Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

Helytörténet - Kováts, Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez

240 KOVÁTS VALÉRIA 1 Auserlesene Christliche und überaus schone Ermahnungen Rathsehäge und Werbungen von dem Türeken Krieg In unterschiedlichen Reichs Versamlungen imehrenitheils offentilon gehalten. Nürnberg. 1664. Endier — gyűjteményes kiadásból — História Sigethii. Tati-us Sclavoniae fortissimi propugnaculi, quod a Solymanmo Turcarum Imperatore Anno 1566. captum, CthriSitilanisq; ereptum est: ex Croatico serin one in Datinum conversa, Per M. Samuelem Budinam Labacenlsenx 224—'226. ' p. Thury József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban. Török forrás szerint. (Musztafa Szelaniki történetíró Szigetvár ostromáról!.) — Hadtörténelmi Közlemények. 189)1. '220—221. p. App. 414! Relation vnd Extrade von aussagen vnnd besonderen Kundschaf fiten dess Tünk ens Eroberung Sigeths Erfolgt auff den 7. Septembrislil566. App. 1816. Warhafftiger vnnd gründlicher benichit des Türkens Eroberung Zigeths Erfolgt auff den 7. Septembres 1566. Gömöry Gusztáv: Adalék Szigetvár 1566-ik ostromának történetéhez = Hadtört. Közilem. 1894. 5Э9—544. p. Vö. Waczulik Margit: Szigetvár 1566. évi ositroma az egykorú történetírásban = Szigetvári Emlékkönyv. A MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések 1966. Bp. 1966. 288—289. p. 2 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. (Ford.: Juhász László) Bp. 1962. Magyar Helikon. 355. p. 3 Minor

szky, W.—Wilkinson. I. V. S.: The Chester Beatty Library. A catalogue of ithe turkish manuscripts and miniatures. Dublin, 1958. Hodges Figgis & Co. Ltd. 4 A mimialturára utalás uo. 21. p. — F. 95a. Szigetvár felrobbanása. 5 Zrínyi Miklós Múzeum, 2523. Itsz. fotó; MTA Könyvtára — Mikrofilmtár; 6 Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum töriténete = Janus Pannonius Múzeum 1963. évi Évkönyv. 217—249. p. 7 Szigetvár 1950-ig közigazgatásilag Somogy megyéhez tartozott. 1950-től Baranya megye Szigetvári járásának székhelye. 8 Kováts V. i.m. 232—233. p. 9

