Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Néprajztudomány - Knézy, Judit: A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Kapoli tárgyai

A KAPOSVÁRI RIPPL-RÓNAI Tárgybeszámolókban a két Kapoli anyagából csupán id. Kapoli Antalét mutatjuk be. A téma leszűkítését elsősorban az anyag terjedelme szabta így meg (63 db tárgy van múzeumunk birtokában id. Каре

lä Antal és 24 db ifj. Kapoli Antal munkáiból), másirészit kettőjük munkásságának összevetésére volt már kísérlet

1

, harmadrészt úgy tartjuk, hogy két nemzedéket képviselnek. Mikor id. Kapoli Antal juhászbojtár lett az 1870-es évek végén, a pásztoréletforma, a juhtartás is utolsó virágzását éli, habár a bomlás jelei már mutatkoznak, és ez a bomlás az állattartás, illetve állattenyésztés új, polgárosultabb, s természetesen jövedelmezőbb ágainak előtérbekerülését jelenti

2

, s többek között a régi nagy uradalmi juhászatok lassú leépítését. A közfelfogásban, de elsősorban a pásztorok, juhászok tudatában a XIX. század közepi állapotok élnek még, amikor a Somogy megyei uradalmak élenjáró részének fő jövedelmi forrása a juhászat volt

3

. S mivel a legjövedelmezőbb ágban dolgozó emberek bérezése is magasabb, öntudatuk is erősebb'

1

, így a legöntudatosabb réteg a nagy juhászatok helyén természetesen a juhász foglalkozású pásztorréteg, volt. A pásztorok egyes rétegei szinte kasztszerűen különültek el egymástól (házasodási pálya választás, viselet

6

). Id. Kapoli Antal ízig-vérig juhász volt, büszkén vallotta, hogy minden őse juhász. Munkáin, még legutolsó ífaragásain is egyik leggyakoribb figura a juhász. 1 Domanovszky György: A két faragó Kapoli. Bp. 1955. 31 p. 2 Somogy vár-megye monográfiája (Csánki Dezső szerk.) Bp. é. n. 313. p. — A nyugati marhák, hússertések behozataláról, hidegvérű lófajták előtérbe kerüléséről is. V. ö. még Király István: Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyészités történetéből (1848— 1945). Somogyi Almanach 7. Kaposvár 1962. 3 Szakácsi Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest, 1857. 66. p. 4 V. ö. Illyés Gyula: Puszták népe (1936) c. művében szereplő juhász foglalkozású nagyapa alakjával. 5 Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár 1944. 19. p. G Gönczi Ferenc: A somogyi juhászok ruházata. Ethnographia 1947, 109—111. p. MŰZEUM KAPOLI TÁRGYAI A népi tudatban, s természetesen a pásztorok tudatában is elevenen élt — a XIX. sz. nacionalista mozgalmak hatására — bizonyos magyarság-tudat és (megfogalmazott hazaszeretet, amelyet különösképpen éltetett az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emléke. Az 1848— 49-et követő elnyomás kora, egyrészt a 48-as forradalom megoldatlansága, másrészt a közigazgatás hiányossága miatt a betyárok elszaporodása, a népi elképzelésekiben egy torz megoldást idézett elő »költött« formában: a betyárok példájában. Kapoli munkáinak épp e hagyomány átvétele miatt másik kedvelt alakjai a betyárok. Nála a betyárhagyomány nem ponyvák, hanem eleven elbeszélések nyomán alakult ki, hiszen apja, nagyapja még találkozott, beszélt iis a betyárokkal, s ő maga is ismerte a helyeket, ahol azok megfordultak.

7 A juhászélet mindennapos képei, a betyárhagyomány alakjai, s a sajátos népi, paraszti hazafiság gondolatköre és testetöltő alakjai jellemzik legjobban Kapoli munkáit. Hogy a Rákóczi- és Zrínyi-tisztelet nála a milleneumi idők hatásánál régibb lenne, nem valószínű. Ugyanis ebben az időben kerültek ki azok a sokszorosított »Történelmi arcképcsarnok« kiadványok a nép közé, amelyek még ma is agyonolvasott, foszladozó és hiányos lapokkal előkerülnek parasztházak padlásairól. Ifj. Kapoli Antal felléptekor a juhászélet virágkora teljes mértékben letűnőben volt, a juhászok megszűntek az uradalmi cselédek közt kiváltságos rétegnek lenni, egyszerű cselédekké'

4 vedlettek át. Aki, mint ifj. Kapoli Antal is, csak juhászként akart elszegődni, bizony a XX. sz. elejétől már sokat kellett, hogy változtassa helyét, mert sorban és rohamosan szűntek meg a juhászatok. Mi élteti a pásztorművészetet ékkor? A szeimélyes indítékokon túl az, hogy a kevés kis konvenciót kiegészíthessék. Intézményekre is találnak ezek a faragópásztorok : a Balaton érdeké7 Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág előszavában többek között id. Kapoli Antalinak is köszönetet mond a hiteles adatközlésekért. 8 id. Kapoli Antal lánya, Tolnainé így beszélt régi életükről: »Cselédek voltak kérem a szüleim is, mink is«. Saját gyűjtés 1965. jún. Körmendpuszta. KNÉZY JUDIT