Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1967) (Pécs, 1968)
Helytörténet - Székely, György: A pécsi és óbudai egyetemalapítások helye a középeurópai egyetemalapítási hullámokban
156 SZÉKELY GYÖRGY gai egyetemre Angliából, Franciaországból, Lombardiából, Magyarországról, Lengyelországból és a környező országokból érkező hallgat ókról 8 . Csehország és a cseh nyelv súlya a német-római birodalomban azonban kezdettől figyelmet érdemel, a birodalom első északi egyeteme szempontjából is. IV. Károly nemcsak német, de cseh királyként is járt el az alapításkor. Ezért állíthatja utóbb Hus János, hogy a kutná borai dekrétum összhangban van Károly alapítólevelével (j'uxta fundationem). A cseh királyság rangjára jellemző, hogy a német aranybulla a világi választófejedelmek között első helyen szerepelteti és az összes választóifej edefimek fiainak a német anyanyelv mellett az olasz és szláv nyelv megtanulását írja elő. Károly meg nem valósult gazdasági tervei (a Prága—Frankfurt, Velence— Prága—Hamburg utakkal fellendített ikeleti kereskedelmi központ kialakítása) is Prága, Csehország birodalomközpont szerepét lettek volna hivatva realizálni 9 . A prágai akadémiai nemzetek felépítése és jellege ebből az összetett helyzetből (következett, 1368-ból — tehát a pécsi egyetem alapítása utáni időpontból — maradt fenn a prágai egyeltem statútumainak 12. pontjában az alkadéimiaà nemzetek felépítése. A szöveg négy akadémiai nemzetet soirol fel: 1. a csehekét (amelyhez a morvák, magyarok és szlávok kapcsolódtak, utóbbiakon a szlovákokat értem, más felfogás a délszlávokat, oroszokat, ukránokat) ; a csehországi és magyarországi németek is a cseh akadémiai nemzetibe számítottak, 2. a lengyelekét (kezdetiben túlnyomó keleti német telepes többséggel). 3. a bajorokét (bajorok, svábok, frankok, hesseniek, rajnaiák, vesztf áliaiak). 4. a szászokét (benne északnémetek, dánok, svédek, finnek, észtek is). Ebből eredt az a kezdetben természetes, később fájdalmas jelenség, hogy a csehek szinte mellékes szerepet kaptak az egyetem vezetésében (1368 és 1390 között a 49 bölcs észdékán közül csak 6 volt cseh) 10 . A közép-európai egyetemek mellett mint előzmény és mint kiegészítő intézmény tűnik fel a domomkosrendi oktatás, így érthető, hogy egy rövid cseh krónika fenntartotta 1347-mél a papok főiskolájának (stúdium seu collegium cleri8 Chaloupecky, Václav: L'Université Charles à Prague de 1348 à 1409. (Prague, 1948) 61. 9 Grundmann: i. m. 12.; Vanëéek: i. m. 64.; Conrad: i. m. I. 259.; Regesta diplamatica nec non epistolaria Bohemia© et Moraviae Pars VI ïasc. II. éd. Mendl, B. (Pragae, 1929) 500. sz. 10 »De nacionibus universitatem conistituentibus.« Chaloupecky: i. m. 165.; Grundmann: i. m. 18.; Hunfalvy, Pal: A magyar huszitákról. (Budapesti Szemle 45. к. 1886) 462.;' Vanëcek: i. m. 58, 60—61.; Jirecek, Jos.: Über die culturellen Beziehungen der Ungarn und Böhmen im XIV. und XV. Jahrhunderte und über die ungarischen Huait en (Zprávy о zaredanú kralovské ceské spolecnosti nauk tr. filos.-his.tor .fiiMogioká 1885) 101. s. 'köv.; Winter: i. m. 113—114. corum) alapítását Prágában. Vallóban abban az évben a, bolognai domonfcosrendi nagykáptalan IV. Károly római király kérésiére hivatkozva határozta el egy dominikánus főiskola létrehozását (stúdium generale in conventu Pragemsi), lectorául Johannes de Tatmbaoo (Johann von Dambach) németországi dominikánust tették meg. Dambach ezáltal a prágai egyebemnek egyik szervezője lett. De a rendi főiskolák 1384-dg elég önállók az egyetemen belül. A domonlkosrendiek a bécsi egyetem szervezésénél is közireniűködtek. Utóbb a kölni egyetem és talán áz óbudai egyetem a domonokosrend egy-egy főiskolájához kapcsolódott mint előzményhez. Pécsett is volt domonkosrendi teológiai iskola az egyetem létrehozása idején, bizonyos mértékig pótolva egy hittudományi kart. Az egyetem prédikáciiószolgálatát is a pécsi doniomkosirendiek voltlak hivatva ellátni, de hogy az erre utaló beszédek az egyetem létrehozása előtt vagy után készültak-e, az bizonytalan. Legutóbb Petrovich Ede 1360-ra, Kardos Tibor az 1358/62, méginfcább 1369/87 évekre datálta a. beszédeket. A domonkosrendi elképzelések — Petrovich végeredménye aláhúzza ezt •— és a pápai jóváhagyás eltérésiére is utalhat a beszédek szerinti teljesebb egyetem ós a ténylegesen létrejött csonka intézmény. Kardos meggyőzően mutatja be, hogy a hitszónok számára az egyetemet elsősorban a teológia jelentette volna, Petrovich is a teológiai idézeteket látja dominálni. A kialakulás azonban eltért az elképzelésektől 11 . Az egyetemalapítási szükséglet társadalmi jelei Magyarországon sokfélék, összetettek. A külföldi egyetemjárás eléggé széleskörű és régi volt, sőt a külföldi egyetemiek magas tisztségviselői között is voltak 'magyarok. Hadd említsük az Ágoston-rendi Magyarországi Sándor mestert, aki 1300 körül a Sorbonne tanára volt. Goblin erdélyi püspök (1376—1386) testvérei külföldi egyetemeken tanultak 12 . A bölcsészeket .most elihagy11 Horcicka, Ad.: Ein »Chronicon brève regni Bohemiae saec. XV.« (Mittheilungen des Vereines für Geschichte der Deutschen in Böhmen. 1899) 461.; Petrovich, Ede: A pécsi egyetemi beszédgyűjtemény (a müncheni kódex). (Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből.) 206, 211—212, 214—215, 219.; Kardos: A pécsi... 135—136, 145.; Grundmann; i. m. 27.; Pfeiffer, Miklós: A Domonkoisirend magyar zárdáinak vázlatos története (Kassa, 1917) 53, 101.; Conrad: i. m. I. 276.; Harsányi, András: A domonkosrend [Magyarországon a reformáció előtt (Debrecen, 1938) 237.; Kovács, Endre: Die Gründung der Universität Pécs und ihre Bedeutung für die ungarische Kultur (Les Universités Européennes du XlVe au XVIIle Siècle. Aspects et Problèmes. Genève. 1967) 39, 45.; Kardos, Tibor: The Wandering Scholars in the Hungarian Middle Ages (The Hungarian Quarterly, 1941) 344.; Winter: i. m. 113. 12 Horváth, János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei (Bp. 1944.) 310.; Temesváry, János: Erdély középkori püspökei {Cluj-Kolozsvár, 1922) 200.
