Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Néprajztudomány - Danó, Imre: A termelőszövetkezetek néprajzának kutatása

66 DANKÖ IMRE munkálatok, amelyeik a termelőszövetkezetek életével, eredményeivel foglalkoznak. Közülük, mint tárgyunk szempontjából elsőrenden fontosakra, csak az alábbi ötre hívjuk fel a figyelmet. Balázs Béla egyik tanulmányában a személyes visszaemlékezések felhasználásának fontosságát bizonyította be a népi demokrácia történetének feldolgozása szempontjából.

2 Megállapításai nyilván vonatkoznak a termelőszövetkezetek történeti kutatására is, amelyekből viszont számos néprajzi jellegű ismeret származik; áll összefüggésben. Katona Imre egyik angolul és magyarul megjelent dolgozatában már parasztságunk életének átalakulását vette vizsgálat alá.

3 Tanulmánya annál értékesebb számunkra, mert az elvi alapokat tisztázza s bizonyos módszertani tanácsokat is ad, eltekintve attól, hogy az egész kérdést a néprajzos szemével nézte, ilyen szempontból dolgozta fel. Katona Imre munkáját sok tekintetben kiegészíti, konkretizálja Tóth Benedek érdekes tanulmánya/' Ez a dolgozat a tárgyat, címében is kifejezetten, az ember oldaláról közelíti rneg: új falúban új emberekről beszél. Igen jelentős az a szociológiai tanulmányokat tartalmazó kötet is, amely ezzel az új, a mai faluval foglalkozik.

5 A Zsarnóczai Sándor szerkesztette kötetben található több tanulmány közül — melyek mindegyike igen jelentős számunkra — Erdei Ferenc írását kell kiemelnünk, mely a mezőgazdasági népesség életviszonyainak felszabadulás utáni alakulásával foglalkozik.* Végezetre, ötödiknek arról kell megemlékeznünk, hogy a termelőszövetkezetek és a szövetkezeti parasztság életének néprajzi kutatása fontosságát régebbről is ismerjük. A kutatások érdekében nem kis tevékenység is folyt, ezzel a munkaterülettel súlyának megfelelően, külön munkaközösség foglal2 Balázs Béla: A személyes visszaemlékezések felhasználása népi demokráciánk történetének feldolgozásában. Századok 89. (1955.) 882—896. :! Katona Imre: Parasztságunk életének átalakulása. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 37—38. Gyula, 1962. — Eredetileg: Trends in the Transformation of the Hungarian Pessantry. The New Hungarian Quarterly II. (1961.) 4. 3—27. 4 Tóth Benedek: Üj falu, új emberek. Társadalmi Szemle XVII. (1962.) 12. 45—59. 5 Zsarnóczai Sándor (szerk.): Tanulmányok a mai faluról. Bp. 1964. {i Erdei Ferenc: A mezőgazdasági népesség gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulása a felszabadulás után. In: Zsarnóczai S. id. m. 48—50. Igen jó összefoglalás,, áttekinthető adatokkal, adatösszeállításokkal: Gyula Varga: Changes in the Social and Economic of Hungary' s Peasantry. The New Hungarian Quarterly VI. (1965.) 20. 28—46. kozott. Ennek a munkaközösségnek a tevékenységét ismertette annakidején Balassa Iván.

7 A magyar kutatásokat döntően befolyásolták a nagy tapasztalatokra támaszkodó szovjet kutatások, amelyek értékelése, módszertana éppen akkoriban váltott ki sok elvi, tartalmi és módszertani problémát tisztázó vitát.

s Közben, mintha ez a munka, az e téren folyó kutató és feldolgozó tevékenység alábbhagyott volna. Ez 7 Balassa Iván: A termelőszövetkezeti munkaközösség munkája. Ethnographie LXIII. (1952.) 480— 483. s A Szovjetunió népei szocialista kultúrájának és életmódjának néprajzi tanulmányozásáról tartott egyeztető értekezlet határozatai. Ethnographia LXIV (1953.) 20—23. Vö: Balassa Iván: A szovjet kolhozok néprajzi kutatásának módszeréről szóló vita. Uo. LXIII. (1952.) 496—499. — Ügy véljük, hogy nem haszonnélküli, ha a legújabb szovjet és népi demokratikus feldolgozások legjelentősebb darabjait, melyekben az említett vita eredményei már megmutatkoznak, megemlítjük: Kultúra i byt tadzsikszkogo kolhoznovo kresztjansztva. Trudy Insztituta Eithnografii XXIV. Moszkva—Leningrád 1954., Visnyauszkajte, A. I.: Ditovszkaja kresztyanszkaja szemja v proslom i nasztojascsem. Uo. XXIII. Moszkva 1954. 66—77., Byt kolhoznyikov kirgozsakih szelenij Darhan is Csicskan. Uo. XXXVII. Moszkva 1958., Szelő Vtrjatino, v proslom i nasztojascsem. Opyt etn. izucsemija ruszkij kolhoznoj dereven. Uo. XLI. Moszkva 1958., Kuzakov,K. T.: Hozjajsztvo, kultúra i byt kolhoznyikov Ajanki. Uo. LVI. Moszkva 1960. 199— 213., Alekszejenko E. A.: Materialy po kulture i bytu kurejszkih ketov. (Kolhoz »Novaja Zsizny«.) Uo. LXXVIII. 30—66., Tugalukov V. A.: Vitimoailekminszkie evenki. Uo. LXXVIII. 67—97., Sztrakaos, J. В.: Evenkljszko-ruszkaja promyszlavaja artel »Pobeda«. Szib. Etn. Szbornyik IV. Moszkva 1962., Verhnij Oionec-poszelok leszorubov. Opyt etnograficseszkogo opiszanija. Moszkva—Leningrád 1964., Kultúra i byt kolhoznogo kresztyjansztva Adygejskoj Avtonomnoj Oblaszti. Moszkva—Leningrád 1964. — Tadeusz Wróblewski: Budownictwo gospodercze kultúra ludova 2. Poznan 1964. 53— 113., B. M. Eugenia Stachowiak: Stare i nowe w gospodartswie kobiecym. Im: Stare i nowe w kulturze wsi koszalinskiej. Poznan 1964. 102— 133., Chalasinsky, Józef: Mlode pokolenie wsi w procesach migracji i ruchliwosci spolecznokulturalnej. Wies Wsplczesna 6. (1963.) 22—35., Czauderna, Danuta: Industrializacja a przeobrazenia spoleczne na przykladzie wsi Furmany. Roczniki Socjologii Wsi 1. (1964.) 119—125., Domaniewski, Tomasz: Nova Ziemia. О spóldzieini produkcyjnej w Wojszycach. Warszava 1951., Stare i nowe Siolkowice. Wroclaw 1963., Stare i nowe w kulturze wsi koszalinskiej. Poznan 1964. — Banícka dedina Zakarovce. Bratislava 1956., Kunz, Ludvik: Nekieré národopisné konsekvence spolecenskych proimën zemédélské vesnici. Casopis Moravského musea 1959. 99—126., Stepánek, Ladislav: Vyvoj a perspektyvi bydleni na vesnici. Prispëvek к celostátni diskusí о bydleni. Cesky lid 49. (1962.) 80—87. Uö.: Vyvoj a budoucnost ceské vesnice. Uo. : 50. (1963.) 15— 22. — Vö.: Literatur zur volkskundlichen Gegenwartsforschung. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde. 11. (1965.) 342—. /