Uo. 239—240. p. Molnár György hirdi lakos közlése szerint, 1933— 35 között az egyik pécsi cserkészcsapat ásatást kezdett a vár mellett. Az akkori »kutatás«-ról nem maradt dokumentum, s így e munkálatok eredményéről jelenleg még nincsenek isimereteink. 10 Kováts V. i.m. 232. p. 11 Ld. Buda, Eger, Visegrád, Gyula, Sárospatak, Diósgyőr sitb. A várak kutatására vonatkozó irodailmat ld. Gerő László: Magyarországi várépítészet., Bp. 1955. с munkájában. 12 »... portasq; arcis aperire jubet. (ti. Zrínyi Miklós) In hac ipsa párta machina bellica, que mortarium vulgo vocari consuevit, ferro in frusta dissecto referta jacebat, que in Turcas paulo ante displosa atque emissa fuerat, unde sub ipso fumo nudo gladius Comes Serinus, & exigua parma foras progreditur, ipsum Juranitsch cum signo praecedebat, reliqui porro milites, pedites & équités, quique adhuc super erant, omnes insequebantur, ibique in ipso ponte cum Turcis confixerant. Eo in loco Janizari Dominum Nicolaum Comitem Serinum tribus in locis globo perausserunt, ubi etiam ex eo ictu, quem capite exaepv-, prolapsus in terram concilit«. — Budina i.m. (id kiscLás) 225. p. 13 Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség részére. 1960. II. 21. " A Szigetvári Emlékkönyv (Bp. 1966.) több kitűnő tanulmánya ellenére, — melyek Szigetvár jelentőségét különböző tárgykörökből és szempontokból tárgyalják, — magára az 1566. évi ositroim történetére vonatkozóan, imlind a mai napig a legelfogadhatóbb feldolgozás, a maga korában kitűnő, de ima már szemléletében és részben anyagában is elavult Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek, 100 évvel ezelőtt megjelent munkája. 15 A Szigetvári Emlékkönyv vitájának során a szerkesztő zárószavaiban. (Ruzsás Lajos: Válasz a hozzászólásokra = Hadtört, Közlem. 1966. XIII. évf. 4. Szám. 911. p.) kitért e| sorok írójának jelenleg közzétett tanulmányára, imiivel az az eredeti tervtől eltérően az Emlékkönyv tanulmányai között nem jelent meg. Ennek egyik oka az ásaltás elhúzódása volt, ugyanis 1965. őszéig végeztük a, feltárásokat Szigetváron, másrészt a szerkesztésben mind iilikább olyan elveik érvényesültek, amelyek nem tették lehetővé e sorok írójának e tanulmány közrebocsátását a Szigetvári Emlékkönyvben. № A Bananya Megyei Múzeumigazgatóság 78/2/ 1960. sz. 1960. április 8-án az OMF felé felterjesztett határozata. — Az OMF főépítésvezetőjenek felterjesztése 1960. május 6-án az OMF hivatalvezetőjéhez. 17 A Szigetvári Emlékkönyv vitájának során Benda Kálmán hangsúlyozta a forrásfeltáró munka szükségességét, a történeti kérdések írott források állapján történő megközelítését, s helytelenítette a pusztán spekulativ alapon történő vizsgálódást. — Hozzászólások a Szigetvári Emlékkönyv vitájához. Benda Kálmán (hozzászólása) = Hadtört. Köziem. 1966. 897—900. p. — Benda Kálmán- álláspont jávai szemben Horváth Miklós kifejtette, hogy Szigetvárra vonatkozóan a már közzétett levéltári forrásokon kívül újabbak nem kerültek ellő. »A bécsi Kriegsés Staatsarchivban éveken át kutattam újabb levéltári anyag után, de eredménytelenül, hasonló a helyzet a magyar levéltárakban is. Lehetséges, hogy a magántulajdonban lévő és eddig még nem ismert iratanyagban találunk újabb adatokat.« (Uo. 846. p.) — Az 1966. szeptember 10-én Szigetváron megtartott tudományos ülésszakon ismét a források hiányát hangsúlyozta, s közölte, hogy: »Nem sikerült újabb adatokat találni«. (Uo. 906. p.) Benda Kálmán nézetét teljesen osztjuk, ugyanakkor Horváth Miklós álláspontjával nem tudunk egyetérteni. A szigetvári témakört még közel sem (mondhatjuk a forrásfeltárások szempontjából kiakniázottnalk. Barabás Samu áltál közzétett kitűnő levéltári források a századfordulóig) eltelt időszak kutatási eredményei. Téves az a nézet, amely szerint az újabb időkben nem kerültek elő újabb források, ugyanis az elmúlt évtizedekben már jóval többről van tudomásunk, mint amennyit Barabás közzétett. A levéltári források egy részére a különböző történeti munkákban utalásit is találunk, más részük a viszont szinte közkézen forgó levéltári anyagban található. Hogy ezek a források a szigetvári történeti kutatásokat nem, vitték előbbre, annak elsősorban az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben közzétett szigetvári történeti műveik e kiitűnő forrásokait nem használták fel kellően, illetve nem is ismerték. E sorok írója szigetvári kutatásának eredményeihez a régészeti módszer alkalmazásával, valamint az egykorú források felhasználásával juthatott csak el. Az alapvető források e munka során éppen az