Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

250 KOVÁTS VALÉRIA bál épített megfigyelő toronnyal. Eszterházy pontos megfigyeléseit a rendelkezésre álló, az erősség magyar időkben nyert formáját ábrázoló metszet befolyásolhatta, s a benne kialakult helytelen kép nem változott meg, mivel az erősséget nem vehette közelről szemügyre. A Mars Hungartieus mellékelt rajzai közül a szigeti erősséget ábrázoló metszet hiányzik, de figyelembe véve a XVII. sz. első felében nyomtatásban, megjelent ábrázolásokat, a Szigetet bemutató rajz Dillich rézkarcának egyik variánsa lehetett. Igen valószínű, hogy Johann Sibmacher nyomtatásban többször megjelent, s igen elterjedt Sziget ábrázolásáról ír Eszterházy. Zrínyi télli hadjáratának egykarú ábrázolásai között megtalálható a téves hinek elterjedésén alapuló, Sziget 1664. évi ostromának képes bemutatása. Ezek tulajdoniképpen a Sibmacher astroinképet mutatják, aktuális hadászati ábrázolással. Ld. Papp László i. m. 240. p. A

z ábrázolásokat közli uo. 239. p. 18 kép, — 241. p. 19 kép. 170 Evlia Cselebi szerint: »E vár négy szögletén nagy oszlop alakú, erős, téglaépítkezésű négy bástya van, melyek mindegyikén, ha ezer ember harcolna is, nem mondanánk, hogy szűk a helyük.-« Evlia Cselebi i. m. 492. p. t71

Vö. Anguissola helyszínrajzával. A rajz szerint mindegyik bástyaudvarban a lőrések előtt az ágyúállások helyezkednek el. Evlia Cselebi a bástyák felszereléséről így ír: »Mindegyiken (ti. bástyaudvar) tíz darab báljemez — ágyú van, melyek mindegyike egy-egy hétfejű sárkány. Ez ágyukon kívül mindegyiken még tíz darab kolumburna ágyú is van, s ezek mind deszkatetőzetű, mohával, törmelékkel és tömésfölddel elzárt az összes hadi felszereléssel készen állnak. Mindegyik ágyúnak a szolgája télen, nyáron mellette alszik, mert nagyon végvidéki hely ez«. — Evlia Cselebi i. m. 492. p. 172 Vö. Anguissola helyszínrajzán I. jelzésű hely. A magyarázó szöveg szerint: »Cavallier, oder Platz, so das ganze Schloss und Statt comandiert.« Evlia Cselebi munkájában is megemlékezik erről az építményről: » E várkapun belül két nagy torony (ti. a délkeleti és délnyugati bástya) között van az egész várra, bástyákra és városra kimagasló helyül szolgáló Dsenki-zade Ali pasa bástyája, mely a Лотаvend hegyhez hasonló iszkenderi bástya, s jelenleg a várnak őrhelyisége. Egy hegyhez hasonló, igen magas bátyát készített ő, aminőt egy várban sem lehet látni. Köröskörül egymás fölött, sok báljemez ágyú, s egyéb zárbuzán, kolumburna és mozsárágyú van. A lőrésekben és a cserényvédek mögött tüskésborz gyanánt elhelyezett nagy báljemez-ágyúk vannak. E bástyának a tetején egy messzelátó magas torony van. — Evlia Celebi i. m. 493. p. — Jean Claude Flachat francia kereskedő 1740-ben, vagyis Evlia Cselebi után 84 évre magyarországi utazása során Szigetet is útba ejtette, s útleírásában ő is megemlékezik a török toronyról: »Tornya (ti. Szigetvárnak) a legnagyobb az egész országban, őrtornya mint általában a váraké háborúban figyelmeztető, ha valamely katonai különítmény tűnik fel a láthatáron. Nincs falu, ahol a török uralom nyomaira ne bukkannánk.« — Egy lyoni »hasznos polgár« utazásai Mária Terézia Magyarországában. = Haraszti Sándor, Pethő Tibor: Ütifcalandok a régi Magyarországon. 164. pp. Anguissola helyszínrajza szerint á magas földtöitésre emelt toronyhoz a délkelteti bástya mellett, közvetlenül a vár bejáratánál a dombon kiépített lépcsős feljáraton lehet feljutni, vagy a domb várudvar felöli részénél elhelyezett létra segítségével. A négyszög alaprajzú téglatorony, kilövő nyilasokkal ellátott megerősített fallal is körül volt véve. 173 A kutatás során a műemléki helyreállítással egyideiűileg a kötőgátakba beépített modern szolgáltató berendezésék helyének kiásásakor a keleti kötőgát keleti kapuzata mellett délre, valamint a nyugati kötőgát északii és déli szakaszainak csaknem teljes átvágásakor megállapítottuk, hogy a jelenlegi földtöltések a XVIII. sz.-nál nem régebbiek. Tehát a hódoltságkori kötőgát szerkezetre a kötőgátiaik vizsgálatánál már nem lehet következtetni. Csák azt állapíthatjuk meg Anguissola helyszínrajza alapján, hogy a hódoltságkori 4 kötőgát azonos helyen húzódott, lényegében XVIII. sz.-i formáit megőrző ma is fennálló vár kötőgátjaival. A nyugati földgált déli szakaszánál feltárt török raktárépület nyugati szakasza nem épült be a földbe, vagyis nem húzódott a fal a nyugati kötőgátba, mint ahogy ezt a feltárásnál tapasztaltuk. Ezek szerint a kötőgátiatk a hódoltság korában nem lehettek Olyan szélesek mint jelenleg, ugyanis az alapterületük a várudvar felé növekedett, a gátak földiének mind rézsűsebb leomlása következtében. Evlia Cselebi szerint a külváros határárkának kimélvítése során a földet a »vár palánkfalába« tömették. A vár erős falát keleti túlzással írja le: »... az ember dereka vastagsánú, 40 rőf magas cser és tölgyfából, termésfölddel készült, Nimród bástyájához hasonló palánkfal, amely fölött a lovasok dsiridet játszhatnak. Olyan széles ennek a belső várnak a fala, hogy a szélessége mindenütt ötven lépés.« — Cselebi i. m. 493. p. 174 Anguissola helyszínrajzán G-vel jelölve. A magyarázó'szöveg szerint: Munitions-Haus. 175 Anguissola helyszínrajzán az előbbi raktárhelyiséggél azonos módon jelölve. IV. Mohamed szultán 1665. május 9-i rendelete Szerint építették fel a raktárt. Karácson Imre: Török—magyar oklevéltár 1533—1789. Во. 1914. 224— 2S5. p. 276. sz. oikl. — Anguissola helyszínrajzán még kivehető a ráktár kömé emelt kerítés körvonala, s az épület nagysága megegyezik a rendeletben előírt téglaépület méreteivel, (hossza: 22 rőf, szélessége 10 rőf) ; 176 Anguissola helyszínrajzán G-vel jelölt épület alapfalainak régészeti feltárása során hódoltság korára utaló épületanyagot nem találtunk, csak a magyar időszakra jellemző építőanyagból nagyobb méretű, lapos téglákból épített ház alapfal került elő. A hódoltság korában épített felmenő falakat teljesen elbontották. 177 Aníguissola helyszínrajzán H-val jelölve. A magyarázat szerint: »Türckisches Provinant Haus« 178 Ld. A mai Szigetvár és Anguissola helyszínrajzának úthálózatát. 179 Ld. Anguissola helyszínrajzán az R jelzést.