Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Muzeológia - Mándoki, László: Néprajzi kiállításaink

NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁSAINK MÁNDOKI LÁSZLÓ A kiállítási vezetők, katalógusok, leporellók stb. mellett szaikfolyóirataink csalk időnként foglalkoznak a kiállításokkal, s itt is első sorban az Ethnographia, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata az, amely leginkább eligazít, bár ebben is hullámszerűen jelentkezik az érdeklődés/ Amint a néprajzi bibliográfiáiból látjuk,

2 a kiáüításolkra leginkább a napi sajtó reagál, ez pedig hiba. Magunknak kell félmérmünlk, hogy egyik fő feladatunknak, a népművelésnek hogyan teszünk eleget, elsősoriban (speciális módon), kiállítások rendezésével. Ez a felmérés lehet keresztmetszet: az egyes múzeumoknak retrospektive Ikell áttekiniteiniök kiállításaiikat. Ezt a viszszatelkintést szeretnénk elvégezni most a JPM néprajzi kiállításaira vonatkozóan.

3 A felszabadulást követően, az államosítás után jött létre a Janus Pannonius Múzeum, mégpedig a pécsi Városi Múzeum és Baranya Vármegye Múzeuma összevonásából/' A Városi Múzeum régészeti anyaga a Megyei Múzeumiba {később, 1951-től a JPM Régészeti), Baranya Vármegye Múzeumának néprajzi anyaga pedig a Városi Múzeumba (később a JPM Néprajzi Osztálya) került 1949-ben, ahol ezzel kialakult a vidék 1 Például Barabás Jenő: Vidéki múzeumok néprajzi kiállításai 1953-ban. Ethn. LXV (1954.): 274—9. — de 1954-ről már mines ismertetés! 2 A magyar népraj ztudomány bibliográfiája 1945— 1954. (Szerkesztette Sándor István), Bp., 1965. — Lásd a LX/C fejezetet, pp. 353—67. ' Annál is inkább, mert az 1967-es Múzeumi Hónapra (folyosó-dekorációként) külön fotókiállítást tervezünk Néprajzi kiállításaink a felszabadulás után címmel. —' Sajnos, írásunk illusztrációinak válogatása közben rá kellett jönnünk, hogy (az ésszerűség és az ügyrendi utasítások ellenére) alig van fotódokumentációja az elkészült kiállításoknak, s ami van, az sem készült oilyan műgonddal, mint a tárgy- vagy terepfelvételek anyaga, így minőségük általában nem megfelelő sem kiállításhoz, sem közlésre. Ha már annyi energiát fordítunk népművelési feladataink ellátására, kiállítások rendezésére, nem szabad sajnálnunk a megörökítésre fordítandó fáradozást sem! 4 Legrészletesebben Dombay János írt ezekről az eseményekről: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról (JPMÉ 1956., pp. 184—92.). legfontosabb, legjelentősebb néprajzi közgyűjteménye. Ez a gyűjtemény lehetővé tette, hogy a korábbi, kisszerű és minden különösebb tudományos elképzelés, nevelési cél nélkül összeállított, pusztán »mutatós« kiállítások (1—2. kép) helyett végre koncepciózus képi összefoglalást kapjanak a múzeum látogatói a kiállításon.

5 (3. kép.) A felszabdulás utáni első állandó néprajzi kiállítás helyére 1957чЬеп képzőművészeti anyag került, ugyanis Gegesi Kiss Pál azzal a felvétellel ajándékozott múzeumunknak: egy jelentős gyűjteményt, hogy az Pécsett állandó kiállítást kapjon. 1'962-dg a Modern Magyar Képtár — Forgáeh Hann Erzsébet Emlékgyűjtemény foglalta el a Néprajzi Osztály emeleti kiállító helyiségeit, így hat éven át csaik a földszinti teremben rendezhettünk kisebb kiállításokat, amelyek között nemcsak néprajzi jellegűeket (4. kép), hanem például helytörténeti vonatkozásűaíkat is találunk (5. kép). A Néprajzi Osztály emeletének átalakítása után, 1963 júliusában nyílt meg új állandó kiállításunk, amely ma is ál.

1 Sikeresnek mondható, hogy monografikus jelleggel készült, bár így elég keveset tud nyújtani az egy-egy terembe beszorított témákból. A kiállítás szövegszegény, azonban a hivatkozott, azonos című vezető {Baranya népe) bő képanyagával kiegészíti a látni valóikat, szövege pedig feleslegessé tesz sok bel5 Megnyílt 1950. március 4-én. Első ismertetését lásd ifj. Kodolányi János: A pécsi Városi Múzeum néprajzi kiállítása. Ethn. LXI (1950.) : 251—4., később közölt részletképe Ethn. LXVI (1955.): 591. E kiállítás rendezőikönyve megtalálható a JPM Néprajzi Osztályának Adattára ban (A. 34.), utólag összeállította Kodolányi János, Barabás Jenő, Palotai Gertrúd, Jeges Ernő, Wagner Nándor, Varjú Domokos, Babits András és Radnóti Aladár. A kiállításhoz később rotapnintes (anonym) ismertető is készült: Janus Pannonius Múzeum Vezető a Néprajzi és Bányatörténeti Állandó Kiállításában, (Bp.) 1956. 0 Füzes Endre és Mándoki László rendezőkönyve és Gettó József belsőépítész tervei alapján (Léczfalvy Frigyes vezetésével) a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Kiállításrendező Csoportja készítette. A kiállítást közvetlenül követően megjelent Füzes Endre és Mándoki László tollából a Baranya népe A Janus Pannonius Múzeum állandó néprajzi kiállításának vezetője (Pécs, 1963. — a JPM Füzetei, 5. szám).