Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Művészettörténet - Romváry, Ferenc: Sinkó András művészetéről

278 ROMVÄRY FERENC 15 műterem azonban a háborúban elpusztult, így korai munkáiból alig maradt hírmondó. 1930-ból való egy a JPM képzőművészeti gyűjteményében lévő terrakotta figura, méltóságteljesen elmélázó pózban ülő Majom (2. sz. kép). Tömbszerű megfogalmazása mellett a részletező aprólékosság, a szőrzet tapintható [mintázása, a lábujjak szabályos rajza együttesen adják az állat jellemző jegyeit. A szobrász eddigi művészi tanulságait összegezi. Ez az indítás, de egyre inkább a porcelán felé összpontosul az érdeklődése. Az első porcelánszobrok A művész önállóságra vágyott. Sok kisplasztika került ki ekkor a keze alól: zömmel állatfigura, majom, nyúl, madár, bölény, bika. Ezeket a porcelánra tervezett finom kis szobrokat az óbudai Hüttl-féle porcelángyárban kivitelezte 1934-ben. Saját kezűleg készítette az öntőformákat, maga öntötte és állította össze a figurákat. A porcelánszobrofcat azután az Iparművészeti Társulatban a rendelkezésére bocsátott vitrinben mutathatta be. Sinkó anyaga Herend és a Zsolnay gyár bemutató tárlói közé került. Mattyasovszlky Zsolnay László, aki az új szellemű és modern felfogásban 'mintázott műveket azonnal megvásárolta (1935), jól választott, amikor Sinkőban felfedezni vélte azt a művészt, aki az ő poroelánp'lasztikai elképzeléseit majdan valóra fogja váltani. A Zsolnay gyár sikeresein mutatkozott be a Sinkó-figuráklkal, a közönség szívesen fogadta az újszerűnek ható szobrocskákat. A vezetőség pedig ajánlatot tett a művésznek, állásit kínált fel, de ő egyelőre ragaszkodott kötetlen függetlenségéihez. Amikor azonban már lakást és szabad 'műteremhasználatot ajánlottak fel, akkor végérvényesen döntött és leköltözött Pécsre (1936).

tö De csak másfél év imúlva, 1937 novemberében lépett véglegesen a gyár kötelékéibe. Eziidáig már 59 alkotását vették át. Ettől kezdve működését pontosan nyomon követhetjük, hisz a kivitelezésre elfogadott tárgyaik a fazon-könyvbe bevezetésre kerültek. Ennek segítségével műveit könnyen meghatározhatjuk.

20 Porcelán kisplasztikái Az első 29-es sorozat legsikerültebb állategyüttese a figyelő, várakozó és sunyin leselkedő róka. A megfogalmazásban egy-egy jellemző mozdulat megragadására törekedett, a róka ravaszdi jelleme kerül terítékre. A testrészek puha átmenetben kapcsolódnak egymáshoz, a felületen megcsillanó fény-árnyék ellentét teremt vibráló nyugtalanságot. Nincsenek élesen határolt formák, lágy hajlatok pótolják a határoló vonalakat. A figura kontúrja is szelíden rajzolódik a háttérre, kiemelve az állattest fehéren csillogó plasztikáját. A Rókapámál (3. sz. kép) a két test összelbúvó közelsége sikeres plasztikai megoldá19 Sinkó Pécsett bekapcsolódott a művészeti közéletbe, állandó résztvevője lett a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága évente kétízben is megrendezésre kerülő tárlatainak. Ugyaniakkor az Országos Iparművészeti Társulat kiállításain is rendszeresen szerepelt munkáival. A Magyar Iparművészet több alkalommal közölt illusztrációt Sinkó munkáiról [1934-, 1937-, 1941-, 1942-es évfolyamok]. 20 A tárgyak talapzatába a gumibélyegzővel jelzett kobaltkék öttemplonios Zsolnay-védjegyen kívül egy beütött, négyjegyű szám is található. Ez azonosítható a Fazon-könyv adatalival, amelyben minden tárgy önálló számozást kapott. A bejegyzés feltünteti a tervező nevét, a különböző technikai adatokat és a tárgy rajzát is közli. A Fazon-könyvek a Porcelángyár kezelésében vannak. Mellékletben közöljük a Sinkó-tervezte dísztárgyak fazonszám-jegyzékét.