Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)

Természettudomány - Horvát, A. Olivér: A mecseki erdei növénytársulások jellemzése karakter- és differenciális fajaik és flóraelemeik alapján

16 HORVÁT А. О. A mecseki QueroonFagetea fajok közül a Rosa arveinsis, Fraxinus oirnus és Potentilla miorantiha a Magyar Középhegységben ás megvan, míg az Arum malculatum—általicum és Tamus communis eléri a Bakony könnyekét. Egyébként ebből az alosztályból 5 karaktenfaj (9 közül) mindegyik társulásiból kimutatható. A mecsetei Quercetalia és Fagetalia sorozati karaktenfaj ok is jól elkülönülnek és igen kevés ugrik át közülük a szomszéd alsorozat társulásaiba. Nagyon jellemző, hogy az átugró 5 fajból 4 a száraz, cseres-tölgyesekben található, melyek közismertein összekötik a vegyes gyertyános-tölgyes, meg bükkös erdőiket a iszubmediterrán, igen száraz tölgyesekkel. Arealgeografliai szempontból vizsgálva a mecseki erdők karakter- és differenciális fajait, megállapíthatjuk, hogy egy-két Fagetalia faj kivételével (európai Veronica momtana, mely szépen összeköti a baranyai hegyek és az Ormánság gyertyános-tölgyeseit, mint közös karakterfaj; közép-európai alpesi, illetve közép-európai Omphalodes siooirpioides, Stachys alpina) a legtöbb karakter- és differenciális faj a délkeleti flóraele'm (balkáni, balkán-painnóniai, szubmediterirán, szubmediterrán-atlanti (helyesebben szúbatlanti), balkán-appenini, szubmediterrán közép-európai, illyr, pontus-szuibmediterrán, európai, Ikontineintális és szarmata faj). Ez mutatja, hogy a Mecseiket a felsorolt délikeleti fajok jellemzik és különítik el az ország többi részének flórájától és vegetációjától, bár sok flóraeleme és karakterfaja közös a Magyar Középhegységével (33-ból 22), de ebből a 22 fajból 6 csak a Bakonyig jut el. A többi fiáraelemeik csak a Mecsekre, valamint a Mecsekre és a Délkelet-Dunántúlra közösen jellemzőek és a Balkánnal, főleg a szerb flórával és vegetációval való rokonságot mutatják, de ugyanígy mutatják a rokon vonásokat a Magyar Középhegységgel is, főleg annak legdélnyugatibb tagjával, a Bakomnyai. Mindezek alapján a mecseki flór a járás (M ECSEKENSE) a délkelet-dunántúli flóravidékhez (TRANSDANUBICUM ORIENTALI-MERIDIONALE) tartozik a magyarföldi (PANNONICUM) flóratartoimányon belül erős középnyugat balkáni, tehát nem myugatbalkana {illyr) beütéssel. Ez а Mecsek délkelet felé való kitettségéből is következik. Az összes karakterfajok °/o-os eloszlása a gyakoribb mecseki erdőtársulásokban csoporttömegük alapján Quercetea pubescentis ebből : Querco-Fageteaque Cotinetalia Quercetalia Species silvoeostepposae Querco-Fagetea Festuco-Brometea Species concomitantes Fagetalia I: Cotino-Quercetum pubescentis •mecsekense VI: II: Orno-Quercetum pubescentis mecsekense VII: III: Quercetum petraeae-cerris ímecsekense IV: Mercuriali-Tilietum argenteae mecsekense VIII: V: Querco petraeae-Carpinetum mecsekense I II III IV V VI VII VII] 68 90 64 28 23 11,5 0,1 13 53 60 41,6 67 97,8 76 36 13 12 51 24 2 12 9 18 16 7 9 0,2 12 55 16 12 0,4 — — — — — 5 24 3 5 4 1 23 5 1 1,5 0,5 43 5 24 3 5 4 1 1 __ 1 13 76 87 Pinetalia 38 60,4 Ulmion 37 Fagetum silvaticae mecsekense Deschampsio — (Luzulo-) Fagetum mecsekense Fnaxino angustifoliae — Ulmetum submecsekense I. A főasszociáció karakterfajainak elemzése azt mutatja, 'hogy a bokorerdőben a legtöbb a Queroetalia, a Festuco-iBronietea és az erdővel kevert sztyepp fajoknak a száma. II. A mészkedvelő tölgyesek vezetnek a Quercetea pubescentis fajok nagy számával, aimi érthető, mert a bokoirerdőben még sok a füves társulások faja (40 %). III. A száraz, cseres-tölgyesekben nagy értéket ér el a QuerconFagetea fajok száma, és a részben ültetett cserfa magas csoporittöcmege miatt a Cotiinetalia karakterfajofc száma is a legmagasabb aiz. összes mecseki erdei főasszoeiációk között. IV. Érdekes közbülső helyzete van a tölgyesek és bükkösök — gyertyános-tölgyesek között a Keleti-Mecsekben található hárskőriserdőknek. Ez a közbülső átmeneti jelleg megnyilatkozik a Quercetea pubescentis, Cotinetalia, Quercetalia, QueroonFagetea és Fagetalia karakterfajok százalékos aránya tekintetében egyaránt. 1 %-kal szerepelnek a niitrofiil fajok, mint kísérő elemek. V. Hasonlóak egymáshoz a gyertyános-tölgyesek és bükkösök azzal a különbséggel, bogy a bükkösökbein több a Fagetalia karakterfaj. VI. A gyertyános-tölgyesekben magasabb a százalékos csoporttömeg értéke a Queroetalia fajoknak.