in loco, ubi illud vigeat genera­le, in qualibet licüta facilitate insistere delbeaint) 72 . De melyik lehet ama egyetem, az ismert, híres intézmény, amelynek székhelyét meg sem kel­lett nevezni? Óbudára gondolhatunk talán? Vagy a prágai egyetemre? A prehuszita kor kulturális 71 Áldásy: d. m. 16.; Bercsényi—Pogány: d. m. 22.; Fügedi, Erik: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem máso­dik , kancellárja {Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből.) 106.; Csizmadia: d. >m. 125.; Kardos: A 'magyarországi... 81. 72 Barta: Középkor-végi... 109.; Bar ta Etienne: L'Université Charles de Prague et la Hongrie (Re­vue d'Histoire Comparée, 1948) 219—220.; Vatikáni Magyar Okirattár 1. sorozat 4. к. 156. sz.; Zsigmond­kori Oiklevélltár I. 5823. sz.; Jirecek: i. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom